Tanuljunk meg relaxálni. Mérsékelni, kezelni a negatív stressz (distressz) kellemetlen érzelmi, testi és gondolati következményeit nem csupán szorongáscsökkentőkkel (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Rudotel, stb.) lehet.
Számos gyógyszermentes relaxációs módszer nyújt kiváló lehetőséget a mindennapi szorongás, aggódás, félelem, szívdobogás érzés, torokszorítás, stb. hathatós csökkentésére.
Hosszútávon, önerejét felhasználva és fejlesztve, kiszolgáltatottság nélkül és biztonságosan támaszkodhat ezekre a relaxációs technikákra, nem úgy, mint a szorongásoldó gyógyszerekre.
Röviden áttekintjük a relaxációs technikák (stresszkezelési módszerek) közül az általam legfontosabbaknak gondoltakat, melyeket időről-időre a Stressz Doktor rendeléseken, konzultációkon is gyakorlunk. Készség szintűre fejlesztésüket pedig „házi feladatként” szoktam adni otthonra.
A legeredményesebben használható hétköznapi, önállóan is gyakorolható, könnyen és gyorsan elsajátítható relaxációs technikák szerintem a következők.
1. Mélylégzés, hasi légzés
Amikor ember stresszel (akut stressz reakció), a vele járó szorongás egyik testi következményeként hajlamos lesz arra, hogy gyorsan, kapkodva, felszínesen vegye a levegőt. Csak a „mellkasba”, pontosabban a tüdők felső lebenyeibe.Ezt a fajta, nem-teljes légzést azért hívják mellkasi légzésnek, mert ilyenkor belégzéskor csak a bordakosár (mellkas) emelkedik meg, a hasfal nem. A hasfal csak a teljes, mély, vagy hasi légzéskor boltosul előre.
A kapkodó, ziháló, részleges, mellkasi légzésnél (hiperventilláció) a levegő nem jut be a tüdők rekeszizomra fekvő alsó lebenyeibe, ezért ilyenkor elégtelen a légcsere.
Sokakban szorongáskor nem is tudatosul, hogy kapkodva veszik a levegőt, pedig a mellkasi légzés felborítja a szervezet oxigén (O2) és szén-dioxid (CO2) egyensúlyát, ami aztán a szorongás ördögi köréhez vezet: fulladás érzés, ájulás érzés, gyorsabb szívverés (palpitáció érzés), szédülés, izomfeszültség, mellkasi szorítás, megemelkedő vérnyomás, vizelési-, székelési inger és egyéb panaszok.
Mint a fent felsorolt panaszokból és tünetekből valószínűleg már Ön is levonta a következtetést: igen a kapkodó mellkasi légzés a pánikrohamoknak is az egyik leggyakorib, közvetlen kiváltó tényezője!
Tehát, ha valamiért szorongani kezdene, és ez elkezdene kihatni a légzése beszűkülésre (mély légzésről mellkasi légzésre váltana önkéntelenül), próbáljon meg lassabban, mélyebben venni levegőt! Ha a légzése fölötti kontroll visszaszerzése még nem sikerül, lélegezzen be és ki egy nagyobb űrméretű "kenyeres" nejlonzacskóba ("zacskós légzés").
Fontos, hogy nem kell elhinnie, amit most leírtam. A hasi légzés stresszcsökkentő hatásához nincs szükség a módszerben való hithez. Hatásának alapja élettani automatizmusok, reflexek sora, Ha követi tanácsomat, mindig működik. Először kevésbé, hiszen kezdeti bizonytalansága a stressz malmára hajtja a vizet. Aztán a megszerzett pozitív tapasztalatai által a mélylégzés hatékonysága egyre javulni fog.
Ez az egyszerű, benzodiazepin (BZD) nélküli módszer pár percen (!) belül automatikusan csökkenteni fogja a szorongását. A Xanax, Frontin, Rivotril, Loranxil, stb., ennél sokkal lassabban hatnak! A mély légzés ráadásul nem jár a gyógyszerfüggőség, benzodiazepin-függőség veszélyével!
Néhány kapcsolódó, korábbi Benzó blog bejegyzés:
Légzéstechnikák - könyvajánló
10 gyógyszermentes módszer a magas vérnyomás kontrollálására III. rész
Hogyan kezeljem a stresszt a mindennapokban? 1. rész
13+1 egyszerű stresszkezelési módszer
Hasi légzés
Hogyan szabaduljunk meg a stressztől 3 lépésben
10 gyógyszermentes módszer a magas vérnyomás kontrollálására III. rész
Hogyan kezeljem a stresszt a mindennapokban? 1. rész
13+1 egyszerű stresszkezelési módszer
Hasi légzés
Hogyan szabaduljunk meg a stressztől 3 lépésben
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
