SZORONGÁSOS ZAVAROK
POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR (F43.1)
A. A személyt megrázó eseményre az alábbi két pontban leírtak együttesen érvényesek:
(1) olyan eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg
(2) a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. Megjegyzés: gyermekeknél ez dezorganizált vagy agitált magatartásban is kifejeződhet.
B. A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak közül egy (vagy több) módon:
(1) a traumás eseményre való kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés, ideértve képzeteket, gondolatokat és perceptív élményeket.
Megjegyzés: kisgyermekeknél ismétlődő játékok fordulhatnak elő, amelyekben az átélt trauma témája vagy elemei fejeződnek ki.
(2) a traumás eseményről való ismétlődő, kínzó álmodás. Megjegyzés: gyermekeknél felismerhető tartalom nélküli rémálmok.
(3) olyan cselekedetek vagy érzések, mintha a traumás élményt a személy újraélné (ideértve az illúziókat, hallucinációkat, disszociatív epizódokat, azokat is, amelyek csak ébredéskor vagy intoxikált állapotban lépnek fel). Megj.: kisgyermekeknél a traumára jellemző újrajátszás fordulhat elő.
(4) a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki.
(5) a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés vegetatív reakciót vált ki.
C. a traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség megbénulása (amely a traumás esemény előtt nem volt jelen), azaz legalább 3 (vagy több) pont teljesülése az alábbiakból:
(1) a traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetés kerülése
(2) a traumával összefüggő emlékeket ébresztő tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése
(3) a traumára való visszaemlékezési képtelenség
(4) észrevehetően lecsökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben
(5) másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye
(6) az érzelmek beszűkü1ése (pl. képtelenség szeretetet érezni)
(7) a jövő beszűkülésének érzése (pl. nem remél karriert, házasságot, gyerekeket vagy normális élettartamot)
D. A fokozott készenlét tünetei tartósan (amelyek a trauma előtt nem állottak fenn), azaz legalább 2 (vagy több) az alábbiakból:
(1) elalvási/átalvási zavarok
(2) irritabilitás vagy dühkitörések
(3) koncentrálási nehézség
(4) hipervigilitás
(5) felfokozott "vészjelzés-készség"
E. A B-, C- és D-kritériumban megjelölt tünetek időtartama több mint egy hónap.
F. A zavar klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, munkahelyi és más fontos funkciók romlását okozza.
Jelölendő, ha:
Akut: a tünetek fennállása kevesebb, mint 3 hónap
Krónikus: a tünetek fennállása 3 hónapnál több
Késleltetett kezdetű: a tünetek legalább 6 hónappal a trauma után kezdődnek
AKUT STRESSZ ZAVAR (F43.0)
A. A személyt megrázó eseményre az alábbi két pontban leírtak együttesen érvényesek:
(1) olyan eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg
(2) a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált.
B. Akár a szenvedést okozó esemény alatt, akár utána a személyre az alábbi disszociatív tünetekből legalább 3 (vagy több) jellemző:
(1) szubjektív bénultság érzése, elszakadás élménye vagy emocionális válaszkészség hiánya
(2) a valóságos környezetben való tudatos tájékozódás lecsökkenése ("olyan, mint aki alva jár")
(3) derealizáció
(4) deperszonalizáció
(5) disszociatív emlékezetzavar (amnézia) (pl. a trauma fontos jellemzőjére való visszaemlékezési képtelenség)
C. A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak közül legalább egyféle módon: visszatérő képzetek, gondolatok, álmok, illúziók, "flashback"-szerű epizódok, a trauma újraélésének élménye; vagy szenvedés a traumás eseményre emlékeztető helyzetekben.
D. A traumára emlékeztető ingerek (pl. gondolatok, érzések, beszélgetések, tevékenységek, helyek, emberek) észrevehető kerülése.
E. Szorongás és fokozott készenlét észrevehető tünetei vagy fokozott készenlét (pl. alvászavar, ingerlékenység, koncentrálási nehézségek, hipervigilancia, felfokozott "vészjelzés-készség", mozgásos nyugtalanság).
F. A zavar klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozza, vagy akadályozza az egyént az esemény szükséges feldolgozásában (pl. támogatás vagy további erőforrások mobilizálása azzal, hogy a traumás élményről beszél a családtagoknak).
G. A zavar minimum 2 napig, maximum 4 hétig tart, és a traumás eseményt követő 4 héten belül jelentkezik.
H. A zavar nem tulajdonítható pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot közvetlen élettani hatásának, és nem magyarázható jobban rövid pszichotikus zavar jelenlétével, és nem csupán egy korábbi I. vagy II. tengely zavar exacerbációja.
GENERALIZÁLT SZORONGÁS ZAVAR (F41.1)
A. Túlzott szorongás vagy aggodalom (félelem teli várakozás) számos eseménnyel/körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban (mint pl. munka vagy iskolai teljesítés) legalább 6 hónapon keresztül (ez idő alatt több szorongásos, mint szorongásmentes nap).
B. A személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni.
C. A szorongás vagy aggodalom az alábbi 6 tünetből legalább hárommal (vagy többel) társul (amelyeknek legalább egy része hat hónapja, a napok nagy részében fennáll). Megjegyzés: gyermekeknél egy tünet is elég.
(1) nyugtalanság v. idegesség, "felhúzottság" érzése
(2) fáradékonyság
(3) koncentrálás zavara, "gondolkodásképtelenség"
(4) ingerlékenység
(5) izomfeszültség
(6) alvászavar (elalvási vagy átalvási nehézség) vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás)
D. A szorongás vagy aggodalom nem korlátozódik más 1. tengely zavar tünetekre, pl. nem pánikroham (mint pánik zavarban), tömegfóbia (mint szociális fóbiában), tisztasági fóbia (mint kényszeres zavarban), szeparációs félelem (mint szeparációs szorongásos zavarban) következménye, nem elhízástól (mint anorexia nervosában) vagy súlyos betegségtől (mint hipochondriázisban) való félelem, és nem kizárólag poszttraumás stressz zavar folyamán fordul elő.
E. A szorongás, aggodalom vagy fizikális tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy aszociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozzák.
F. A zavar nem tulajdonítható pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hipertireodizmus) közvetlen élettani hatásának, és nem kizárólag hangulatzavar, pszichotikus zavar vagy átfogó fejlődési zavar folyamán fordul elő.
F06.4 Szorongásos zavar ... miatt
[Jelölendő az általános egészségi állapot]
A. Feltűnő szorongás, pánikrohamok, kényszerek uralják a klinikai képet.
B. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van arra, hogy a zavar egy általános egészségi állapot közvetlen élettani következménye.
C. A zavar nem magyarázható jobban más mentális zavarral (pl. nem olyan szorongásos alkalmazkodási zavar, amelyben egy súlyos általános egészségi állapot a stresszor).
D. A zavar nem kizárólag delírium folyamán észlelhető.
E. Klinikailag jelentős szenvedést vagy aszociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozza.
Jelölendő, ha:
Generalizált szorongással társul: jelentős szorongás vagy aggodalom áll a klinikai kép előterében, számos eseménnyel vagy tevékenységgel kapcsolatosan.
Pánikrohamokkal társul: pánikrohamok (ld. 199. o.) állnak a klinikai kép előterében
Kényszeres tünetekkel társul: kényszerek állnak a klinikai kép előterében
Kódolás: az általános egészségi állapot megnevezendő az I. tengelyen, valamint maga az általános egészségi állapot a III. tengelyen: pl. F06.4 Tireotoxikózis által kiváltott szorongásos zavar, EOS.9 Tireotoxikózis (a kódokat ld. a G függelékben).
PSZICHOAKTÍV SZER OKOZTA SZORONGÁSOS ZAVAR
(F1Y.8)
y= 1-9 a szer-csoportnak megfelelően
A. Feltűnő szorongás, pánikrohamok, kényszerek uralják a klinikai képet.
B. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van (1) vagy (2) teljesülésére:
(1) az A-kritériumban leírt tünetek pszichoaktív szer intoxikáció vagy megvonás alatt, vagy azt követően egy hónapon belül alakultak ki
(2) a zavarral etiológiai kapcsolatban álló medikáció mutatható ki
C. A zavar nem magyarázható jobban más, nem pszichoaktív szer okozta szorongásos zavarral.
Ebben az esetben az alábbiaknak kell teljesülnie: a tünetek megelőzik a (gyógy)szerhasználatot, az akut megvonás vagy súlyos intoxikáció megszűnése után is tartósan (legalább egy hónapig) fennállnak, vagy az adott szer fajtájától vagy mennyiségétől várható mértéket lényegesen meghaladják, vagy egyéb adat van független, nem pszichoaktív szer okozta szorongásos zavar meglétére (pl. az anamnézisben szerepelnek visszatérő, nem pszichoaktív szer okozta epizódok).
D. A zavar nem kizárólag delírium folyamán észlelhető.
E. Klinikailag jelentős szenvedést vagy aszociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozza.
Figyelem! Ez a diagnózis csak abban az esetben ad ható a pszichoaktív szer intoxikáció vagy pszichoaktív szer megvonás helyett, ha a szorongásos tünetek meghaladják az intoxikációval vagy a megvonással kapcsolatban általában várható mértéket, és ha a szorongásos tünetek elég súlyosak ahhoz, hogy külön klinikai figyelmet indokoljanak.
Kódolás: az eljárást ld. a 95. o.-on.
Jelölendő, ha:
Generalizált szorongással társul: jelentős szorongás vagy aggodalom áll a klinikai kép előterében, számos eseménnyel v. tevékenységgel kapcsolatosan.
Pánikrohamokkal társul: pánikrohamok (ld. 199. o.) állanak a klinikai kép előterében
Kényszeres tünetekkel társul: kényszerek állnak a klinikai kép előterében
Fóbiás tünetekkel társul: fóbiás tünetek állnak a klinikai kép előterében
Jelölendő, ha (vö. a 89. o. táblázatával):
Intoxikáció alatti kezdetű: ha a szerrel történő mérgezés kritériumai teljesülnek, és a tünetek a mérgezési epizód alatt kifejlődnek,
Megvonás alatti kezdetű: ha a szertől való megvonás kritériumai teljesülnek, és a tünetek a megvonási epizód alatt vagy röviddel azután kifejlődnek.
F41.9 Szorongásos zavar MNO
Ez a kategória olyan, feltűnő szorongással vagy fóbiás elkerülő magatartással járó zavarokat tartalmaz, amelyek nem merítik ki egyik specifikus szorongásos zavar, szorongásos alkalmazkodási zavar vagy szorongással és depresszióval kevert alkalmazkodási zavar ismérveit sem. Példák:
1. Kevert szorongásos-depresszív zavar: klinikailag jelentős szorongásos és depresszív tünetek, de nem merítik ki egyetlen specifikus hangulatzavar vagy specifikus szorongásos zavar kritériumait sem (ld. a DSM-IV B. függelékében a további javasolt kutatási kritériumokat).
2. Klinikailag jelentős szociális fóbiás tünetek, amelyek általános egészségi állapot vagy mentális zavar szociális következményeivel kapcsolatosak (pl. Parkinson kór, bőrgyógyászati állapot, dadogás, anorexia nervosa, test-diszmorfiás zavar).
3. Azokban az esetekben, amikor a klinikum elég súlyos szorongásos zavar diagnózisához, de az érintett még nem jelez elegendő tünetet bármely típusú szorongásos zavar megállapításához (például agorafóbia nélküli pánik zavar minden tünetéről beszámol, kivéve azt, hogy a pánikrohamok meghatározott tünettel járnak.
4. Olyan esetek, amikor a klinikus megállapítja a szorongásos zavart, de nem tudja eldönteni, hogy mi az elsődleges: általános egészségi állapot vagy pszichoaktív szer okozza-e?
Forrás: BNO-10 Zsebkönyv DSM-IV™ meghatározásokkal (Animula Egyesület, 1996)
DSM-IV™ : az American Psychiatric Association bejegyzett védjegye