Kapcsolódó online önértékelő tesztek

 

♦  Alvászavar teszt

♦  Distressz (negatív stressz) kérdőív

♦  Szorongás önértékelő kérdőív

♦  Beck-féle Reménytelenség Skála

♦  Beck depresszió kérdőív (BDI)

♦  Depresszió önértékelő kérdőív (11 kérdéses)

♦  Depresszió önértékelő kérdőív (25 kérdéses)

 

 

- ♦ -

 

DEPRESSZIÓ A VÁLTOZÓKORBAN

NYISSON! Mert csak akkor segíthetünk

Lundbeck


A depresszió minden korban és mindkét nemben előforduló, gyakori betegség. Ismerete és a diagnózis elfogadása a gyógyuláshoz vezető út első lépcsőfoka. A fel nem ismert, vagy nem kezelt depresszió komoly egészségkároso-dást, továbbá szociális, életviteli és egzisztenciális gondot okoz a beteg és környezete számára.

Tudományos felmérések bizonyítják, hogy a depressziós állapot előfordulása fogamzóképes korú nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A változó korban lévő nőknél különösen nagy a depresszió kialakulásának veszélye.
 

A változás kora

A változás kora (változókor, perimenopauza, klimaktérium) minden nő életében lezajló 5-15 évig tartó folyamat, melynek számos élettani, pszichológiai és pszichiátriai vonatkozása van. A legtöbb esetben a közép negyvenes évektől kezdődően, sokszor panasz és problémamentesen zajlik, de gyakran kíséri labilis hangulat vagy kifejezett depressziós állapot.

Ezen időszakon való átjutáshoz a nőknek gyakran orvosi segítségre van szükségük. Ismeretek hiányában, előítéleteik miatt a betegek depressziós panaszaikkal is nőgyógyászukat keresik fel, ritkábban fordulnak pszichiáterhez.

Ennek oka lehet még a gyakori testi tünetek jelentkezése, melyek mellett az esetlegesen fennálló pszichiátriai zavarok háttérbe szorulnak, - vagy gyakrabban - természetes következményként könyvelik el azokat, a gyakran fennálló más testi betegség ugyanakkor elfedheti, illetve megnehezítheti a depresszió felismerését és ez súlyos szövődményekhez vezethet.

A modern orvosi szemlélet ma már azt jelenti, hogy a családorvoson túl a nőgyógyász, a pszichiáter és szükség esetén más szakterület orvosai is részt vesznek a változó korban lévő nőbeteg komplex ellátásában.

Az évekig tartó, természetes klimaktérium valójában egy három, jól elkülöníthető fázisból álló folyamat, melynek szakaszai az utolsó menstruáció idejéhez viszonyítva a következők:
A menopauzát közvetlenül megelőző és követő 1 éves időszakot perimenopauzális időszaknak nevezzük. A menopauza típusos esetben 45 és 55 éves kor között zajlik le, átlagosan az 50. életév körül van. A depresszió előfordulása a nőgyógyászati rendelésen megjelenő változó korú nőknél igen gyakori.

Egyes felmérések szerint a páciensek kb. 50%-ánál tapasztalható lényeges hangulatbéli eltérés. Ugyancsak veszélyeztetettek a műtéti beavatkozások (méh- és petefészek eltávolítás) következtében menopauzális állapotú nők.

Az egy depressziós fázison már átesett asszonyoknál nagyobb eséllyel tér vissza a betegség a perimenopauzában is, ugyanakkor a depresszió gyakran ebben az életkorban indul.

Kockázati tényezők

Számos kockázati tényező ismert, mely növeli a perimenopauzális depresszió kialakulásának lehetőségét:

Pszichiátriai betegség (szorongásos és hangulati zavar) a kórelőzményben

Családi halmozottság a szorongásos és depressziós zavarokat illetően

Meglévő testi betegség, megromlott egészségi állapot

Szociális faktorok

 

Szövődmények

Az elhanyagolt depresszió leggyakoribb szövődményei a másodlagos gyógyszer-, alkohol-, vagy drogfogyasztás ("öngyógyító" szándékkal), a tartós betegállomány, és nem ritka a "leszázalékolás" sem.

Fokozott a más testi betegségek kialakulásának, ill. krónikussá válásának veszélye is. Az öngyilkosság a legtragikusabb és meg nem változtatható szövődmény, mind a család, mind pedig a társadalom szempontjából.

A másodlagos következmények a családi élet, a munkavégzés és társadalmi élet területén is megfigyelhetők.
 

Miből ismerhető fel a változókori depresszió?

Akkor beszélünk változókori depresszióról, ha a klimaktérium jellegzetes tünetei egyidejűleg vannak jelen a depressziós betegség tüneteivel. A tünetek közt lehetnek átfedések, melyek megnehezíthetik az állapot felismerését.
 

A) A változó kor jellegzetes tünetei

Testi, elsősorban úgynevezett vegetatív tünetek
Bőr, nyálkahártya, izom és csont elváltozások
Pszichés egyensúlyvesztés  

B) A depresszió jellegzetes tünetei:

Az alábbi kritériumok közül legalább 5, együttes fennállása, minimálisan 2 héten keresztül, ami a megelőző állapothoz képest kifejezett változást jelent. Az első kettő közül legalább az egyiknek jelen kell lennie:  

Mitől speciális a változó kori depresszió?

A változó korban észlelhető depresszió esetén gyakrabban észlelhetők a következő tünetek:

Hogyan kezelik a változó korban lévő, hangulati zavarral küzdő beteget?

A változó kori depresszió kezelését ma még leggyakrabban a családorvos, vagy a nőgyógyász végzi, de sok esetben pszichiátriai konzílium segítségével. A betegség gyógyítása mindenképpen komplex szemléletű megközelítést kíván:
Nehezíti a beteg kezelésbe vételét a gyakorta tapasztalható, téves előítélet a pszichiátriával szemben, holott a változó korú asszonyok kezeléséből nem hagyható ki a pszichés problémák kezelése. Reméljük, hogy ezzel az összeállítással sikerült néhány lényeges szempontot megvilágítani, amely segítségül lesz a változó korban jelentkező depresszió felismerésében és elfogadásában mind a páciens, mind pedig családja, környezete számára.


Összeállította:

Dr. Belső Nóra pszichiáter, Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest, 1999.