Kapcsolódó online önértékelő tesztek

♦  Szorongás önértékelő kérdőív

♦  Depresszió önértékelő kérdőív (11 kérdéses)

♦  Depresszió önértékelő kérdőív (25 kérdéses)

♦  Alvászavar teszt

♦  Distressz (negatív stressz) kérdőív

♦  Beck depresszió kérdőív (BDI)

♦  Beck-féle Reménytelenség Skála

 

DEPRESSZIÓ

 

Betegtájékoztató - Solvay Pharma

 

Mi a depresszió?

A depresszió nagyon gyakori, bármikor megjelenhet egy ember életében. Minden életkorban és élethelyzetben kialakulhat. A depresszió (gátlás, szomorúság) mentális betegség, amely súlyosan megzavarja az ember érzelmi egyensúlyát, tartósan és lényegesen rontja az életminőséget (a munkaképességet és a személyes kapcsolatokat).

A depresszió nagy szenvedés és szomorúság átélését jelenti. Ez a betegség befolyásolja a beteg étvágyát, alvását és általában az életről alkotott képét. A depresszió több mint egy átmeneti rossz hangulat, nem is múló gyengeség, s nem olyan probléma, amely akaraterővel leküzdhető.

Az ilyen betegek nem képesek egyszerűen „üstökön ragadni” és kihúzni magukat a depresszióból. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig is fennállnak. A kezelés azonban elérhető, és sok depressziós betegen segíthet.
 

A depresszió okai

A mai napig sem találtak végleges választ a kérdésre, hogy mi az oka a depressziónak. A depressziót gyakran biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők együttes hatása váltja ki. Néhány pszichológiai tulajdonság jelentős lehet a depresszióra való hajlam szempontjából. Azok az emberek, akiknek alacsony az önértékelése, akiknek ön- és világszemlélete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kitéve, hajlamosabbak a depresszióra.

A depresszív állapot kiváltásában szerepet játszhat egy súlyos veszteség, krónikus betegség, szociális kapcsolati nehézségek, rossz anyagi körülmények vagy az élet kedvezőtlen eseményei.
 
A depresszióban szenvedő betegek általában aggódnak és szomorúak, boldogtalannak, tehetetlennek, elhagyatottnak érzik magukat. Idegesítik és zavarják őket a körülöttük zajló események, és semmi sem teszi őket boldoggá. Az étvágy hiánya vagy csökkenése, alvászavarok (elalvási nehézség, korai ébredés, felületes és nem pihentető álom vagy rémálmok), érdektelenség a környező világ felé, a cselekvéshez szükséges erő és akarat hiánya, állandó fáradtság, a tehetetlenség és értéktelenség érzése, öngyilkosságról és halálról szóló gondolatok, önmaga hibásnak vagy bűnösnek érzése – mind a depresszió tünetei.
 

A depresszió tünetei

 

Mikor van szükség orvosi segítségre?

Statisztikai adatok szerint három depressziós beteg közül kettő nem kap megfelelő kezelést, mert betegségét nem diagnosztizálták.

A depresszió gyógyítható. Nagyon fontos, hogy a beteg a depressziót úgy tekintse, mint bármilyen más betegséget. A gyakori, akár egy napon belüli hangulatváltozások, gyengeség, aluszékonyság, fáradékonyság, ingerlékenység, alvási és étvágyzavarok, a test különböző részein észlelt megmagyarázhatatlan kellemetlen érzések – ezek mind részei lehetnek a depresszió klinikai képének.
 
Az orvossal folytatott beszélgetés során a betegnek teljes mértékben fel kell tárnia panaszait, nem szabad elhallgatnia a legkisebb tünetet sem. A beteg állapotának részletes leírása segít az orvosnak, hogy megtalálja a megfelelő kezelési módot. Kísérje figyelemmel állapota legkisebb változását is, és számoljon be róla orvosának. Az orvos-beteg együttműködés meggyorsítja a diagnózis felállítását, és így ez a kellemetlen állapot is hamarabb gyógyítható.

A depresszió diagnózisának felállításához a szakorvos a beteggel való beszélgetés során feljegyzett, megfigyelésen alapuló, valamint a családtól szerzett adatokat használ. Ezt a folyamatot speciális pszichológiai tesztek is segítik.
 

A depresszió kezelése

 
Összehasonlítva az összes mentális betegséggel, a depresszió kezelési eredményei a legkedvezőbbek. A megfelelően (antidepresszánsokkal) kezelt betegek 80%-a teljesen meggyógyul.
 
A gyógyszeres kezelés az elsődleges kezelési mód. A depresszió kezelésében használt gyógyszerek a következők: triciklikus antidepresszánsok, a szerotonin- és noradrenalin-visszavételt gátlók, valamint a szerotonin és más neurotranszmitterek lebontását végző enzimek gátlószerei.
 
A kezelés tartama általában nem rövidebb 5-8 hétnél. Ha a kezelés eredményes, ajánlatos még hosszabb ideig folytatni az antidepresszáns gyógyszer szedését (6 hónapig vagy tovább), mert ez megakadályozza a betegség kiújulását. A gyógyszer felírásakor a pszichiáter nemcsak a betegség egyes tüneteit veszi figyelembe, hanem a beteg életkorát, nemét, a betegség kezdete óta eltelt időt, a gyógyszerre adott egyéni válaszreakciót, egyéb betegségek meglétét vagy hiányát is.
 
Számos pszichoterápiás módszer létezik, de mindegyik azon alapul, hogy a nehéz időkben odafigyelést és támogatást kapjon a beteg. A legjobb pszichoterápiás eredményeket az a tudat biztosítja, hogy egy megbízható személytől bármikor támogatást és tanácsot lehet kapni.

Segíteni kell a betegnek szociális és létfenntartási gondjainak megoldásában is. A betegnek szüksége van a legközelebbi rokonok támogatására és figyelmére, mert az otthoni konfliktusok és a szociális instabilitás a beteg gyógyulásának időtartamát lényegesen befolyásoló tényezők.
 
A hangulat javításában a testmozgás is segíthet a természetes endorfinok felszabadítása révén. Az endorfinok hatása hasonló az antidepresszánsokéhoz és a neuroleptikumokéhoz.
 

Hogyan segítheti a család és a baráti kör a depressziós személyt?