Gyermek- és fiatalkorúak kóros szerhasználata és viselkedési addikciói - Alapfogalmak

A gyermek- és fiatalkorúak kóros szerhasználatához és viselkedési addikcióihoz

Fogalmak

Abúzus: a diagnosztikai rendszerekben az ártalmas/kockázatos szerfogyasztás leírására használt fogalom (BNO-10), mely elsősorban az alkoholfogyasztásnak a személy társas kapcsolataira, munkavégzésére, rizikóviselkedésére vonatkozó hatásait tartalmazta. Az abúzust a DSM-IV elkülönítette a dependencia fogalmától. A DSM-5 diagnosztikai rendszerében az abúzus és dependencia különálló kategóriái megszűntek.

Addiktológiai konzultáció: komplex ellátási forma, ahol a kliens szociális, egészségi és pszichés állapotát, valamint szerhasználati szokásait feltárva kerül kidolgozásra a kezelési terv az addiktológiai, vagy 18 éves életkor alatt a gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns által, a szakmai team többi tagjával (gyermekpszichiáter, klinikai gyermek-szakpszichológus, szociális munkás) történő egyeztetést követően. A konzultáció a tanácsadás formájának tekinthető, nem azonos a pszichoterápiával.

Alkoholhasználati zavar: a DSM-5 diagnosztikai rendszerében az alkoholfogyasztás problematikus mintázatát leíró fogalom. Alkoholhasználati zavar esetében klinikailag jelentős károsodás vagy distressz jelentkezik, ami mind testi, mind pszichés, mind az életvitelt érintő aspektusok szempontjából enyhe, közepes vagy súlyos fokúnak tekinthető a fennálló tünetszám függvényében.

Ártalmas alkoholfogyasztás: a fogalom egyfelől az abúzus diagnosztikai kategóriájának leírására használatos, másfelől jellemzően a napi bevitt alkoholmennyiség alapján definiált kritérium, miszerint férfiaknál napi 4-5, nőknél napi 2-3 egységnyi alkohol elfogyasztása már megnövekedett kockázatúnak vagy ártalmasnak tekinthető.
Bad trip, horror trip: az LSD-vel kapcsolatban használják ezt a kifejezést, de a többi hallucinogénnél is előfordulhat. Szorongás léphet fel (a hatás, a tudatállapot-változás „soha nem ér véget”, „meg fogok bolondulni”, „meg fogok halni”; az én feloldódása, az énhatárok elvesztése). A félelmetes hallucinációk szintén erős szorongásos rohamokat provokálhatnak („parázás”).

Booster-ülés (emlékeztető vagy felfrissítő ülések): elsősorban a kognitív-magatartás terápiákhoz tartozó terápiás elem. A CBT elsődleges kezelési programjának lezárulta után hosszabb idővel beiktatott terápiás ülés/ek. Ezek a kiegészítő (booster) ülések a kezelés részét képezik. A booster-ülés történhet előre megadott időpontban (3–6 hónappal a kezelési program vége után), vagy a kliens kezdeményezésére, ha erre irányuló szükséglete van. A booster-ülések a kezelés eredményeinek a fenntartásához járulnak hozzá.

Delirium tremens: súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes, mely az esetek jelentős részében intenzív ellátást indokolhat, életveszélyes állapotnak tekinthető. Krónikus alkoholfogyasztás esetében az alkoholbevitel jelentős csökkentésével vagy elhagyásával alakul ki, lefolyását pszichés, vegetatív idegrendszeri és szomatikus tünetek kísérik.

Dependencia: a diagnosztikai rendszerekben a függőség testi (megvonás, tolerancia) és pszichoszociális aspektusainak leírására használt fogalom, mely helyett a DSM-5 diagnosztikai rendszere a szerhasználati zavar kategóriáját vezette be, kiegészítve a zavar súlyossági fokának megítélésével. Az alkoholfüggőség leírására a DSM-5 diagnosztikai rendszere a súlyos alkoholhasználati zavar terminusát alkalmazza. Jelen irányelv ugyanakkor – elsősorban módszertani megfontolásból, tekintve, hogy a felhasznált szakirodalom javarészt még a DSM-IV diagnosztikai fogalmait használja következetesen és az alkoholfüggőség terminusát alkalmazza.

Egységnyi alkohol: az alkoholfogyasztás ártalmasságának egyik leggyakrabban alkalmazott hivatkozási alapja a bevitt alkohol mennyisége, ami jellemzően egységnyi alkohol mennyiségben kerül számításra. Egy alkohol egység 10 ml vagy 8 gr tiszta alkohollal egyenértékű. Ez az a mennyiség, amennyit egy átlagos ember mája egy óra alatt képes lebontani. Egy egységnyi alkohol van: 2 cl égetett szeszesitalban, 1 dl borban, 1 pohár sörben vagy 1 koktélban.

Energiaital: olyan üdítőital, amely egy bizonyos ideig fokozza az emberi szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet és a teljesítőképességet. Az energiaitalok 80-500 mg koffeint tartalmazhatnak. Az energiaitalok könnyen okozhatnak koffein túladagolást. Megerősítő hatásuknál fogva elősegíthetik más pszichoaktív szerek használatát.

Esetmenedzselés: a szociális és egészségügyi szolgáltatások területén megnyilvánuló koordináló, felügyelő tevékenység, aminek elsődleges célja a gondozás színvonalának, valamint a gondozott kliens életminőségének javítása. Az esetmenedzselés rendszeresen végzett találkozások sorát jelenti a klienssel, jellemzően ritkább gyakorisággal, mint a terápia vagy konzultáció esetén.

Flashback (perzisztáló percepciós kórkép): szermentes időszakban, akár egy LSD-bélyeg használata után hónapokkal később a korábbi hallucinogén-hatás egyes elemei villanásszerűen (flash) visszatérnek (back). Ez lehet pár perces, másodperces hallucináció, az észlelés megváltozása, szorongásos roham, szívinfarktustól való félelem bevillanása. A flashback spontán elmúlik, ha nem, akkor szorongásos állapotot okoz, ahol a gyógyszeres kezelés is felmerül. Valójában nem a hatáshoz tartozik, mert csak akkor beszélünk flashback-ről, ha szermentes időszakról van szó.

Magzati alkoholszindróma: az alkohol károsítja az intrauterin fejlődést, de a posztnatális fejlődésre (kognitív, szomatikus) is hatással van. Jellegzetes tünetek a mikrokefália, a kraniofaciális malformáció, végtag- és szívfejlődési rendellenességek, szem és középfül rendellenességek. Későbbi életkorokban pedig maladaptív viselkedések alakulhatnak ki. Alkoholhasználó nők esetében a jelenség előfordulása 35%.

Minnesota Modell: a beteg függőségét krónikus betegségként fogadja el (reális betegségbelátás), amely nem gyógyul meg, de abból felépülés lehetséges. A kezelés célja a teljes absztinencia elérése és fenntartása. A kezelés során fontos szerepet kap a multiprofesszionális szemlélet, az önsegítő csoportok felépülési programja, a csoportos környezetben megvalósuló terápia, valamint a tapasztalati szakértők terápiás munkába való bevonása.

Pszichoaktív szer: a pszichoaktív szerek azok a természetes vagy mesterséges kémiai anyagok, amelyek hatásukat a központi idegrendszeren, azaz az agyon és a gerincvelőn keresztül fejtik ki.

Rohamivás, nagyivás: a rohamivás vagy binge drinking öt vagy több ital elfogyasztását jelenti „egyhuzamban” (azaz 2 órán belül). Itt a cél a gyors részegség kialakulása. Mint láttuk, a magyar fiatalok körében a jelenség terjedőben van. A rohamivás előfordulása: 12–13 éves korban 1%, 14–15 évesen: 6,7%, 16–17 évesen: 15,3%.

Új pszichoaktív anyagok: az elnevezés az utóbbi néhány évben megjelent anyagokat jelöli. Ezekkel kapcsolatban használják még a dizájner drog kifejezést (azaz olyan megtervezett, pszichoaktív hatású molekulák, amelyek a tervezés pillanatában és a forgalmazás egy időszakában még nem szerepeltek a kábítószerlistákon, így forgalmuk legális volt), a „legal high-ok” (legális tudatmódosítók, részben az előző kategória tagjai, részben növényi – vagy látszólag növényi – pszichoaktív anyagok, pl. a szintetikus kannabinoid-származékok). Az elnevezések megtévesztőek, mert időközben e szerek közül sok felkerült a kontrollált szerek (=kábítószerek) listáira. Magyarország bevezetett egy átmeneti listát (az ún. C-listát), ahol az egyes szerek mellett molekula analógok szerepelnek; azaz nem egy-egy szert, hanem egy molekulacsaládot helyeznek el a listán. Az „új pszichoaktív anyag” fogalmát az Európai Drog- és Drogfüggőség Megfigyelő Központ, (EMCDDA) alakította ki, amit a magyar törvényhozás is átvett. Az új szabályozás minősített esetei lényegében azonosak a kábítószerekre vonatkozóakkal, azonban a jelentős mennyiségre történő elkövetést nem tartalmazza. A privilegizált esetek a csekély mennyiséggel való elkövetésre vonatkoznak, mely mennyiség összes anyag tekintetében 10 gramm. A büntetendő cselekmények között szerepel az új pszichoaktív anyag tartása is, amennyiben a mennyiség meghaladja a csekély mennyiséget.

Viselkedéses addikció: egyes viselkedéseknek vagy viselkedési folyamatoknak a kényszeres, ciklikus, repetitív és ártalmas ismétlődése. A kialakulásban szerepe lehet a dopaminhoz köthető jutalomhiányos tünetegyüttesnek, illetve az impulzuskontroll-zavaroknak.

Veszélyeztető állapot: azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg környezetére közvetlen veszélyt jelentene.




Hivatkozás: A gyermek- és fiatalkorúak kóros szerhasználatához és viselkedési addikcióihoz (Klinikai egészségügyi szakmai irányelv) Emberi Erőforrások Minisztériuma | 2019. EüK 10. szám EMMI szakmai irányelv
Érvényessége: 2019.07.02 - 2022.05.15.