A "hajkorona lombhullása" és a Marie Antoinette-szindróma

„Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyél;
kinek bajszán nem billeg morzsa,
ki setét gondok közt henyél;
ültetne krumplit harmadába
s nincs szabad föld egy kapa se,
s csomókban hull a hajaszála
s nem veszi észre maga se?”

József Attila: Mondd, mit érlel... részlet (1932)

Valószínűleg mindenkinek van egy története arról, hogy mi történik a bőrével, hajával, amikor stresszes.

„Kihullik a hajam tőle…”, „beleőszülök…” „feláll tőle a szőr a hátamon…” – gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, ha stresszes, megoldhatatlan, vagy ideig óráig annak tűnő feladatokkal kerülünk szembe.

De tényleg hatással van hajunk egészségére a stressz? Vagy a népi megfigyeléseknek nincs valós tartalma?

Van. A tudomány egyértelműen igazolta köznapi tapasztalásunkat. A túlzott stressz nemcsak általánosságban rombolja test-lelki egészségünket, hanem konkréten: hajunk, „tollazatunk” látványos változásait is előidézheti.


 

A haj a hajas fejbőrön lévő apró zsákocskákban, a szőrtüszőkben képződik. Minden hajszálnak van egy normális életciklusa. A legtöbb körülbelül három évig él, és havonta körülbelül 1 cm-t nő automatikusan, amíg ki nem merül az őt termelő szőrtüsző (hajtüsző).

A hajszálak szőrtüszőkből (latinul folliculus) nőnek ki. A szőrtüsző egy apró, zsákszerű bőrmélyedés, amelyben a hajhagyma található. Maga a hajhagyma a szőrtüsző alsó részén helyezkedik el, és ez a terület felelős a hajszálak növekedéséért.

A hajhagyma tartalmazza azokat a sejteket, amelyek osztódnak és keratin termelésével hozzájárulnak a hajszál képződéséhez. A hajhagyma az, ami közvetlenül felelős a hajszálak növekedéséért és színéért, mivel itt találhatók a melanociták, amelyek a hajszínét adó pigmentet termelik.

Normális esetben kb. három év elteltével ér minden hajszál életének végére, és kihullik. Szőrtüszője ezután rövid ideig pihen („aludni tér”, regenerálódik, ez a telogen fázis). Ezután újra „munkába lendül” és ismét hajszálat kezd termelni (anagén fázis, növekedési ciklus).

A hajas fejbőrön található összes hajszál az életciklusa valamelyik fázisának, valamelyik szakaszában van.
100-ból egyszerre körülbelül 1 hajszál van életciklusa végén, készen arra, hogy kihulljon. Ez az oka annak, hogy néhány hajszálat bárki találhat a vállán napközben, vagy a párnáján reggel és ennél több hajszál a mechanikus hatásokra minden hajmosáskor és fésüléskor is kihullik.

A mindennapi életben tapasztalt krónikus distressz komoly hatással van a hajunkra.

A haj növekedési fázisban a szőrtüsző őssejtjei aktiválódnak, hogy regenerálják a szőrtüszőt és benne a növekvő hajat, ezáltal a hajszálak minden nap hosszabbra nőnek.

A haj nyugalmi (telogen) fázisát a szőrtüszők őssejtjeinek nyugalmi állapota okozza, ilyenkor a hajszálak könnyebben kihullanak.

Telogen effluviumban (hajhulláskor, nem a normális hajvesztéskor) például valamilyen negatív stresszor hatására számos hajszál, pontosabban a hajtüsző növekedési ciklusa megszakad, nagyszámú hajtüsző kerül a nyugalmi (telogen) fázisba, ezért a bennük lévő hajszálak pár hónapon belül nagyszámban kihullanak.

Ez többnyire akkor tűnik fel, amikor valaki hajat mos. És nem foltokban jelentkezik a hajhullás, hajritkulás (kopasz foltok), hanem az egész hajas fejbőrön szerteszét. Hajdiagnosztikai vizsgálatnál látszik, hogy a hajas fejbőr és a megmaradt hajszálak egészségesek.

A telogen effluvium általában 1-3 hónappal a szervezetet érő nagyobb negatív stressz után jelentkezik. Inkább nőknél pl. a szülés, vagy nagyobb műtét, baleset vagy betegség után.

Az „egyszeri”, nagyobb stressz hatására fellépő hajhullás normális, magától megszűnik, miután okafogyottá válik és eltelik ez az 1-3 hónap. Ezután a haj növekedési ciklusa helyreáll és minden megy tovább a maga medrében…, akarom mondani szőrtüszőjében. A haj lassan újra dúsabbá válik.

Miért húzódik el a 1-3 hónapig? Valószínűleg azért, mert a nagyobb stresszhatáshoz kapcsolódó stresszhormon növekedés a hajszálakat különböző növekedési szakaszaikban éri, és – mint minden másban, itt is – az idősebb hajszálak (hajtüszők) érzékenyebbek a stresszhatásra. Könnyebben elengedik hajszálaikat.

Fontos: tartós, túlzott hajhullást nemcsak krónikus stressz okozhat, okozhatja pl. vas-, cinkhiány vagy legtöbbször autoimmun (sokszor stressz eredetű) pajzsmirigy-alulműködés, jelentős súlyvesztés, extrém fogyókúra is. Ezek diagnózisához általában elég a laborvizsgálat vagy pár szavas beszélgetés.

A pszichogén hajhullás diagnózisához mélyebbre kell menni, mélyen a hajhagymák alá, az agyig…
 

A történelemben több híres példa is ismert, amikor extrém distressz (negatív stressz) hatására – mint például kivégzésre várás – hirtelen őszülés lépett fel.

Az egyik legismertebb eset Marie Antoinette-é. Kíváncsi turisták korhűen berendezve napjainkban is láthatják azt a sivár helyet, ahol a halálra ítélt, majd kivégzett francia királynő és Habsburg főhercegnő, Mária Terézia legfiatalabb leánya, Franciaország utolsó királynéja végső napjait töltötte.

A francia forradalom idején, amikor a felkelők a király és királynő gyilkosság keretében gyorsan leszámoltak a régi rezsim csúcsvezetőivel (l. később ahogy a vörösök kiirtották a Romanov-házat, vagy nemrégiben Ceaucescu és felesége kivégzését…) Marie Antoinette a siralomházban a halála előtti napokban, mindössze 37 évesen, majdnem teljesen megkopaszodott és megőszült.

Egy közeli bizalmasa, Henriette Campan, számolt be róla. Ez a leírás adta az alapját az ún.  „Marie Antoinette-szindrómának”, amely azt a jelenséget írja le, amikor extrém stressz miatt hirtelen hajhullás és őszülés következik be.

„Az a pillanat, amikor a bajaim véget érnek, nem az a pillanat, amikor a bátorság elhagy” - mondta az egykori királynő nem sokkal a kivégzése előtt.

Hasonló történetet jegyeztek fel a mártírhalált halt Sir Thomas Moore-ról is, a híres angol humanistáról és politikusról, akinek a kivégzése előtti utolsó éjszakáján a Tower falai közt „fehéredett meg teljesen” a maradék haja.
Ezt szintén a Marie Antoinette-szindróma egyik híres példájaként tartják számon.

További ismert példa Skóciai Mária királynő, akinek a haja szintén ősz lett a kivégzése előtt, 1587-ben, a börtönben töltött utolsó éjszakája során.

És hány ilyen eset történhetet meg 1956 után a kádári „halálsoron” …
 

 

A Harvard Egyetem kutatói a The Harvard Gazette-ben (Március 31, 2021) publikáltak egy a krónikus stressz egérmodelljén alapuló tanulmányt, amely feltárta, hogy a stressz élmény (az átélt stressz) miatt túlaktiválódó szimpatikus idegrendszer hogyan okozza a haj őszülését.

A negatív stressz (a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyen keresztül) stresszhormonokat, az akut stressz noradrenalint (NA) és adrenalint, a krónikus stressz pedig kortizolt szabadít fel a mellékvesékből.

Ezek a stresszhormonok a véráramon keresztül mindenhova eljutnak, pl. a hajhagymákhoz is. De az őszülés szempontjából végül is kulcsmolekulának bizonyuló noradrenalin nem csak így kerül a hajhagymákhoz.

A szimpatikus idegrendszer „hajszálvékony” (valójában a hajszálnál is vékonyabb!) bőridegeivel behálózza az egész szervezetünk. Bőrünk minden egyes szőr-, és hajtüszőjét is!

Emiatt a vegetatív (ezen belül szimpatikus) beidegzés miatt tudunk a stresszhatására testszerte: „lúdbőrözni”, „felállni hátunkon a szőr”, és a „hajunk égnek állni”. Ideg-es lenni…

Amikor azt mondjuk, hogy „égnek áll a hajunk,” ennek az élettani háttere a szimpatikus idegrendszer aktiválódása. Ez a rendszer felelős a stressz (harcolj vagy menekülj, fight-or-flight) reakcióért amikor stresszes vagy akként értelmezett helyzetbe kerülünk.

A stresszreakció egyik jellemző tünete, hogy a szőrtüszőkben lévő apró izmok, az úgynevezett arrector pili izmok, összehúzódnak. Amikor ezek az izmok megfeszülnek, a hajszálak függőleges helyzetbe kerülnek, azaz „égnek állnak.”

Ezt az állapotot piloerekciónak vagy „libabőrnek” nevezzük. Evolúciós szempontból a piloerekció eredetileg arra szolgált, hogy a szőrzet felborzolásával az állat nagyobbnak és fenyegetőbbnek tűnjön, ezáltal elriasztva a potenciális ragadozóit.

A Harvard Őssejt Intézetének (Harvard Stem Cell Institute, HSCI) kutatói rájöttek, hogy stressz hatására ezek az idegek noradrenalint bocsátanak ki, amelyet aztán a pigmentregeneráló (melanocita) őssejtek vesznek fel.

A szőrtüszőben ezek az őssejtek a pigmenttermelő sejtek (melanociták) tárházaként, tartalékaként működnek.
Amikor a haj nő, az őssejtek egy része pigmenttermelő sejtekké alakul át, amelyek a hajat beszínezik.

Azonban krónikus stressz esetén a szimpatikus idegekből származó noradrenalin túlzott aktiválódásra készteti az őssejteket. (Ettől stresszhormon.) Az őssejtek, pedig aránytalanul gyorsan alakulnak át pigmenttermelő sejtekké, idő előtt kimerítve a hajszínért felelős melanocita tartalékot.

A hajba nem kerülnek bele a természetes „hajszínezékek” és az őszülni kezd, ami jelenlegi ismereteink szerint visszafordíthatatlan folyamat: ha egyszer a melanocita őssejtek elpusztulnak, többé nem regenerálódnak, így az új hajszálak már pigment nélkül nőnek ki.
 

Bár a friss tudományos eredmények itt is kecsegtetnek a jövőbeli megoldás lehetőségével (Gas6 molekuláris útvonal).

A distressz a noradrenalin révén azonban nemcsak a melanocita őssejteket pusztítja el, egy másik kutatás azt is igazolta, hogy a (dermális papillákban) károsítja a hajszálak létrehozásáért felelős szőrtüsző őssejteket is.

A szőrtüszők egyikét képezik azon kevés testrészünknek, amelynek szövetei, köszönhetően a bennük lévő őssejteknek egész életünk során képesek regenerálódni.

Igen ám, de a distressz lelassítja a szőrtüsző őssejtjeinek regenerálódási sebességét, ezáltal megakadályozza, hogy a szőrtüsző őssejtek a tőlük „elvárt” sebességgel hozzanak létre új hajszálakat, hiszen hosszabb „téli álomra” (nyugalmi, telogen fázisra) kárhoztathatja őket az évben bármikor.

Hajnövekedés lassul, hajhullás nő, a nettó hajveszteség fokozódik. Eredménye: a „hajkorona lombhullása” …

 

 

Infografika: Hogyan fogynak a melanocita őssejtek stressz hatására,
az egerek szőrzetének megőszülését okozva

 

A stressz okozta hajhullás és őszülés elleni küzdelem első lépése a stresszkezelés. Az alábbi módszerekkel csökkenthetjük a distressz (negatív stressz) hajkoronánkra és persze testünk további részeire gyakorolt negatív hatásait:

 

Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...