Április 11. a Költészet Napja mellett a Parkinson-betegség Világnapja is. Ennek apropóján született ez a Benzo Blog bejegyzés.A Parkinson-kór és az alvászavar szorosan összefügg. A legtöbb Parkinson-kórossá váló embernek vannak időnként alvásproblémái. Előfordul természetesen a „szokványos” álmatlanság (insomnia) is, következményes túlzott napközbeni fáradtsággal.
Van azonban egy olyan, éjszakai felkiáltásokkal és végtagmozgásokkal jellemezhető REM alvászavar forma is, ami sokkal gyakrabban jelentkezik Parkinson-betegeknél, mint másoknál. És azoknál is, akiknél a Parkinson-kór majd 5-20 év múlva várhatóan megjelenik.
Mi a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór (Parkinson's Disease, PD) a központi idegrendszer (KIR) egyik leggyakoribb, progresszív degeneratív betegsége. Egy neurodegeneratív betegség, amely elsősorban a mozgásszabályozást és mozgást befolyásolja. Sajnos nemcsak világszerte, Hazánkban is a leggyorsabban elharapódzó neurológiai kórkép, mely már messze nem "csak" az idősebb korosztályt érinti. Magyarországon kb. minden ezredik lakos szenved ebben a kórban.
A Parkinson-kór általában 65 év felett (pl.: Orbán Ottó költő, Kertész Imre Nobel-díjas író) nyilvánul meg jellegzetes tüneteivel és a hozzájuk kapcsolódó panaszokkal. Azonban kb. 10-15%-ban korai kezdetű, 40 éves kor alatt jelentkező Parkinson-kór is előfordul.
A Parkinson-betegség ma még az "alattomos" kórképek közé tartozik. Ugyanis kialakulásának észrevétlen elkezdődésétől, akár 10-15 év (más megfigyelések szerint: 5-20 év) is eltelhet, mire a "sötét magban" található dopamintermelő sejtek szerencsére lassú pusztulása előidézi a jellegzetes tüneteket.
Mik a rizikófaktorai?
A korai (korai kezdetű) Parkinson-kór pontos oka egyelőre ugyanúgy ismeretlen, ahogy a klasszikus kezdetű Parkinson-betegségé is. Valószínűleg genetikai, kórelőzménybeli, környezeti és viselkedésbeli rizikótényezők kombinációi állhatnak a háttérben.
Genetikai kockázati faktorokra utal, hogy ha valakinek elsőfokú rokonai között volt Parkinson-beteg, az megnöveli a betegség kialakulásának a kockázatát.
Kórelőzmény: cukorbetegség (valószínűleg a kezeletlen diabetes mellitus, amelynek agyi kisér-szövődményei növelik meg néhány százalékkal a PD előfordulási gyakoriságát).
Környezeti tényezők közé tartozhatnak például bizonyos növényvédő szereknek, mérgeknek (toxinoknak) való hosszabb idejű, pl. munkahelyi kitettség a munkavédelmi szabályok nem megfelelő alkalmazása mellett.
Viselkedéses rizikó faktorok, az agyállomány MRI-vel kimutatható komolyabb sérülésével járó, átmeneti tudatzavart, emlékezetkiesést, ködös állapotot, meglassult gondolkodást, idegrendszeri tüneteket és/vagy panaszokat okozó nyílt-, vagy zárt-koponyatraumák.
♦ Baleseti (főleg motoros, biciklis és rolleres) agysérülések. Ezeken a járművökön elenyésző a fejvédelem egy törésmentes, 5 csillagos NCAP teszttel rendelkező gépjárműben elszenvedett baleset hatásait csökkentő körkörös védelemnél. Ma már jóval ritkábban okoznak baleseti agysérülést az epilepsziás rohamok.
♦ Sportsérülések: box, amerikai futball, kontakt küzdő sportok.
♦ Megkockáztatom, hogy: a fiatalkori drogfogyasztás pl. füvezés is kockázati tényező lehet. Ezért sem javasolnám a marihuána legalizálását!
Mi a Parkinson-betegség közvetlen oka?
Hátterében az áll, hogy a középagy kicsiny részében (substantia nigra, "sötét mag") lévő, az idegi ingerületátvielben (neurotranszmisszióban) kritikus fontosságú dopamin-termelő idegsejtek (dopaminerg neuronok) károsodnak, majd lassan leépülnek (elpusztulnak) az idő múlásával.
A substantia nigra, ahogy a legtöbb agystruktúra, párosan van jelen, mégpedig szimmetrikusan a középagyban. Mindkét agyféltekében található egy-egy, néhány milliméter vastagságú „sötét mag”.
A jobb és bal oldalon található substantia nigrák külön-külön felelősek az ellenkező testfél mozgásának szabályozásáért.
Nevét ("sötét mag"), onnan kapta, hogy a magas vas- és neuromelanin (pigment)-tartalmú neuronjai, sötétebbé teszik ezt az agyterületet a környező szövetekhez képest.
Korai fázisú (ma még "láthatatlan") Parkinson-kór
Bár az idegsejtek már károsodnak, azaz „legbelül” már zajlik a betegség, hosszú-hosszú évekig ez még nem okoz a Parkinson-kórra jellemző, klasszikus panaszokat és tüneteket. Ez a Parkinson-kór ún. prodromális (bevezető) időszaka.
Emiatt, sajnos, egyelőre még későn, csak az akár 10-20 évig is tartó bevezető szakaszt követően, tehát jócskán megkésve diagnosztizáljuk a Parkinson-kórt. A korai biomarkereket Hazánkban is vizsgálják!
Ezért fontos, hogy laikusként felismerhessük a Parkinson-kórra viszonylag specifikus REM-alvászavart (l. lent), hiszen ennek esetleges megléte, a hozzáértő orvos (neurológus, szomnológus stb.) számára kulcsot jelenthet a korai diagnózishoz és kezelés indításhoz.
Korai diagnózis jelentősége a betegségek kezelésében
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy: korai diagnózis nélkül lehetetlen időben elkezdeni kezelni bármiféle betegséget. Ez pedig rontja a betegek gyógyulási esélyeit. Ezért fontosak a SZŰRŐVIZSGÁLATOK!
Számos beteg(ség)et lehet(ne) már a korai fázisban, ideje korán kezelni, ezzel lassítani a súlyosbodását (progresszióját), esetleg a beteg korai halálát. Csak néhány példa a rengeteg közül:
| Kialakult betegség | Korai szakasza | TEENDŐ: hozzájárulás a korai diagnózishoz (pl.) |
| Cukorbetegség (diabétesz mellitus) | Inzulinrezisztencia (IR) | otthoni vércukormérések, naplózás |
| Malignus daganatok | In situ daganatok (metasztázis előtt) | Tumorspecifikus szűrővizsgálatok |
| KAKUKKTOJÁS KÖVETKEZIK!!!!! | Hipochondria... | Semminek sem az előjele! Hanem jele a kialakult egészségszorongásnak. |
| Stroke, szívinfarktus stb. | kezeletlen magasvérnyomás | naplózás, otthoni vérnyomásmérések |
| magas vérzsír értékek (TG, Chol) | rendszeres, időszakos labor vizsgálatok | |
| Köszvényes roham | Magas húgysav szint | rendszeres, időszakos labor vizsgálatok |
| Depresszió | Kimerültség, kiégés, krónikus stressz | önértékelő skála, klinikai szakpszichológus, végzett life coach stb. |
| Pánikbetegség | Alkalmi pánikroham, krónikus stressz (párkapcsolati, munkahelyi) | önértékelő skála, klinikai szakpszichológus, végzett life coach stb. |
| Krónikus alvászavar | Alkalmi alvászavar, krónikus stressz | önértékelő skála, klinikai szakpszichológus, végzett life coach stb. |
| Gyomorvérzés (NSAID kezeléstől) | Rendszeres gyomor fájdalom a gyógyszer bevételek után | Visszajelzés a kezelő orvosnak mielőbb |
| BZD-függőség | BZD-tolerancia | Visszajelzés a kezelő orvosnak mielőbb |
Ahogy aztán a dopamin-termelő neuronok károsodása folytatódik és „agyszerte” súlyosbodik a dopaminhiány, előbb-utóbb testszerte megjelennek az akkorra már Parkinson-kórra jellegzetes ("kifejlett") panaszok és tünetek.
A kialakult Parkinson-kór leginkább „motoros tüneteket” okoz. Amelyek megnehezíti a mozgást és/vagy a mozgások irányítását és ezzel a mindennapi életet. A korai szakaszában azonban nem.
Parkinson-kór bevezető (prodroma) nem-motoros előjelei
Ezek egy kivételével (REM-alvási viselkedés zavar) annyira általánosak (indifferensek), hogy ezeket látva, tapasztalva senki sem gondol a Parkinson-kór lappangó (bevezető) tüneteire.
♦ Hangulathullámzás, depresszió
♦ Szorongások
♦ Szaglászavar
♦ Alvászavar ("szokásos" és "specifikus": REM-alvászavar)
Kezdetben önsegítő módszerekkel is lehet lassítani a Parkinson-kór előrehaladását:
♦ rendszeres, mérsékelt intenzitású, minél sokszínűbb testmozgás (tánc, vízitorna stb.)
♦ mediterrán étrend
Kifejlett Parkinson-kór motoros tünetei
♦ Izom merevség (a mimikai izmokban is)
♦ Irányíthatatlan remegés (jellemzően egyik, vagy mindkét kézben és/vagy a lábban)
♦ Szokatlanul lassú mozgások (bradikinézis)
♦ Egyensúly- vagy koordinációs problémák
Kezelés (pl.: gyógyszerek; botulinum neurotoxin-A /BoNT-A/; mélyagyi stimuláció /DBS/, transzkraniális mágneses stimuláció /TMS/, apomorfin kezelés stb.) nélkül a betegség kognitív hanyatláshoz is vezethet.
Hétköznapi mozgások, amelyeket a kezeletlen Parkinson-kór megnehezít
♦ Járás: A betegek gyakran tapasztalják, hogy a lábaik, mintha földbe gyökereztek, földhözragadtak volna. Ami bizonytalan elindulást, lépcsőzést és irányváltást okozhat.
♦ Állás közbeni instabilitás (posturális instabilitás)
♦ Testtartás: A betegek gyakran előre dőlő tartást vesznek fel, ami növeli az elesés kockázatát.
♦ Arcmimika: Az arcizmok merevsége miatt az arckifejezés csökkenhet (hipomimia).
♦ Beszéd: A hang rekedté, ill. az artikuláció nehezítettsége miatt halkabbá válhat, ami beszédértési nehézséget okozhat.
♦ Finommotorika: A kézírás „lekicsinyül”, a betűk apróvá válnak, ill. az író kéz remegése miatt nehezebben olvashatóvá válhat (ilyenkor is nagyon jól beválnak az elektronikus eszközök); az öltözködés, gombok használata problematikusabbá válhat.
Hogyan vezethet a Parkinson-kór alvásproblémákhoz?
Még sok a feltevés, de a szakértők (klinikusok és kutatók) úgy vélik, hogy több ok is hozzájárulhat:
♦ A betegség (kóroktani) lényegével összefüggő dopamin hiány az agyban.
♦ Parkinson-kór okozta panaszok: Az éjszakai pisilésre ébredés vagy más Parkinson-tünetek megnehezíthetik a pihentető alvást. Az alvási apnoe, amely a Parkinson-kór későbbi stádiumaiban gyakori, szintén megzavarhatja az alvást.
♦ Parkinson-kór okozta distressz következményeként kialakuló mentális kihívások: A Parkinson-kórban szenvedők gyakran küzdenek másodlagos, hangulatzavarokkal (depresszióval), ill. szorongásos zavarokkal. Ezeknek pedig bármelyik formája okozhat alvászavart.
♦ Gyógyszeres kezelés: A Parkinson-kór kezelésére szolgáló egyes gyógyszerek is megnehezíthetik az elalvást, vagy az alvás fenntartását.
♦ Parkinson-kór okozta panaszok: Az éjszakai pisilésre ébredés vagy más Parkinson-tünetek megnehezíthetik a pihentető alvást. Az alvási apnoe, amely a Parkinson-kór későbbi stádiumaiban gyakori, szintén megzavarhatja az alvást.
♦ Parkinson-kór okozta distressz következményeként kialakuló mentális kihívások: A Parkinson-kórban szenvedők gyakran küzdenek másodlagos, hangulatzavarokkal (depresszióval), ill. szorongásos zavarokkal. Ezeknek pedig bármelyik formája okozhat alvászavart.
♦ Gyógyszeres kezelés: A Parkinson-kór kezelésére szolgáló egyes gyógyszerek is megnehezíthetik az elalvást, vagy az alvás fenntartását.
Milyen típusú alvásproblémák jelentkezhetnek Parkinson-kórban?
Nem minden Parkinson-kóros betegnél jelentkeznek alvásproblémák. Ha mégis, akkor ezek bármikor jelentkezhetnek a Parkinson-kór diagnózisa előtt (prodroma) vagy után is.
A Parkinson-kór minden emberre másképp hat. Az alvásukat is különböző módon befolyásolja. Előfordulhat:
♦ Álmatlanság (inszomnia, nehéz elalvással).
♦ Töredezett alvás: többször ébrednek fel az éjszaka folyamán.
♦ Nagyon intenzív, élénk álmok, amelyek felébredés után zavartságot, zavarodottságot okozhatnak.
♦ Rémálmok, amelyek miatt ébredést követően érzelmileg kimerültnek érezheti magát.
♦ Nocturia (éjszakai vizelés miatti gyakori megébredések)
♦ Nyugtalan láb szindróma
♦ Alvási apnoe
♦ REM-alvási viselkedési zavar (rövidítve: REM-alvászavar)
REM-alvászavar
A REM alvászavar egyik jellemzője, hogy az érintetteknél az alvás REM-fázisában megszokott izomtónus vesztés (atónia) helyett, ami normális esetben megakadályozza, hogy az álmokban végzett mozgások valós mozgásokká váljanak az érintettek fizikailag „kivitelezhetik” álmaikat. A kiabálás nem, de a hadonászás, már akár veszélyes is lehet önmagukra, ill. a mellettük alvóra.
A Parkinson-kórban szenvedők akár felénél is előfordulhat ez a zavar, amikor a végtagjai „lekövetik” az álmokat. Egyes kutatók szerint ez a REM alvási viselkedés zavar a leendő Parkinson-kór egyik legkorábbi (prodromális) jele.
Mi történik a REM-alvászavar során? Mik a jellemzői? Miről felismerhető?
♦ Mozgások: Az érintett személy végrehajtja az álmaiban megélt mozgásokat, ezért például: rúg, üt, dobál vagy akár az ágyból is kiszáll.
♦ Hangadás: Beszéd, kiabálás, suttogás vagy zokogás is előfordulhat, amelyek szintén zavarhatják a mellette alvó személyt.
♦ Érzelmi megnyilvánulások: Az érintettek gyakran intenzív érzelmeket élnek át álmaikban, ami hangos érzelmi kitörésekhez vezethet.
Alvás partnerre gyakorolt hatások
A REM-alvászavarban szenvedő beteg mellett alvó személyek gyakran jelentenek másodlagos alvászavarokat, mivel a beteg éjszakai aktivitása megzavarja a partner alvását is.
Emellett, a fizikai tevékenységek miatt fennáll a sérülés kockázata mindkét fél számára. A REM-alvászavar különösen stresszes addig, amíg a partner nem tudja, mi történik, és hirtelen ébred arra, hogy a másik személy kiabál vagy hevesen mozog az ágyban.
Kezelési lehetőségek
A REM-alvászavar kezelése érdekében fontos felkeresni egy alvásszakértőt, aki segíthet a diagnózis pontos megerősítésében, például poliszomnográfia segítségével. A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak:
♦ Gyógyszeres kezelés: Igen zavaró esetekben akár gyógyszerek is használhatók a REM-alvászavar csökkentésére.
♦ Környezeti és viselkedéses változtatások: Az ágy és a hálószoba biztonságosabbá tétele, például a sérülésveszélyes tárgyak eltávolításával.
♦ Pszichológiai támogatás: Mind az érintett, mind a partner számára hasznos lehet a támogatás, hogy jobban kezeljék az éjszakai eseményeket és csökkentsék azok érzelmi hatásait.
Összességében a REM-alvászavar komoly befolyással lehet mind az érintett, mind az őt körülvevő személyek életminőségére, ezért fontos a korai felismerés és a megfelelő kezelés.
♦ Környezeti és viselkedéses változtatások: Az ágy és a hálószoba biztonságosabbá tétele, például a sérülésveszélyes tárgyak eltávolításával.
♦ Pszichológiai támogatás: Mind az érintett, mind a partner számára hasznos lehet a támogatás, hogy jobban kezeljék az éjszakai eseményeket és csökkentsék azok érzelmi hatásait.
Összességében a REM-alvászavar komoly befolyással lehet mind az érintett, mind az őt körülvevő személyek életminőségére, ezért fontos a korai felismerés és a megfelelő kezelés.
Hogyan diagnosztizálják az alvásproblémákat a Parkinson-kóros embereknél?
1. Mondja el részletesen panaszait, megfigyeléseit, megfigyeléseiket kezelőorvosának.
2. Ha néhány hétig vezet, vagy az Önnel együtt élővel vezetnek Alvásnaplót (a részletekre lejjebb kitérünk) az segíthet emlékezni olyan részletekre, változásokra, összefüggésekre, amik segíthetik bennük a Parkinson-kór iránydiagnózisának a felmerülését.
3. Alvásvizsgálat (poliszomnográfia, PSG). A somnológus által vezetett éjszakai („bent alvós”) vizsgálat az alvászavarok diagnosztizálásában a "gold standard", mivel pontosan és objektíven méri az alvási ciklusokat, az EEG-t és a testmozgást az alvás során.
5. Képalkotó vizsgálatok: A Parkinson-kór diagnózisa általában a klinikai tünetek alapján történik, de bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatokat is alkalmazhatnak annak megerősítésére vagy egyéb okok kizárására. Pl.: agyi MRI, PET, (DaTscan - Dopamin Transporter Szkenner)
Alvásnapló
Az Alvásnapló a kezdeti értékelési szakaszban hasznos eszköz lehet a REM-alvászavar és más alvászavarok diagnosztizálásában, ill. differenciáldiagnosztikájában.
Alvásnapló javasolt tartalma:
1. Dátum: Minden bejegyzéshez rögzíteni kell a dátumot.
2. Lefekvési idő: értelem szerűen.
3. Elalvási idő: Az elalváshoz szükséges idő becslése.
4. Éjszakai ébredések:
2. Lefekvési idő: értelem szerűen.
3. Elalvási idő: Az elalváshoz szükséges idő becslése.
4. Éjszakai ébredések:
Az ébredések száma/éj.
Az ébredések okai, ha ismertek (pl. WC-használat, rémálom, másik ébresztése és annak oka).
Az ébredések okai, ha ismertek (pl. WC-használat, rémálom, másik ébresztése és annak oka).
5. Reggeli ébredés:
A reggeli ébredés időpontja.
Az ébredés módja (önkéntes, ébresztőóra, zaj stb.).
Az ébredés módja (önkéntes, ébresztőóra, zaj stb.).
6. Alvás minősége:
Egy skálán értékelve, ahol 1 a legrosszabb és 10 a legjobb.
7. Nappali alvás:
A szundikálások ideje és hossza napközben. Max. kb. 0-20 perc elfogadott, mert ennyi várhatóan nem befolyásolja negatívan a következő éjszakai alvást.
8. Álmok, rémálmok:
Az álmok tartalmának rövid leírása, különös tekintettel a rémálmokra vagy az álmokban végrehajtott "akciókra".
9. Fizikai aktivitás és késő esti étkezés:
A nap folyamán végzett fizikai tevékenységek.
A késő esti étkezés és folyadék fogyasztás: időpontja, tartalma és mennyisége.
A késő esti étkezés és folyadék fogyasztás: időpontja, tartalma és mennyisége.
10. Gyógyszerek/alkohol/koffein/drogok fogyasztása:
Napközben és este fogyasztott gyógyszerek, alkohol, koffein és drogok mennyisége és időpontjai.
Az Alvásnaplót legalább 2-4 hétig érdemes vezetni a pontos mintázatok és szokások azonosításához. Ez a hosszú időszak (adatsor), lehetővé teszi az orvos számára, hogy jobban megértse az alvási problémákat és esetleges mintázatokat azonosítson, amelyek az REM-alvászavarra utalhatnak, mint például az álmokban végzett mozgások ismétlődése.
További tájékozódáshoz:
♦ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
♦ Magyar Tudományos Parkinson Társaság
♦ Parkinson Betegek Egyesülete (FB)
♦ ...
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében
Kapcsolódó anyagok
