A NŐI DEPRESSZIÓ

Felismeréséről és kezeléséről a betegeknek és szeretteiknek

 

Miért kell a depressziót komolyan vennünk?

Életünk során nem kerülhetjük el a hullámvölgyeket. Ha azonban egy hullámvölgy olyan hosszúra nyúlik, hogy már nem vagyunk képesek a meg szokott életünket élni, akkor nem lehetetlen, hogy depresszióban szenvedünk.

Bármelyik európai ország statisztikai adatait is nézzük, szinte kivétel nélkül ugyanazzal az eredménnyel találkozunk: hozzávetőlegesen kétszer annyi nő szenved depresszióban, mint férfi. Felmérések szerint minden negyedik nő élete folyamán elszenved legalább egy major depressziós epizódot.

A depresszió leggyakoribb, „klasszikus” formájának, a major depressziónak legjellemzőbb tünetei három csoportra oszthatóak:
 

Hangulati:

•  tartós levert hangulat
•  az érdeklődés és örömérzés elvesztése vagy jelentős csökkenése
•  értéktelenség-érzés
 

Pszichológiai, lelki:

 

Fizikai, testi:

 

Miért érzékenyebbek a nők a depresszióval szemben?

A mai napig folynak a kutatások annak kiderítésére, mivel magyarázható a depresszió kiemelkedő gyakorisága a nők körében. Számos - a nők életére sajátosan jellemző - tényezőt „gyanúsítanak”, de még sok a megválaszolatlan kérdés. Néhány ezek közül:
 

Genetika

Más gének lennének felelősek a depresszióra való hajlamért nőkben és férfiakban? Vagy talán ugyanazok a gének más hatással vannak a depresszió iránti érzékenységre nőkben és férfiakban?
 

Stressz

Ma már általánosan elfogadott, hogy a stressz nagymértékben járulhat hozzá a depresszió kialakulásához azokban, akik biológiailag érzékenyebbek a betegséggel szemben. Elképzelhető, hogy a nők életére különösen jellemző terhek biológiai érzékenység nélkül is könnyebben vezetnek depresszió kialakulásához? Gondoljunk csak arra, hogy ma már többnyire nemcsak a családi, hanem munkahelyi elvárásoknak is meg kell felelniük, hogy egyre emelkedik a gyermekeit egyedül nevelő, elvált anyukák száma, hogy gyakran ők azok, akikre az idős szülők ápolása is hárul.
 

Pszichológia

Számtalan pszichológiai oka is lehet a nők és férfiak közötti különbségnek. Például a nők hajlamosabbak arra, hogy problémáikon, panaszaikon hosszasan rágódjanak (érzelmi megküzdési mód). Azoknak, akik túlzásba viszik az önmarcangolást, jellemzően hosszabbak a depressziós időszakaik és nehezebben oldják meg problémáikat.
 

Hormonális

A nyilvánvaló hormonális különbség nők és férfiak között szintén kézenfekvő magyarázat lehet. A nemi hormonok szerepét igazolja az, hogy a nők körében a depresszió gyakorisága a serdülőkor után kezd igazán emelkedni, illetve, hogy a hangulati változások és a menstruációs ciklus között egyértelmű kapcsolat áll fenn.

 

A női életciklusok és a depresszió

Vannak az életnek olyan szakaszai, eseményei, amelyeket férfiak biztosan nem élnek meg. Ilyen a menstruáció, a terhesség, az anyaság vagy a változókor (bár ez utóbbinak részben megfelelő változások a férfiaknál is előfordulhatnak). Ezek az életciklusok gyakran - talán gyakrabban, mint gondolnánk - járnak hangulati ingadozásokkal, sőt akár depresszióval is.

Premenstruális hangulatzavarról akkor beszélünk, amikor az elmúlt év legtöbb menstruációs ciklusában határozott depressziós és szorongásos tünetek jelentkeznek a menstruáció előtti utolsó héten és elmúlnak a menzesz első napjaiban. Jellegzetes - a major depresszió „klasszikus” tüneteitől eltérő - tünetei:
 
Azok a nők, akik premenstruális hangulatzavarban szenvednek, nagyobb arányban számíthatnak depressziós időszakokra terhességük alatt, illetve után, valamint a változókorban. A menstruációs ciklushoz kötődő hangulatzavar másik veszélye, hogy ha egyébként fennálló depresszióhoz „csatlakozik”, akkor az adott időszakban az „alapbetegség” tüneteit súlyosbíthatja; továbbá növelheti annak esélyét, hogy a gyógyult depressziós beteg visszaessen.

Bár a kívánt terhesség ritkán okoz depressziót, a terhesség alatt különösen fontos a hangulatzavar felismerése és kezelése, hiszen egyrészt két életet veszélyeztet, másrészt hátrányosan befolyásolja az anya és az újszülött kapcsolatát. A szülés utáni hangulatváltozások az átmeneti lehangoltságtól a major depresszión át, a súlyos, pszichotikus depresszióig terjedhetnek. Egyes vizsgálatok szerint azok a nők, akiknél szülés után major depresszió alakult ki, gyakran mentek keresztül korábbi depressziós epizódon, bár lehet, hogy azt nem ismerték fel, és nem is kezelték.

A változókorú nők körében különösen nagy a depresszió kialakulásának veszélye. A változás kora - szaknyelven perimenopauza vagy klimaktérium - minden nő életében lezajló 5-15 évig tartó folyamat, amely tipikusan a negyvenes életévek közepétől kezdődik. Sokszor panasz- és problémamentesen zajlik le, de előfordul, hogy változékony vagy kifejezett depressziós hangulat kíséri.

Változókori depresszióról akkor beszélünk, amikor a klimaktérium jellegzetes tünetei (például hőhullámok, testsúlyváltozás, szexuális vágy csökkenése) és a depresszió tünetei egyszerre vannak jelen. Jellegzetes - a major depresszió „klasszikus” tüneteitől eltérő - tünetei:
   

A tartós gyógyulás kulcsa

A depresszió olyan betegség - jelentkezzék major depresszió, premenstruális hangulatzavar vagy változókori depresszió formájában -, amely életünk minden területére káros hatással van: hátrányosan befolyásolja családi és emberi kapcsolatainkat, mindennapi és szabadidős tevékenységeinket, munkahelyi teljesítményünket. A jó hír a bajban az, hogy az esetek túlnyomó többségében megfelelő gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával gyógyítható.

A férfiak és nők depressziójának kezelésére nincsenek külön gyógyszerek, de a női depresszió kezelése összetettebb, hiszen a pszichiáter és a háziorvos mellett - ha hormonkezelés is indokolt - nőgyógyász bevonása is szükséges. Az antidepresszívumok többségének használata terhesség és szoptatás ideje alatt csak egyedi elbírálás után, kivételes esetekben lehetséges.

A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen az orvos és betege szoros együttműködése. Mindig tartsuk be az orvos utasításait. Az ő tudta és beleegyezése nélkül soha ne változtassunk a kezelésen. Például ne hagyjuk abba a gyógyszer szedését azért, mert jobban érezzük magunkat, hiszen a depresszió visszatérhet, vagy rosszabbodhat.
Ma már világszerte elterjedt orvosi gyakorlat, hogy a kezdeti javulás után még legalább hat hónapig folytatják a gyógyszeres kezelést, de éveken át tartó kezelésre is szükség lehet.

A depressziós időszakokban kimerültnek, értéktelennek és tehetetlennek érezzük magunkat. Ezért sokan nem hisznek a gyógyulásban. Fontos azonban tudatosítani magunkban, hogy ezeket az érzéseket a depresszió táplálja, és amint a kezelés hatni kezd, gyengülni fognak, majd elmúlnak.



Köszönjük a szakmai tanácsadóink közreműködését:

Dr. Harmatta János pszichiáter
Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter
Dr. Kalmár Sándor pszichiáter
Dr. Pocsai Judit pszichiáter
Dr. Rekecki Erika pszichiáter
Dr. Szakács Katalin pszichiáter
Dr. Takács Judit pszichiáter


A Női depresszió betegtájékoztatót kiadta:
Lundbeck Hungaria Kft.
1037 Budapest, Montevideo u. 3/b.