Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Női depresszió - Lundbeck


A NŐI DEPRESSZIÓ


 

Felismeréséről és kezeléséről a betegeknek és szeretteiknek

 


Miért kell a depressziót komolyan vennünk?


Életünk során nem kerülhetjük el a hullámvölgyeket. Ha azonban egy hullámvölgy olyan hosszúra nyúlik, hogy már nem vagyunk képesek a meg szokott életünket élni, akkor nem lehetetlen, hogy depresszióban szenvedünk.

Bármelyik európai ország statisztikai adatait is nézzük, szinte kivétel nélkül ugyanazzal az eredménnyel találkozunk: hozzávetőlegesen kétszer annyi nő szenved depresszióban, mint férfi. Felmérések szerint minden negyedik nő élete folyamán elszenved legalább egy major depressziós epizódot.

A depresszió leggyakoribb, „klasszikus” formájának, a major depressziónak legjellemzőbb tünetei három csoportra oszthatóak:
 

Hangulati:

•  tartós levert hangulat
•  az érdeklődés és örömérzés elvesztése vagy jelentős csökkenése
•  értéktelenség-érzés
 

Pszichológiai, lelki:

•  önvád, bűntudat
•  koncentráció- és memóriazavarok, a gondolkodás lelassulása, döntésképtelenség
•  halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
 

Fizikai, testi:

•  a mozgás nagyfokú lelassulása vagy fokozott mozgáskésztetés
•  fáradékonyság, erőtlenség
•  az étvágy, a testsúly vagy mindkettő jelentős csökkenése, ritkábban növekedése
•  alvászavar, gyakrabban álmatlanság, ritkábban aluszékonyság formájában
 


Miért érzékenyebbek a nők a depresszióval szemben?


A mai napig folynak a kutatások annak kiderítésére, mivel magyarázható a depresszió kiemelkedő gyakorisága a nők körében. Számos - a nők életére sajátosan jellemző - tényezőt „gyanúsítanak”, de még sok a megválaszolatlan kérdés. Néhány ezek közül:
 

Genetika


Más gének lennének felelősek a depresszióra való hajlamért nőkben és férfiakban? Vagy talán ugyanazok a gének más hatással vannak a depresszió iránti érzékenységre nőkben és férfiakban?
 

Stressz


Ma már általánosan elfogadott, hogy a stressz nagymértékben járulhat hozzá a depresszió kialakulásához azokban, akik biológiailag érzékenyebbek a betegséggel szemben. Elképzelhető, hogy a nők életére különösen jellemző terhek biológiai érzékenység nélkül is könnyebben vezetnek depresszió kialakulásához? Gondoljunk csak arra, hogy ma már többnyire nemcsak a családi, hanem munkahelyi elvárásoknak is meg kell felelniük, hogy egyre emelkedik a gyermekeit egyedül nevelő, elvált anyukák száma, hogy gyakran ők azok, akikre az idős szülők ápolása is hárul.
 

Pszichológia


Számtalan pszichológiai oka is lehet a nők és férfiak közötti különbségnek. Például a nők hajlamosabbak arra, hogy problémáikon, panaszaikon hosszasan rágódjanak (érzelmi megküzdési mód). Azoknak, akik túlzásba viszik az önmarcangolást, jellemzően hosszabbak a depressziós időszakaik és nehezebben oldják meg problémáikat.
 

Hormonális


A nyilvánvaló hormonális különbség nők és férfiak között szintén kézenfekvő magyarázat lehet. A nemi hormonok szerepét igazolja az, hogy a nők körében a depresszió gyakorisága a serdülőkor után kezd igazán emelkedni, illetve, hogy a hangulati változások és a menstruációs ciklus között egyértelmű kapcsolat áll fenn.

 

A női életciklusok és a depresszió


Vannak az életnek olyan szakaszai, eseményei, amelyeket férfiak biztosan nem élnek meg. Ilyen a menstruáció, a terhesség, az anyaság vagy a változókor (bár ez utóbbinak részben megfelelő változások a férfiaknál is előfordulhatnak). Ezek az életciklusok gyakran - talán gyakrabban, mint gondolnánk - járnak hangulati ingadozásokkal, sőt akár depresszióval is.

Premenstruális hangulatzavarról akkor beszélünk, amikor az elmúlt év legtöbb menstruációs ciklusában határozott depressziós és szorongásos tünetek jelentkeznek a menstruáció előtti utolsó héten és elmúlnak a menzesz első napjaiban. Jellegzetes - a major depresszió „klasszikus” tüneteitől eltérő - tünetei:
 
•  hirtelen feltörő szomorúság vagy sírás, visszautasítás iránti fokozott érzékenység
•  fokozott étvágy, bizonyos ételek megkívánása
•  erős szorongás, feszültség
•  tartós vagy feltűnő ingerlékenység, harag, gyakori konfliktusok
•  túlterheltség vagy kontrollvesztés érzése
•  a mellek feszülése vagy megduzzadása, fejfájás, ízület- és izomfájdalmak, súlygyarapodás, puffadtság-érzés

Azok a nők, akik premenstruális hangulatzavarban szenvednek, nagyobb arányban számíthatnak depressziós időszakokra terhességük alatt, illetve után, valamint a változókorban. A menstruációs ciklushoz kötődő hangulatzavar másik veszélye, hogy ha egyébként fennálló depresszióhoz „csatlakozik”, akkor az adott időszakban az „alapbetegség” tüneteit súlyosbíthatja; továbbá növelheti annak esélyét, hogy a gyógyult depressziós beteg visszaessen.

Bár a kívánt terhesség ritkán okoz depressziót, a terhesség alatt különösen fontos a hangulatzavar felismerése és kezelése, hiszen egyrészt két életet veszélyeztet, másrészt hátrányosan befolyásolja az anya és az újszülött kapcsolatát. A szülés utáni hangulatváltozások az átmeneti lehangoltságtól a major depresszión át, a súlyos, pszichotikus depresszióig terjedhetnek. Egyes vizsgálatok szerint azok a nők, akiknél szülés után major depresszió alakult ki, gyakran mentek keresztül korábbi depressziós epizódon, bár lehet, hogy azt nem ismerték fel, és nem is kezelték.

A változókorú nők körében különösen nagy a depresszió kialakulásának veszélye. A változás kora - szaknyelven perimenopauza vagy klimaktérium - minden nő életében lezajló 5-15 évig tartó folyamat, amely tipikusan a negyvenes életévek közepétől kezdődik. Sokszor panasz- és problémamentesen zajlik le, de előfordul, hogy változékony vagy kifejezett depressziós hangulat kíséri.

Változókori depresszióról akkor beszélünk, amikor a klimaktérium jellegzetes tünetei (például hőhullámok, testsúlyváltozás, szexuális vágy csökkenése) és a depresszió tünetei egyszerre vannak jelen. Jellegzetes - a major depresszió „klasszikus” tüneteitől eltérő - tünetei:
 
•  gyakori sírás
•  erős szorongás, feszültség
•  gyakori ingerlékenység, türelmetlenség
•  változékony hangulat
 


A tartós gyógyulás kulcsa


A depresszió olyan betegség - jelentkezzék major depresszió, premenstruális hangulatzavar vagy változókori depresszió formájában -, amely életünk minden területére káros hatással van: hátrányosan befolyásolja családi és emberi kapcsolatainkat, mindennapi és szabadidős tevékenységeinket, munkahelyi teljesítményünket. A jó hír a bajban az, hogy az esetek túlnyomó többségében megfelelő gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával gyógyítható.

A férfiak és nők depressziójának kezelésére nincsenek külön gyógyszerek, de a női depresszió kezelése összetettebb, hiszen a pszichiáter és a háziorvos mellett - ha hormonkezelés is indokolt - nőgyógyász bevonása is szükséges. Az antidepresszívumok többségének használata terhesség és szoptatás ideje alatt csak egyedi elbírálás után, kivételes esetekben lehetséges.

A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen az orvos és betege szoros együttműködése. Mindig tartsuk be az orvos utasításait. Az ő tudta és beleegyezése nélkül soha ne változtassunk a kezelésen. Például ne hagyjuk abba a gyógyszer szedését azért, mert jobban érezzük magunkat, hiszen a depresszió visszatérhet, vagy rosszabbodhat.
Ma már világszerte elterjedt orvosi gyakorlat, hogy a kezdeti javulás után még legalább hat hónapig folytatják a gyógyszeres kezelést, de éveken át tartó kezelésre is szükség lehet.

A depressziós időszakokban kimerültnek, értéktelennek és tehetetlennek érezzük magunkat. Ezért sokan nem hisznek a gyógyulásban. Fontos azonban tudatosítani magunkban, hogy ezeket az érzéseket a depresszió táplálja, és amint a kezelés hatni kezd, gyengülni fognak, majd elmúlnak.



Köszönjük a szakmai tanácsadóink közreműködését:

Dr. Harmatta János pszichiáter
Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter
Dr. Kalmár Sándor pszichiáter
Dr. Pocsai Judit pszichiáter
Dr. Rekecki Erika pszichiáter
Dr. Szakács Katalin pszichiáter
Dr. Takács Judit pszichiáter



A Női depresszió betegtájékoztatót kiadta:
Lundbeck Hungaria Kft.
1037 Budapest, Montevideo u. 3/b.


Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach, benzodiazepin blogger
gyógyszer-leszokás tanácsadó
"A megosztó tudásmegosztó"
a tájékozott beleegyezés érdekében.

Nem rendelek már
Segítek Önmagán Segíteni

Dr. Kopácsi László Facebook
 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Frontin, Xanax, Helex hozzászokás tesztek

Nyugtató-hozzászokás tesztek

 Frontin / Xanax / Helex (alprazolámok)
 folytatom...

Gyógyszermentes terápia humorral I-IV.

Humorterápia gyógyszermentes stresszcsökkentés - Dr. Kopácsi László gyógyszer-elhagyást segítő

Dr. Kopácsi László pszichiáter, life coach, betegbiztonsági blogger, nyugtató-, altató-, antidepresszáns-leszokási tanácsadó

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008-2025

Heltai Jenő: Szabadság
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb