Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Női depresszió - Lundbeck


A NŐI DEPRESSZIÓ


 

Felismeréséről és kezeléséről a betegeknek és szeretteiknek

 


Miért kell a depressziót komolyan vennünk?


Életünk során nem kerülhetjük el a hullámvölgyeket. Ha azonban egy hullámvölgy olyan hosszúra nyúlik, hogy már nem vagyunk képesek a meg szokott életünket élni, akkor nem lehetetlen, hogy depresszióban szenvedünk.

Bármelyik európai ország statisztikai adatait is nézzük, szinte kivétel nélkül ugyanazzal az eredménnyel találkozunk: hozzávetőlegesen kétszer annyi nő szenved depresszióban, mint férfi. Felmérések szerint minden negyedik nő élete folyamán elszenved legalább egy major depressziós epizódot.

A depresszió leggyakoribb, „klasszikus” formájának, a major depressziónak legjellemzőbb tünetei három csoportra oszthatóak:
 

Hangulati:

•  tartós levert hangulat
•  az érdeklődés és örömérzés elvesztése vagy jelentős csökkenése
•  értéktelenség-érzés
 

Pszichológiai, lelki:

•  önvád, bűntudat
•  koncentráció- és memóriazavarok, a gondolkodás lelassulása, döntésképtelenség
•  halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
 

Fizikai, testi:

•  a mozgás nagyfokú lelassulása vagy fokozott mozgáskésztetés
•  fáradékonyság, erőtlenség
•  az étvágy, a testsúly vagy mindkettő jelentős csökkenése, ritkábban növekedése
•  alvászavar, gyakrabban álmatlanság, ritkábban aluszékonyság formájában
 


Miért érzékenyebbek a nők a depresszióval szemben?


A mai napig folynak a kutatások annak kiderítésére, mivel magyarázható a depresszió kiemelkedő gyakorisága a nők körében. Számos - a nők életére sajátosan jellemző - tényezőt „gyanúsítanak”, de még sok a megválaszolatlan kérdés. Néhány ezek közül:
 

Genetika


Más gének lennének felelősek a depresszióra való hajlamért nőkben és férfiakban? Vagy talán ugyanazok a gének más hatással vannak a depresszió iránti érzékenységre nőkben és férfiakban?
 

Stressz


Ma már általánosan elfogadott, hogy a stressz nagymértékben járulhat hozzá a depresszió kialakulásához azokban, akik biológiailag érzékenyebbek a betegséggel szemben. Elképzelhető, hogy a nők életére különösen jellemző terhek biológiai érzékenység nélkül is könnyebben vezetnek depresszió kialakulásához? Gondoljunk csak arra, hogy ma már többnyire nemcsak a családi, hanem munkahelyi elvárásoknak is meg kell felelniük, hogy egyre emelkedik a gyermekeit egyedül nevelő, elvált anyukák száma, hogy gyakran ők azok, akikre az idős szülők ápolása is hárul.
 

Pszichológia


Számtalan pszichológiai oka is lehet a nők és férfiak közötti különbségnek. Például a nők hajlamosabbak arra, hogy problémáikon, panaszaikon hosszasan rágódjanak (érzelmi megküzdési mód). Azoknak, akik túlzásba viszik az önmarcangolást, jellemzően hosszabbak a depressziós időszakaik és nehezebben oldják meg problémáikat.
 

Hormonális


A nyilvánvaló hormonális különbség nők és férfiak között szintén kézenfekvő magyarázat lehet. A nemi hormonok szerepét igazolja az, hogy a nők körében a depresszió gyakorisága a serdülőkor után kezd igazán emelkedni, illetve, hogy a hangulati változások és a menstruációs ciklus között egyértelmű kapcsolat áll fenn.

 

A női életciklusok és a depresszió


Vannak az életnek olyan szakaszai, eseményei, amelyeket férfiak biztosan nem élnek meg. Ilyen a menstruáció, a terhesség, az anyaság vagy a változókor (bár ez utóbbinak részben megfelelő változások a férfiaknál is előfordulhatnak). Ezek az életciklusok gyakran - talán gyakrabban, mint gondolnánk - járnak hangulati ingadozásokkal, sőt akár depresszióval is.

Premenstruális hangulatzavarról akkor beszélünk, amikor az elmúlt év legtöbb menstruációs ciklusában határozott depressziós és szorongásos tünetek jelentkeznek a menstruáció előtti utolsó héten és elmúlnak a menzesz első napjaiban. Jellegzetes - a major depresszió „klasszikus” tüneteitől eltérő - tünetei:
 
•  hirtelen feltörő szomorúság vagy sírás, visszautasítás iránti fokozott érzékenység
•  fokozott étvágy, bizonyos ételek megkívánása
•  erős szorongás, feszültség
•  tartós vagy feltűnő ingerlékenység, harag, gyakori konfliktusok
•  túlterheltség vagy kontrollvesztés érzése
•  a mellek feszülése vagy megduzzadása, fejfájás, ízület- és izomfájdalmak, súlygyarapodás, puffadtság-érzés

Azok a nők, akik premenstruális hangulatzavarban szenvednek, nagyobb arányban számíthatnak depressziós időszakokra terhességük alatt, illetve után, valamint a változókorban. A menstruációs ciklushoz kötődő hangulatzavar másik veszélye, hogy ha egyébként fennálló depresszióhoz „csatlakozik”, akkor az adott időszakban az „alapbetegség” tüneteit súlyosbíthatja; továbbá növelheti annak esélyét, hogy a gyógyult depressziós beteg visszaessen.

Bár a kívánt terhesség ritkán okoz depressziót, a terhesség alatt különösen fontos a hangulatzavar felismerése és kezelése, hiszen egyrészt két életet veszélyeztet, másrészt hátrányosan befolyásolja az anya és az újszülött kapcsolatát. A szülés utáni hangulatváltozások az átmeneti lehangoltságtól a major depresszión át, a súlyos, pszichotikus depresszióig terjedhetnek. Egyes vizsgálatok szerint azok a nők, akiknél szülés után major depresszió alakult ki, gyakran mentek keresztül korábbi depressziós epizódon, bár lehet, hogy azt nem ismerték fel, és nem is kezelték.

A változókorú nők körében különösen nagy a depresszió kialakulásának veszélye. A változás kora - szaknyelven perimenopauza vagy klimaktérium - minden nő életében lezajló 5-15 évig tartó folyamat, amely tipikusan a negyvenes életévek közepétől kezdődik. Sokszor panasz- és problémamentesen zajlik le, de előfordul, hogy változékony vagy kifejezett depressziós hangulat kíséri.

Változókori depresszióról akkor beszélünk, amikor a klimaktérium jellegzetes tünetei (például hőhullámok, testsúlyváltozás, szexuális vágy csökkenése) és a depresszió tünetei egyszerre vannak jelen. Jellegzetes - a major depresszió „klasszikus” tüneteitől eltérő - tünetei:
 
•  gyakori sírás
•  erős szorongás, feszültség
•  gyakori ingerlékenység, türelmetlenség
•  változékony hangulat
 


A tartós gyógyulás kulcsa


A depresszió olyan betegség - jelentkezzék major depresszió, premenstruális hangulatzavar vagy változókori depresszió formájában -, amely életünk minden területére káros hatással van: hátrányosan befolyásolja családi és emberi kapcsolatainkat, mindennapi és szabadidős tevékenységeinket, munkahelyi teljesítményünket. A jó hír a bajban az, hogy az esetek túlnyomó többségében megfelelő gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával gyógyítható.

A férfiak és nők depressziójának kezelésére nincsenek külön gyógyszerek, de a női depresszió kezelése összetettebb, hiszen a pszichiáter és a háziorvos mellett - ha hormonkezelés is indokolt - nőgyógyász bevonása is szükséges. Az antidepresszívumok többségének használata terhesség és szoptatás ideje alatt csak egyedi elbírálás után, kivételes esetekben lehetséges.

A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen az orvos és betege szoros együttműködése. Mindig tartsuk be az orvos utasításait. Az ő tudta és beleegyezése nélkül soha ne változtassunk a kezelésen. Például ne hagyjuk abba a gyógyszer szedését azért, mert jobban érezzük magunkat, hiszen a depresszió visszatérhet, vagy rosszabbodhat.
Ma már világszerte elterjedt orvosi gyakorlat, hogy a kezdeti javulás után még legalább hat hónapig folytatják a gyógyszeres kezelést, de éveken át tartó kezelésre is szükség lehet.

A depressziós időszakokban kimerültnek, értéktelennek és tehetetlennek érezzük magunkat. Ezért sokan nem hisznek a gyógyulásban. Fontos azonban tudatosítani magunkban, hogy ezeket az érzéseket a depresszió táplálja, és amint a kezelés hatni kezd, gyengülni fognak, majd elmúlnak.



Köszönjük a szakmai tanácsadóink közreműködését:

Dr. Harmatta János pszichiáter
Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter
Dr. Kalmár Sándor pszichiáter
Dr. Pocsai Judit pszichiáter
Dr. Rekecki Erika pszichiáter
Dr. Szakács Katalin pszichiáter
Dr. Takács Judit pszichiáter



A Női depresszió betegtájékoztatót kiadta:
Lundbeck Hungaria Kft.
1037 Budapest, Montevideo u. 3/b.

Kopácsi doktor online közel mindenütt


Dr. Kopácsi László pszichiáter szakorvos, life coach, gyógyszer-optimalizási szakértő - Benzo Blog, nyugtató hozzászokás, nyugtató függőség, altató hozzászokás, altató függőség
Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
gyógyszer-optimalizási szakértő
a tájékozott beleegyezést szolgálva
Dr. Kopácsi László pszichiáter szakorvos - nyugtató, altató, antidepresszáns csökkentés támogatás
SEGÍTEK
NYUGTATÓTÓL, ALTATÓTÓL, ANTIDEPRESSZÁNSTÓL
SZABADULNI

 
Szabadulna nyugtatótól? Frontin? Xanax? Rivotril? Loranxil?
 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Nyugtató, altató, antidepresszáns előtt! Katt ide!

 
Szorongásoldó, altató és antidepresszáns kezeléseket kezdőknek!

Frontin, Xanax, Loranxil, Rivotril stb. - Nyugtató önellenőrző teszt

Frontin, Xanax, Alprazolám, Loranxil, Rivotril, Elenium, Rudotel stb. - Nyugtató önellenőrző teszt

Mielőtt az oldalon olvasottakat alkalmazná

A stresszdoktor.hu oldalon található információk a tájékozódást szolgálják. Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, pszichiátriai diagnózist és terápiás javaslatot. 

Nyugtatót, altatót és antidepresszánst az itt olvasottak alapján ne kezdjen el, ne hagyjon abba, és adagolását se módosítsa önállóan. Panaszaival forduljon kezelőorvosához! Az oldal üzemeltetője az oldal használatával kapcsolatban kizár minden felelősséget!

Részletes Adatvédelmi és Jogi nyilatkozat

WebGalamb