
GYÓGYSZERFÜGGŐSÉG | BZD-FÜGGŐSÉG | ANTIDEPRESSZÁNS-FÜGGŐSÉG
Pszichiátriai rendelésemen az utóbbi időben egyre több, szó szerint „agyon-gyógyszerezett” Páciens keres fel. Az Ő problémájuk, sanyarú helyzetük adta az ötletet ahhoz, hogy röviden áttekintsem bizonyos pszichiátriai gyógyszerek okozta függőségeket, addikciót (szerfüggőséget).
A gyógyszerfüggőségek a kémiai addikciók egyik alcsoportját alkotják. Kémiai addikciót (szerfüggőséget) ugyanis nem csak illegális szerek (kokain, heroin, stb.), hanem engedélyezett, legális szerek (alkohol, nikotin, koffein és egyes receptköteles pszichiátriai, ill. nem-pszichiátriai gyógyszerek) is okozhatnak, okoznak.
A testi és lelki függőséget kiváltani képes pszichiátriai szereken
- feszültségcsökkentők = szorongáscsökkentők = szorongásoldók = anxiolitikumok = nyugtatók = szedativumok (barbiturátok, régi 1,4-benzodiazepinek)
- altatók = hipnotikumok (régi 1,4-benzodiazepinek, Z-szerek)
- antidepresszánsok (SSRI, SNRI, NRI, stb.)
belül, az évtizedek óta leggyakrabban felírt szorongásoldókra és altatókra, a benzodiazepinekre (BZD), és benzodiazepin-szerű szerekre (Z-szerek), ill. az általuk okozott gyógyszerfüggőségekre fogok fókuszálni.
Mely benzodiazepin hatóanyagokról, benzodiazepinekről lesz szó?
A HAZÁNKBAN FORGALOMAZOTT BENZODIAZEPIN HATÓANYAGTARTALMÚ, ill. BZD-SZERŰEN HATÓ GYÓGYSZEREK
A BZD-ek és Z-szerek receptjeinek döntő részét - azt hiszem -, nem is az itthon egyre kisebb létszámban praktizáló pszichiáterek, hanem háziorvosok, belgyógyászok, kardiológusok, és más Kollégák írják fel.
Gyógyszercsoport |
Hatóanyag |
Gyógyszernév |
BZD altatók |
brotizolam |
Lendormin, Brotizolam Amdipharm |
|
cinolazepam |
Gerodorm |
|
midazolam |
Dormicum |
|
nitrazepam |
Eunoctin |
|
temazepam |
Signopam |
BZD-szerű altatók (Z-szerek) |
zaleplon |
Andante |
|
zolpidem |
Hypnogen, Sanval, Stilnox, Zolep, Zolpidem-Ratiopharm |
|
zopiklon |
Imovane, Somnol, Zopigen, Zopitidin |
BZD szorongáscsökkentők |
alprazolam
|
Xanax, Frontin, Helex SR, Alprazolam-Orion, |
|
clobazam |
Frisium |
|
clonazepam
|
Rivotril, Clonazepam TC, Clonazepam NRIM, |
|
diazepam |
Seduxen |
|
klórdiazepoxid |
Elenium |
|
lorazepam |
Loranxil |
|
medazepam |
Medazepam-Teva, Rudotel |
Pszichiátriai magánorvosi praxisomban hosszú évek óta tapasztalom, hogy számos tévhit kering a fejekben a receptköteles BZD-ekkel kapcsolatban.
Vannak, akik azt hiszik, hogy mivel a benzodiazepineket, szakorvos (pl. családorvos, belgyógyász, nőgyógyász, pszichiáter) írja elő, nem lehet semmi gond e gyógyszerekkel kapcsolatban. Ezért krónikus szedésükkor is teljes biztonságban érzik magukat. Holott a BZD-k szedése: hosszútávon, napi rendszerességgel, nagy dózisban bizonyítottan hozzászokást, testi (szomatikus) és lelki (pszichés) függőséget okoz. Akár pszichiáter írja fel, akár nem.
A BZD-függőség kialakulásának kockázata a napi adagok nagyságának és a kezelés időtartamának emelésével drasztikusan nő, és magasabb azoknál, akik kórelőzményében alkohol-, illegális drog-, és/vagy gyógyszerfüggőség szerepel.
Ezenkívül megnövelik az otthoni (háztartási) balesetek miatti combnyaktörések, kórházi kezelést igénylő fejsérülések, koponyatörések, közlekedési balesetek számát is.
Mások meg – ugyancsak indokolatlanul – irtóznak mindenféle receptköteles, pszichoaktív szertől. Még akkor is, amikor valóban szükség volna rá, de persze kicsi dózisban, rövid ideig. (A Legkevesebb Gyógyszer Garancia egyébként a pszichiátriai szerek ilyen, biztonságos alkalmazását jelenti.) Ők olyankor is elvetik a BZD-ek, Z-szerek és antidepresszánsok használatát, amikor átmeneti segítségként (pánikroham, agorafóbia, iskolafóbia, depresszió, szociális fóbia, kényszerbetegség, stb.) valamelyik pszichofarmakon lenne a pszichoterápiát kiegészítő legjobb megoldás.
Az igazság – véleményem szerint – valahol e két szélsőséges hozzáállás között van. Bár nem félúton.
Tekintsük át a meggondolatlan és hanyag terápiás és gyógyszerfelírási szokások, valamint az irreális gyógyszerezési elvárások miatt kialakuló gyógyszerfüggőség (pontosabban: benzodiazepin (BZD)-függőség) kérdését.
Bár a honi hírekben alig szerepel, a receptre kapható szorongáscsökkentők, nyugtatók és altatószerek nem orvosi előírás szerű használata, ill. a terápiás elvekkel ellentétes felírási gyakorlata világszerte elharapódzott. Két videó példát is bemutatok erre. Az első az USA-ból, a második Ausztráliából származik:
Az amerikaiaknak durván a 20%-a szed receptköteles gyógyszert orvosi javaslat nélkül (Drog Rehabilitation). Az Egyesült Államokban 1988-tól kezdve, 10 éven át a Xanax volt a leggyakrabban felírt pszichiátriai szer (E. Shorter, 2008). A 10 legtöbbször felírt pszichofarmakon között ott volt sokáig további két, régebbi 1,4-benzodiazepin (diazepam /1963/, lorazepam /1977/).
Ez utóbbi 40 éve (!) forgalomba került hatóanyagot tartalmazó szerek (Loranxil, mint új, amerikai gyógyszerek kerültek be a magyar közgondolkodásba...
Statisztikákkal igazolt tény, hogy az USA-ban az illegális marihuána („fű”) után, a legális, receptköteles pszichiátriai szerekkel élnek vissza a legtöbben. Ezt hívják szakszóval gyógyszer-abúzusnak. (A kannabisz egyébként messze a leggyakrabban használt tiltott szer szerte a világon.)
Hazai adatokat sajnos nem találtam. Ám minden bizonnyal az itthon is növekvő BZD-abúzussal van összefüggésben, hogy 2013. augusztus 1.-e óta az egyik legelterjedtebb feszültségcsökkentő (Rivotril) receptjének kiváltását, személyi felmutatásához kötötték.
Talán adatbázis készül a felírókról és használókról? Talán a könnyű hozzáférhetőséget próbálják visszaszorítani? Talán túl sok lopott recept került illegálisan forgalomba? Talán a Rivotril ellenőrzésével és forgalmának csökkentésével, az éppen most forgalomba került lorazepamnak próbálnak piaci rést biztosítani úgy, hogy az ne csökkentse a jelenlegi piacvezetők (alprazolam készítmények) forgalmát? Talán a trafikok államosításának mintájára, állami Benzodiazepin Boltok kialakítása a cél? Jobb híján találgatok. Hiszen hivatalos tájékoztatást a rendelkezésről, Önhöz hasonlóan, én sem kaptam.
A LEGTÖBB VISSZAÉLÉST OKOZÓ, RECEPTKÖTELES GYÓGYSZER-CSOPORTOK
1. Benzodiazepinek: A gyógyszer-csoport egyi  k része: szorongásoldó (anxiolitikum): Xanax, Frontin, Rivotril, stb., lásd a fenti táblázatban. Ezek a szorongás, félelemérzet, pánikroham gyors tünetcsökkentésének és nem meggyógyításának a "gyógyszerei".
A csoport másik része pedig altató (hipnotikum). Az alvászavarok kezelésére használatos altatóknak 3 csoportja van patikai forgalomban:
♦ legrégebbi, még forgalomban lévő változatai a barbiturátok
♦ a valamivel újabb 1,4-benzodiazepinek, és
♦ a legújabbak a Z-szerek.
Bár egyre csökkenő mértékben, de mind a 3 okozhat gyógyszerfüggőséget.
2. Opiátok: kábító fájdalomcsillapítók (kodein-, és morfin származékok).
3. Izgatószerek: a gyermekkori ADHD kezelésére használt stimulánsok (Ritalin).
A BENZODIAZEPIN-FÜGGŐSÉG JELEI
Azoknak, akik rabjává váltak valamelyik vényköteles gyógyszernek, a többi szenvedélybeteghez hasonlóan megváltozik a magatartása, viselkedése.
1. Feszültségszintjük, indulataik, hangulatuk az aktuális gyógyszerszintjük függvényében, a velük, ill. a környezetükben történtektől függetlenül változik.
2. Néhány hét, hónap elteltével, függően a:
• genetikailag meghatározott egyéni érzékenységüktől (szenzitivitás)
• szedett benzodiazepin hatóanyag tulajdonságaitól (felezési idő, stb.)
• feszültségoldó, ill. altató napi adagjától
• a nyugtató, ill. altató szedés időtartamától
• Páciensek életkorától
• korábbi betegségei következményeitől és/vagy maradványtünetektől
• aktuális társbetegségeitől
• személyiségüktől
• környezeti hatásoktól
• stresszkezelési szokásaiktól, lehetőségeiktől
gyógyszer tolerancia alakul ki az aktuálisan szedett BZD-dózisra. Azaz a szedett szorongásoldó, ill. altató kezdi elveszíteni hatásosságát, ami a BZD-szedőket öngyógyszerezésre, illetve súlyosbodó panaszaikat hallva, a benzodiazepin szorongáscsökkentőt, v. altatót felíró orvost az adag emelésére ösztönzi.
Sajnos. Az orvos-, és szakorvosképzés során érthetetlenül és méltatlanul kevés szó esik a receptköteles gyógyszerek okozta gyógyszerfüggőségekről!
A megemelt benzodiazepin adaghoz aztán a Betegek még gyorsabban és még nagyobb valószínűséggel szoknak hozzá. Emiatt a javasoltnál egyre gyakrabban, és az ajánlottnál mind nagyobb adagokban kezdik el szedni a benzo-kat, és lassan, tudtukon akaratukon kívül BZD-függőkké válnak. (Lásd: az Akaratlan függők c. ausztrál videót.)
Ördögi kör, igazi csapdahelyzet alakul ki. Innentől kezdve „bumeráng-effektusként” a kezdeti, primer betegség (pl. agorafóbia, pánikbetegség, kiégés, depresszióhoz kapcsolódó szorongás, generalizált szorongás betegség, alvászavar, hipochondria, kényszerbetegség, szociális fóbia, párkapcsolati probléma, stb.) gyógyítása helyett, egy újabb, másodlagos betegség, a benzodiazepin-függőség is sújtja a Beteget! Mi ez, ha nem (ön)becsapás?!
Ezért NEM volna szabad BZD-ket adni hosszútávon a szorongáscsökkentés első vonalbeli terápiájaként. A felnőttek „lenyugtatózása” helyett, gyermekkortól kezdődően, az életkor-specifikus pszichoedukációnak, önismeret, önbizalom, önértékelés növelésnek, konfliktuskezelésnek, stressz menedzselésnek, pozitív pszichológiának és a klinikai szakpszichológusoknak kellene átadni a helyet!
Mindennapi problémáink csak a megfelelő stresszkezelési készségek hiányában tudnak medikalizálódni.
3. Amikor, egy vagy több benzodiazepin adag, valami oknál fogva, hirtelen kimarad, akkor megvonási tünetek bontakoznak ki. Az emiatt kialakuló szenvedéstől gyorsan csak dózis-pótlással tudnak a Betegek megszabadulni. Gyógyszerbevétel nélkül ugyanis az elvonási tünetek és panaszok napokig fokozódnak.
4. Mindezek miatt a gyógyszerfüggő betegek figyelmének középpontjába a megvonási tünetektől való félelem, és az annak elkerülésére szolgáló stratégiák (biztonsági, dugi-adag az autóba, fiókba, retikülbe; a gyógyszer mielőbbi beszerzése, tartalékok felhalmozása, stb.) kerülnek.
A megvonási tünetektől való félelem sokszor olyan erős , hogy az akaratlan gyógyszerfüggők kezdik elhanyagolni családi, baráti kapcsolataikat, iskolai, munkahelyi kötelességeiket.
5. Az illegális szerfüggőkhöz (drogfüggőkhöz) hasonlóan: különböző csalárd, hazug, törvénytelen módon kezdik el beszerezni a megvonási tünetek elkerüléséhez szükséges, egyre nagyobb dózis bevitelét igénylő gyógyszereket. Pl.:
• Kezelőorvosuknak azt mondják, hogy elveszett a korábban megírt recept, vagy eltűnt a gyógyszerük, hogy újabb adag nyugtatót, altatót irathassanak fel. Az ilyen típusú recept-visszaéléseket tökéletesen leleplezi majd az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT.
• Több hónapra előre, pl. hosszabb külföldi útra hivatkozva iratnak fel nagyobb mennyiségben a függést okozó pszichiátriai szerekből.
• Álpanaszokkal csak azért keresnek fel különböző eü.-i intézményeket (sürgősségi osztály, ügyelet, helyettesítés, szakrendelés), hogy extra mennyiségben írassanak (!), kapjanak nyugtató-, vagy altatószert. Az EESZT adatbázisa ezeket a nyugtató és altató felírásokat is leleplezi.
• Mivel korábban már megtapasztalták a kínzó megvonási tüneteket, előre félnek és ellenállnak, amikor az orvos le akarja csökkenteni szorongáscsökkentő, altató adagjukat, netán meg kívánja változtatni azok hatóanyagát.
• Nyugtatókat, altatókat kérnek kölcsön.
• Feketén vásárolnak feszültségcsökkentőket, ill. altatókat online gyógyszertárakból, illegális gyógyszerterjesztőktől az utcán, esetleg a receptköteles pszichiátriai szereket receptnélkül kiadó gyógyszertárakból.
Vagy még erre sincs szükség, mert az orvos a nagyobb dózisokat is felírja.
6. A kezdetben fennálló, és a benzodiazepin felírást indokoló (?) alap problémájuk nem gyógyszeres kezelési lehetőségei iránt már nem érdeklődnek. Ez is az ördögi kör része. Ugyanis az elsődleges ok, okok (önértékelési probléma, párkapcsolati zavar, munkahelyi stressz, stb.) megszüntetése nélkül, a másodlagos következmény (BZD-függőség) mindig megmarad.
Egy szemléletes példával élve: hiába vágjuk le egymás után egy jéghegy kiálló csúcsait, ettől csak az addig mélyben húzódó jégtömeg újabb és újabb része bukkannak majd elő.
BZD-FÜGGŐSÉG KIALAKULÁSA SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT KOCKÁZATÚ CSOPORTOK
Kiknél kiemelkedően magas a BZD (benzodiazepin)-függőség kialakulásának kockázata?
• Alacsony iskolázottságúak:
• nagyobb genetikai eredetű agyi károsodások valószínűsége (sérülékenyebbek)
• nagyobb a problémás gyermekkori szocializáció valószínűsége
• több a mindennapi stresszor felnőttkorukban is
• kevesebb segítséghez, erőforráshoz jutnak
• kevesebb hatékony stresszkezelési módszert ismernek
• "tanult tehetetlenség"
• A társadalom peremére szorult nincstelenek (hontalanok).
• Korábban vagy aktuálisan is alkohol-, illegális drog-, és nem-benzodiazepin-függők (opiát-függők).
• Akiknek alkohol-, és/vagy gyógyszerfüggők élnek a közvetlen környezetében, vagy tartoznak a referencia csoportjába (vonatkoztatási csoportjába, magyarul példaképei közé).
• Idős (65 év feletti) emberek, főként nők.
• Serdülők.
A BZD-TÚLHASZNÁLAT (abúzus) JELEI
Ahogy a többi kémiai szerfüggőségnek, úgy a rendszeresen szedett gyógyszeradag függvényében a benzodiazepin (BZD)-függőségnek is lehetnek súlyos, akár halálos következményei.
• Gyengeség, szédülés
• Meglassultság (mozgás, beszéd, gondolkodás)
• Koncentráció és memória zavar
• Félelemérzet
• Lehangoltság
• Túlalvás (vagy paradox reakcióként: alvászavar)
• Nappali álmosság
• Viselkedés változások (lásd. fent)
• Paranoia vagy agresszió (paradox reakció)
• Ritkuló légzés és pulzusszám
• Megemelkedő testhőmérséklet
• Epilepsziás rohamok
• Fulladásos halál
Nemrégiben egy amerikai (Atalanta) tanulmány kimutatta, hogy azok a tinédzserek, akik orvosi indok, kontrolll nélkül, mintegy "öngyógyítás" képpen szednek vényköteles pszichiátriai szereket sokkal nagyobb arányban válnak szexuális és testi erőszak áldozatává, mint azok, akik nem (Clayton H.B., et al.: Physical and Sexual Dating Violence and Nonmedical Use of Prescription Drugs, Pediatrics. Nov. 20, 2017).
Bizonyos humán vizsgálatok szerint: az évekig tartó, rendszeres "nyugtatózás" véglegesen nyomot hagy az idegrendszerben. A koncentráció, memória, gondolkodás örökre sérül.
MEGVONÁSI TÜNETEK (és főleg panaszok)
Amennyiben a fizikai függőség már kialakult, a kezelés megszakítása elvonási tünetek kialakulásával jár.
Régebb óta szedett, nagyobb dózisú, már fizikai függőséget okozó benzodiazepin adag hirtelen megvonása igen kellemetlen, esetleg súlyos következményekkel jár. Ez a megvonási szindróma. Az enyhe megvonási tünetek, panaszok leggyakoribb formái:
• rebound szorongás (feszültségérzés, nyugtalanság) és álmatlanság (átmenetileg a benzodiazepinekkel való kezelés alapjául szolgáló tünetek újból, súlyosabb formában visszatérnek!)
• ingerlékenység, nyugtalanság
• émelygés, hányinger
• remegés
• verejtékezés
• hangulatváltozás
• fejfájás
• izomfájdalom
• végtagok bizsergése és zsibbadása
• fény-, hang- és fizikai ingerekre való túlérzékenység
Súlyosabb esetekben:
• derealizáció (a realitás érzés megszűnése, idegenségérzés)
• deperszonalizáció (az ember, mintha nem önmaga lenne)
• hallucinációk
• epilepsziás rohamok
Mivel a megvonási tünetek, rebound jelenségek kialakulásának kockázata nagyobb a kezelés hirtelen abbahagyásakor, ezért elhagyáskor a benzodiazepindózis lassú, fokozatos csökkentése szükséges.
FONTOS önértékelő tesztek:
Benzodiazepin (BZD) szedési kérdőív akaratlan gyógyszerfüggőknek
Szerhasználatot értékelő kérdőív (CAGE)
|