Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

BENZODIAZEPIN (BZD) SZEDÉSI KÉRDŐÍV - AKARATLAN GYÓGYSZERFÜGGŐKNEK


2015.05.18. 37 hozzászólás
BENZODIAZEPIN (BZD) SZEDÉSI KÉRDŐÍV - AKARATLAN GYÓGYSZERFÜGGŐKNEK Miután nem jutottam hivatalos, statisztikai adatokhoz a honi benzodiazepin-függőség helyzetéről, csak a különböző forrásokban megjelent becslésekre hagyatkozhatom. 60.000-300.000 ember vált a BZD-ek kiszolgáltatottjává! Közöttük nem kevés az egészségügyis: orvos, fogorvos, gyógyszerész, asszisztens, műtős és szakápoló...

A benzodiazepin-függőség hátterének alaposabb megismeréséhez készítettem el ezt a 7 kérdéses Benzodiazepin szedési kérdőívet.

Kérem, lehetőség szerint, töltse ki!


Kérem, ha rendszeresen nyugtatózik, szánjon 2 percet a Benzodiazepin-kérdőív névtelen kitöltésére. Csupán 7 kérdés lesz benne. Semmilyen személyes adatot nem kell, nem lehet megadni, még az email címét sem. Kérem, jelezze a kérdőív és az önsegítést támogató Benzo Blog létét másoknak! Köszönöm!

A szorongáscsökkentők, altatók csak orvosságok, nem gyógyszerek! Ne dőljön be a hamis ígéreteknek! Egy benzodiazepin bogyó nem "A SEGÍTSÉG" csupa nagybetűvel. Csupán abban segíthet 2-4 hétig, hogy a bénító szorongást, vagy az elerőtlenítő alváshiányt legyűrje, aztán segíthessen önmagán, és/vagy megszervezze a hatékony segítséget.

Ha boldogabb, kiegyensúlyozottabb akar lenni, nem "Lesz@rom" tablettákra (piára), hanem valódi, hús-vér megoldásokra van szüksége. A nyugtató megnyugtat, amikor szervezete (stresszreakciója) arra hívja fel a figyelmét, hogy változtasson, mert a helyzete nyugtalanító. Az altató elaltat ugyan átmenetileg, de ezzel elaltathatja a jogos félelmet is, mely igazi változtatásra, probléma-orientált megküzdésre ösztönözné. Ehelyett "segít" homokba (Xanaxba, Frontinba, stb.) dugni a fejét... (érzelem-orientált koping).

A zsákutca begyógyszerezve is zsákutca marad. A "zsákutcába kerültem" érzés átmeneti felfüggesztése helyett, nem inkább a zsákutcából kellene kijönni - nem?

A Benzodiazepin szedési kérdőív nem tudományos célokat szolgál. Azt szeretném vele legalább valamennyire feltárni, hogy milyen lépéseken keresztül alakul ki a vényköteles szorongásoldó-dependencia (BZD-függőség) jatrogén formája. Tehát nem a benzodiazepineket "rekreációs" (sic) - úgy hülyeség ez a kifejezés, ahogy van - céllal, "tudatosan" használók gyógyszerfüggőségének felmérése a cél. Azon benzodiazepin-függőségek háttér tényezőinek elsődleges megismerése a cél, ahol:

a laikus Betegek ismerethiánya
a korrekt gyógyszer-tájékoztatás elmaradása (orvosi rendelők, patikák, leglátogatottabb internetes oldalak, egészség napok)
a receptfelíró orvosok ismerethiánya (évtizedes félretájékoztatása)
az orvosok érdekeltté tétele a rendszeres benzodiazepin felírásban (korrumpálása)
a gyógyszerfüggőség problémakörének agyonhallgatása szakmai, képzési és laikus felhasználói szinten egyaránt
a "mindenki ezt szedi" nyáj szelleme (a nyugtatózást elterjedtsége miatt elfogadó közgondolkodás)
a felelőtlen, a Betegeket veszélybe sodró BZD-recept felírási gyakorlat
stb.

állnak a gyógyszerfüggőség létrejöttének hátterében.

Ez az akaratlan, jatrogén gyógyszerfüggőség egyébként sajnos világjelenség. Csaknem 30 évnek (!) kellett eltelnie az első benzodiazepin (Librium, klórdiazepoxid*) 1960-as forgalomba hozatala után, amikor a BZD-gyártó először ismerte el hivatalosan, hogy a benzodiazepinek hosszabb távú szedése a gyógyszerfüggőség kialakulásának veszélyével jár. Csak ezt követően történhetett meg a betegtájékoztatók, ill. a hivatalos gyógyszer leiratok megfelelő korrekciója, azaz a korrekt betegtájékoztatás...

Harminc évnek! Mely alatt a benzodiazepinekkel, mint "csodabogyókkal" elárasztották a földkerekséget. 30 év, mely alatt milliók váltak benzodiazepin függővé a világban! Harminc évnek, mely során az eredeti (originális) benzodiazepineket (pl.: Xanax) gyártó cégek korlátozás nélkül, busás haszonnal onthatták a világba az újabb és újabb benzokat.

Ez a "benzodiazepin éra" volt a BZD-gyártók mesés hasznú aranykora. És micsoda csoda... Azután derült fény a benzodiazepinek veszélyes mellékhatásaira (gyógyszer tolerancia, testi-lelki függőség, memória károsodás, az elhagyást szinte lehetetlenné tevő gyógyszer megvonási tünetek, stb.), miután lejárt az eredeti készítmények szabadalmi védettsége, és a piacokon át kellett hogy adják helyüket, a másolati BZD-ket (Frontin, Helex) már sokkal kisebb haszonnal forgalmazni kénytelen generikus gyártóknak...

A Benzodiazepin (BZD) szedési kérdőívet ("Szavazás"), a Kapcsolódó anyagok alatt találja. Kérem, szánjon a kitöltésére 2 percet!



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...




* A klórdiazepoxid tartalmú Eleniumot, tehát kb. 55 éve (!) fejlesztették ki!


 Kapcsolódó anyagok
Szavazás
Benzodiazepin (BZD) szedési kérdőív
1. Kitől kapta az első doboz benzodiazepin (BZD) típusú "nyugtatót" (Frontin, Xanax, Helex, Rivotril, Seduxen, Loranxil stb.)?
háziorvos
1211 szavazat (31%)
rokon
346 szavazat (9%)
munkatárs
82 szavazat (2%)
pszichiáter
1982 szavazat (51%)
belgyógyász
108 szavazat (3%)
mentős
15 szavazat (0%)
sürgősségi
93 szavazat (2%)
szomszéd
57 szavazat (1%)
2. Mennyi ideig szedte, mióta szed folyamatosan benzodiazepint? (Bármilyen benzodiazepint, ha történt közben gyógyszerváltás, a teljes, összes időtartamot jelezze.)
1-7 nap
198 szavazat (5%)
1-2 hét
111 szavazat (3%)
3-4 hét
135 szavazat (3%)
1-3 hónap
311 szavazat (8%)
4-6 hónap
215 szavazat (6%)
7-12 hónap
347 szavazat (9%)
2-3 év
537 szavazat (14%)
4-5 év
410 szavazat (11%)
6-10 év
528 szavazat (14%)
11-15 év
461 szavazat (12%)
16-20 év
641 szavazat (16%)
3. Miért kapta, kérte a „nyugtatót”? Mit érzett akkor a leggyötrőbb panaszának?
feszültség, idegesség
1472 szavazat (22%)
ingerlékenység, düh
279 szavazat (4%)
állandó aggódás
733 szavazat (11%)
pánikroham
1726 szavazat (26%)
lehangoltság, örömtelenség
714 szavazat (11%)
alvászavar
1162 szavazat (17%)
egyéb
377 szavazat (6%)
családi konfliktus (gyermek)
222 szavazat (3%)
4. Mi lehetett panaszai hátterében?
családi konfliktus (élettárs, házastárs)
981 szavazat (10%)
családi konfliktus (szülők)
527 szavazat (5%)
családi konfliktus (gyermek)
209 szavazat (2%)
családi konfliktus (anyós, após)
94 szavazat (1%)
munkahelyi stressz
1167 szavazat (12%)
munkanélkülivé válás
208 szavazat (2%)
pénzügyi gondok
504 szavazat (5%)
betegség
761 szavazat (8%)
haláleset
509 szavazat (5%)
gyermekkori trauma
553 szavazat (5%)
gyógyszermellékhatás
83 szavazat (1%)
"megfelelési kényszer”
892 szavazat (9%)
rossz önértékelés
730 szavazat (7%)
csekély önbizalom
768 szavazat (8%)
úgy éreztem, nem tudok NEM-et mondani
335 szavazat (3%)
kerültem a konfliktusokat
377 szavazat (4%)
nem voltam elég kitartó
148 szavazat (1%)
nem voltak megbízható „segítőim”, akikre számíthattam volna
409 szavazat (4%)
féltem önmagamat megmutatni, kitárni
291 szavazat (3%)
nem tudom
531 szavazat (5%)
5. Rákérdezett a gyógyszert felíró orvos a lehetséges kiváltó okokra?
Igen
2417 szavazat (62%)
Nem
1207 szavazat (31%)
Nem orvostól kaptam, kapom a gyógyszert.
270 szavazat (7%)
6. Amikor kezelőorvosa először írt fel „nyugtatót” elmondta, hogy:
Panaszai hátterében számos külső és belső stresszor (kiváltó ok) meghúzódhat, melyeket érdemes lenne akár külső segítséggel megoldani, mint elfedni vegyületekkel. Ezek arra szolgálnak, hogy felhívják a figyelmét: VALÓDI MEGOLDÁSRA LENNE SZÜKSÉG.
876 szavazat (23%)
Nemcsak receptköteles gyógyszerek léteznek. Elérhetőek vénynélkül kapható (gyógynövény hatóanyag tartalmú, ill. homeopátiás) szerek is, netán ajánlott is ezek közül valamit.
161 szavazat (4%)
A gyógyszerfüggőség veszélye miatt, és mert a gyógyszerek amúgy sem megoldások, csak 1 dobozzal fog felírni, a legkisebb dózisban, és csak a lehető legkevesebbszer szedje. Aztán, ha ez nem lenne elég, majd tovább küldi szakorvoshoz.
415 szavazat (11%)
A benzodiazepinek veszélytelenek. Nyugodtan szedheti bármeddig: „mindenki szedi ezeket”.
1507 szavazat (39%)
Semmiképpen sem szabad szedésük idején alkoholt fogyasztani.
663 szavazat (17%)
Nem orvostól kaptam, kapom a gyógyszert.
271 szavazat (7%)
7. Mit tett kezelőorvosa, amikor felkereste, hogy elfogyott az első doboz „nyugtató”?
Megkérdezte, hogy nem csökkent-e a tabletták hatékonysága az elmúlt hetekben (gyógyszer tolerancia)?
80 szavazat (2%)
Érdekelte, hogy úgy szedtem-e a „nyugtatókat”, ahogy javasolta? Nem szedtem-e belőlük többet? Vagy: nem féltem-e bevenni őket?
301 szavazat (8%)
Érdeklődött, hogy képesnek érzem-e magam a "nyugtató" elhagyására? (És, amikor "nem"-et válaszoltam, a recept felírás helyett külsős szakembert ajánlott.)
61 szavazat (2%)
Komolyabb érdeklődés, ill. a potenciális mellékhatásokról való tájékoztatás nélkül újból felírta.
1551 szavazat (40%)
Be sem kellett mennem hozzá, a BZD receptet kiadta az asszisztense, ill. felírta a "felhőbe".
584 szavazat (15%)
Nem is volt ott, de az előre aláírt vényeket odaadták.
97 szavazat (2%)
Veszélytelenebb szert és/vagy más feszültség csökkentési módszert (stresszkezelés, konfliktuskezelési tréning, asszertív tréning, relaxáció, mozgás stb.), valódi öngondoskodást ajánlott.
96 szavazat (2%)
Beszélgettünk a terápia hatékonyságáról. Pár kérdéssel megpróbálta felmérni, hogy okozott-e a "nyugtató" gyógyszerfüggőséget.
132 szavazat (3%)
Megbeszéltük a lépcsőzetes BZD leállítás részleteit.
125 szavazat (3%)
Tovább küldött pszichiáterhez (mert megbeszéltük, hogy valószínűleg hosszabb távon lesz gyógyszerre szükség).
417 szavazat (11%)
Klinikai szakpszichológust (pszichoterápiát) ajánlott, hogy „beszélgessek valakivel”.
144 szavazat (4%)
Önfejlesztő könyveket, weboldalakat, appokat javasolt.
33 szavazat (1%)
Valamilyen általa forgalmazott készítményt kínált fel megvételre.
12 szavazat (0%)
Nem orvostól kaptam, kapom a gyógyszert.
260 szavazat (7%)
36230 szavazat összesen

 Hozzászólások
Avatar
Vendég
2022.02.13. 09:25

Én valószínűsíthetően gyógyszermellékhatás miatt kialakult súlyos alvásképtelenségre kezdtem el szedni frontint amit először a sürgősségin kaptam több átalvatlan éjszaka után, majd ezt követően a pszichiátrián írtak fel.
Az alap problémát persze nem oldotta meg, de így két hónap után már érzem a mellékhatásait mint szorongás és idegesség, sőt lehet az alvást is csak rontja. Szeretnék apránként leszokni róla és valami olyan nem addiktív szerrel helyettesíteni ami néhány óra alvást lehetővé tesz, mert az alvásom így sem megfelelő, 2-4 órákat alszom mindössze.
Nekem az adna a legnagyobb segítséget ha a környezetemben lévő emberek megértenék azt hogy ez mivel jár és hogy az ilyen mérgeknek a szedése mennyire más mint egy antibiotikum vagy egy fájdalomcsillapító, milyen lelki, pszihés változásokat okoz. De sajnos még a szűk családomon belül is csak egy olyan ember van aki ezt megérti, akinek sok sok évvel ezelőtt pánikbetegség miatt szednie kellett hasonló bogyókat. Azzal is  egyetértek hogy a mai rohanó, gátlástalan, mindenkin átlépő, érzéketlen, pénzhajhász, korrupt, stb. és még sorolhatnám milyen világot élünk, az érzékenyebb lelkületű embereknek szörnyen megnehezíti az életét.

Avatar
Vendég
2019.01.24. 14:25

Kedves Mindenki!
Pszichológia viszgámhoz kerestem anyagot, így találtam az oldalra. Mintegy véletlenül... persze ilyen nincs hogy véletlen.
Félelmetes amiket olvasok. Nekem is van itthon Frontin, kb. 10 éve írta a háziorvos, eddig az évek alatt talán 4 alkalommal vettem be belőle. Ma elgondoltam, hogy inkább átviszem a szomszédos gyógyszertárba, és újra elkezdem a jógázást, a jógalégzést....
Mindannyiótoknak nagy ölelést küldök és sok erőt kívánok az ÉLET nevű társasjátékhoz, ami néha pokolian nehéz tud lenni - mint tudjuk. 
Köszönöm hogy megosztottátok a tapasztalataitokat.

 

Avatar
Vendég
2018.06.21. 17:01

Egyszer hozzámkerült 6 doboz 0,5 mg-os Xanax, amit a gazdája kidobásra ítélt, mert nem használta.
Pont olyan élethelyzet volt az életemben, amikor utcára dobtak, aztán tél közepe is volt, nyakamban a téli depresszió, a szorongás és magány.
Hát elkezdtem használni, olyan 2 hónap alatt kivégeztem a dobozokat, nem is emlékszem sok mindenre, a memóriám nagyon megkavarta.
De, ami utána jött, a Xanax mentes napok, az a sóvárgás a gyógyszer iránt, testileg-lelkileg, hogy jobb legyen....leírhatatlan.
Ennek már legalább 3-4 hónapja, azóta se egy szemet.

Avatar
Vendég
2018.05.27. 18:23

Előző hozzászólókhoz hasonlóan én is beleestem ebbe a csapdába. Nem találok kiutat és nem tudom mit tegyek. Különbség, hogy ORVOS VAGYOK. Beletörik ebbe a "karrierem", egy roncs lettem. Soha nem lett volna szabad BZD-hez nyúlnom, de ez a múlt. Hihetetlen alvásproblémáim és elképzelhetetlen szorongásos panaszaim vannak. Kiutat nem látok...

Avatar
Vendég
2018.05.23. 08:56

Hat en is ebben a cipoben jarok

Avatar
Vendég
2018.04.03. 13:37

Kedves Vendég!

Nagyon örülök, hogy elégedett pszichiáter Kollégámmal.
Kiegészítésül csak annyit tennék hozzá: senki ne értse félre a hozzászólást. Minden bizonnyal nem Rilex reklám volt. A Rilex (lorazepam) egyébként egy meglehetősen régi benzodiazepin szorongásoldó (nyugtató, az oldalamon is írtam róla), ami hozzánk több évtizedes késéssel érkezett meg.
Agorafóbiája (utazási fóbia, utazási para) legyőzése további pszichoterápiás lépések után minden bizonnyal sikerülni fog.

Tisztelettel: Kopácsi dr.

Avatar
Vendég
2018.04.02. 13:17

Azt hiszem, szerencsés vagyok. A pszichiáterem nem ad nyugtatót, teljesen elhagyatta velem. Antidepresszáns van, az marad is. Van egy tuti szerem, a Rilex. Ezt kizárólag akkor szabad csak szednem, ha utazni megyünk. A viselkesesterápia csodákat tett, de az utazási fóbia maradt. Viszont Rilexszel megy. Ilyenkor azt érzem, h visszakaptam az életem. Sokkal jobb lenne enélkül, de semmi más nem segített legyőzni az utazási parát. Még így sem kerültem vissza a régi élethez, de haladok!

Avatar
Vendég
2018.03.25. 10:31

Háziorvosom asszisztense írja fel ma is! Amikor új háziorvost kaptunk, ÉN kértem hónapokon át segítséget, hogy megszabadulhassak a Xanaxtól, de 10 év nem volt elég arra, hogy háziorvosom bármit is segített, tanácsolt volna! A Váci kórházba kerültem infarktus-műtét után, ahol még több Xanax szedését javasolta a sürgősségi orvos. Én saját elhatározásból NEM fogadtam meg ezt az orvosi tanácsot, sőt! Magam próbáltam meg csökkenteni a napi adagot, de pánikroham lett a vége. Azóta is azonos mennyiséget szedek, bár a szervezetem többet követel, de nem vagyok hajlandó növelni az adagot! Keresem a kiutat, de semmiféle segítséget nem kapok hozzá!

Avatar
Vendég
2018.03.05. 16:22

Én kamaszkorom óta szedek nyugtatót, antidepresszánst, voltak gyógyszer nélküli évek is, de Rudotelt később MedazepamQ-t szinte egész életemben kellett szednem túlérzékenyég, pánikrohamok, depresszió miatt. Szerintem el kellene fogadnia sok embernek, hogy MI túlérzékenységgel megáldott lelkek, MÁSOK vagyunk és szükség van némi segítségre gyógyszer által (is), hogy túléljük az életet.... :)
Én ezt elfogadtam. Ma már csak Frontint szedek, mapi 0,25 mg-ot és nálam bevált. "Leszarom" tablettának hívom, mert segít abban, hogy ne vegyem annyira komolyan az életet, és magamat sem.... :P
Nem érzek mellékhatást, könnyebb az élet vele.
53 éves vagyok és hiszek az Isteni gondviselésben. Az élet szép, de nem problémamentes. Ha hálásak vagyunk mindenért, ( jóért, rosszért egyaránt - minden könnyebb). Remélem segíthettem, hogy megírtam mindezt dióhéjban, Köszönöm, hogy írhattam.

Avatar
Vendég
2018.02.10. 06:27

Csak szedem de semmire sem jó.

Avatar
Vendég
2018.01.28. 19:52

40 évig szedtem Eunoctint és Rudotelt, valamint 20 évig barbiturátot, Novopant. Pszichiáter írta fel annak idején, mert fóbiáim miatt nem tudtam dolgozni, munkaképtelen voltam. Ezekkel a szerekkel, teljesen szedálva, eltántorogtam, félelem nélkül a munkahelyemre, egy középiskolában tanitottam. 13 évig többet voltam  táppénzben, mint nem, majd lerokkantositottak. 47 éves voltam akkor. Ezekkel a gyógyszerekkel éltem 60 éves koromig. Ekkor, első férjem halála után, ismét férjhez mentem egy nagyszerű orvoshoz, aki hosszas küzdelem után - Melleril segitségével - leszoktatott. Hamarosan azonban a Melleril már nem volt elég, azonkivül megszüntették a forgalmazását. Ekkor kellett Zopiklont szednem. Ez addig ment, kb. 4 évig, amig nem lettem rá allergiás, fulladás, szemödéma, vastag nyelv. Mivel ezután sem tudtam aludni, titokban visszatértem az Eunoctinra... Addig, amig, két év után, nem lettem rá allergiás. Hasonló tünetek, mint amiket az előbb leirtam. Ekkor Tisercint kezdtem szedni, ami nem okoz hozzászokást, függőséget, "csak" megszokást. Egy-két év után elvesztette a hatását.- Most ott tartok, hogy szegény férjem halála után a jelenlegi orvos, pszichiáter ő is, nem tudott jobbat kitalálni jelenlegi, ősz óta tartó pánikbetegségemre, mint Xanaxot és Teperint. A Xanax, benzo, szintén allergiát okoz.... Most itt tartok. Teljesen kilátástalan helyzetben.

Avatar
Vendég
2018.01.21. 19:45

Egy sajátos élethelyzetben, egy valós félelemmel együtt élve, hogy a beteg kislányom bármelyik pillanatban meghalhat, kaptam egy éve pánikrohamot. Természetesen nem tudtam, hogy az... Szédültem, megmagyarázhatatlan rettegés, hányinger, fejfájás, állandó sírás, és semmi fizikai erő. 11 év nem alvás, félelem hozta magával. Képtelen voltam egyáltalán megállni a lábamon, egyszerüen eldőltem.

A háziorvos, aki az ügyeletes is volt, adott Frontint, két napig szedtem, amikorra már annyira rosszul voltam, hogy újra orvost kellet hívni, aki véletlenül megint Ő volt. Megemelte az adagot, már nem emlékszem, mennyire, hogy hozzá kell szokjak, bármennyire is rosszabb az állapotom. A napok múltak, én félig ülve csorgattam a nyálam.

A férjem próbált mentőt hívni, de nem lehetett, mert azt csak a háziorvos vagy az ügyelet hívhat. Két hét telt így, mire ismerősök segítségevel a legközelebbi OSB-re kerültem. Ott a szervi bajok kizárása után, Pszichiátert hívtak, aki 3 perc alatt diagnózist álított, újabb tuti gyógyszerekkel elküldött.

További egy hétig csorgattam a szédülő fejemből a nyálam, mire a férjem talált egy másik pszichiátert és két óra múlva a zárt osztályon ismertették velem a házi rendet...Na ott aztán kaptam Cymbaltát és Rivotrilt. Nem tudom hány napig nem tudtam magamról....Az ébrenlét és az éber lét elkerült. Valahány nap után felkeltettelk és mondták, hogy mostmár jobban vagyok, levisznek az addiktológiára. Összességében egy hónapot töltöttem körházban.

Haza  a saját lábamon, a "saját világomban" jöttem. Naponta többször tusoltam, mert ömlött a veríték rólam. Nagyjából elláttam a családom és magam, de közöm nem volt a való világhoz. Megmosolyogtam a gondolatot, ha arra gondoltam, hogy a fogyatékos, szívbeteg, cukorbeteg kislányom bármelyik pillanatban elveszíthetem.

Hat hónap után kezdett derengeni. hogy ez nyilván nem maradhat így...a Cymbaltát lassan kezdtem elhagyni,hiszen azzal se voltam jól, a mellékhatásai szörnyűek voltak. Négy hónap alatt sikerült fokozatosan letenni. Maradt a Rivotril és egészen jól voltam, amíg egy újabb stressz helyzet nem állt elő a gyerekem betegségében és egy kicsit emeltem az adagon, a 0,5-ösböl este egyet és reggel felet vettem be, így egy kicsit élhetőbb volt a helyzet. Néhány hónapig nagyjából jól voltam, aztán újra szédülni kezdtem, de a pszichiáter nem szeretné, ha emelnénk, inkább az elhagyását javasolja. Így hát néhány napja megfeleztem az esti egy szemet. És próbálom túlélni a napokat. A szédülést, a hányingert, a dühkitöréseket, a sírást, a rettegést, a nem megmagyarázható gondolatokat, és szinte ugyanazt, mint amikor elkezdődött az egész....

Kérdem én:akkor mire volt jó ez az egy éves, mérgezés?! MIért nem mondta nekem senki, hogy itt nem lesz megoldás?! Hogy az elvonási tünetek rosszabbak, mint az alap probléma?! Híztam 10 kilót, lett magas vérnyomásom, szívritmuszavarom, és egy csomó plusz félelmem...

Ezen ismeretek birtokában soha többé nem kezdeném el semmilyen antidepresszáns szedését!

Avatar
Vendég
2018.01.08. 13:19

Sok éven keresztül szedtem Xanaxot és Frontint felváltva, általában pár hónap kihagyással, mellé még kis altatót, ezt-azt... Kétszer voltam pszichiátrián, ahol jól teletömtek egyéb gyógyszerekkel. Volt olyan időszak, hogy 5 féle gyógyszert kellett szednem. A pszichiáterrel, akihez jártam, nagyon lassan tudtuk ezeket csökkenteni. Én meguntam, egy hónap alatt mindet lefeleztem, aminek eszméletvesztés és egy hetes kórházi kivizsgálás lett a következménye a kardiológián megspékelve agyi CT-vel, majd egy pszichiáteri kemény leszidással, mondván, hogy tényleg meg akarok halni?  Ebből is lászik, hogy rendesen függő lettem:(((  Folytattuk a gyógyszerek csökkentését és elhagyását, igyekeztem nagyon pontosan betartani az orvos utasításait, de így is közel 1,5 (!) évig tartott!!!!!!! Nemkívánt mellékhatásként komoly szexuális problémáim is voltak és sajnos van ami nem múlt el a mai napig sem. Kialakult és állandósult nálam a magas vérnyomás, pedig régebben nagyon alacsony vérnyomásom volt. Ezen kívül az emlékezetemmel, beszédkészségemmel, döntésképtelenségemmel, akaratom elvesztésével, vagyis a személyiségem változásával is szembe kell néznem nekem is és közvetlen környezetemnek is annak ellenére, hogy már közel 2 éve egyáltalán nem szedem ezeket a gyógyszereket. Sajnos az öngyilkosság gondolata is napi szinten foglalkoztat, de igyekszem lefoglalni magam bármi mással... pl. zenehallgatással, az nekem sokat segít.
Mindezek tudatában elhatároztam, hogy SOHA TÖBBÉ nem vagyok hajlandó beszedni egy darab benzodiazepin tartalmú gyógyszert sem... és ha lehet, akkor más hasonló gyógyszereket is elkerülöm!!!
A nyugtató teák sajnos nem segítenek, nekem a Sedatif Pc és a Valeriana Max váltak be, de csak akkor szedem, ha nagyon szükséges.

Avatar
Vendég
2017.12.24. 07:33

Szép karácsonyt kívánok! Én is már több éve szedem a Frontint, de sajnos még inkább rosszabb. Kb egy hónapja már napi rendszerességgel érzem magam -rosszul

Avatar
Vendég
2017.12.21. 17:55

Simán abbahagyom a Xanaxot. Kb. 15 éve "ismerem" de mindig csak néhány hét, 1-2 hónap amíg szedem, mikor rosszabb időszak van, pánik beteg vagyok.....de szerencsére napi fél, max 1 db 0,5-ös Xanax nekem mindig elég. Társfüggő vagyok, tudom, borzalmas kapcsolatban éltem, de egy erősebb pillanatomban, mikor már nem csak szavakkal bántott, hanem meg is vert, a gyerekek előtt, kiléptem. Persze sokkal jobb, hogy nincs itt, de tönkretett, nulla az önbecsülésem, 8 hónapja ment el. Kb. 3 hónapja pokol az életem, gyűlölöm, hogy nincs mellettem senki, úgy érzem ezt nem bírom, már lassan ott tartok, bárki csak legyen itt, az ölelés hiánya kikészít.....nem bírom elviselni. Van hogy napokig nem eszem, fogyok, szorongok szinte 24 órában. 2 hete elkezdtem a Brintellixet, mert már semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy nincs társam....munka, gyerekek, nem érdekelnek, se a karácsony, pedig mindig nagyon szerettem....most várom a csodát

Avatar
Vendég
2017.12.07. 20:35

Nekem Frontint írt fel, illetve én mondtam, hogy azt írja fel. Nem szedem állandóan, mert abba akarom hagyni, nem akarok rászokni. A háziorvossal Grandaxint fogok felíratni, mert olvastam, hogy az sokkal veszélytelenebb, mint a Frontin vagy a Xanax. A háziorvos néhány nap Frontin szedése után azt mondta, hogy most már abba lehet hagyni. Mennyire nem ért hozzá! Fogalma sincs róla, hogy az ember mit érez! Nem szeretem a Frontint, mert állandóan aludni kell tőle, és már mintha nem is használna. Van annyi akaraterőm, hogy csak akkor veszem be, amikor már nagyon szükséges. Én olyankor nagyon aggódom, és ez mérhetetlen lelkifurdalást okoz, akkor már be kell vennem legalább egy felet, ami 0.25 mg. A feleségem Xanaxot szed, de esténként, hogy tudjon aludni. Ó már évek öta szedi, és ragaszkodik hozzá, neki a Frontin nem jó, pedig a hatóanyag ugyanaz. Érdekes, valószínűleg pszichés okokból érzi úgy, hogy a Frontin más. Pedig nem más, csak annyiban, hogy ez magyar gyártmány. Érdekes, hogy egyre több embernek van szüksége ilyen szerekre, még a tizenéves korosztályban is akadnak betegek. Hogy miért alakul ki, szerintem az orvostudomány még nem derítette ki, hogy mi játszódik le olyankor az emberben.

Avatar
Vendég
2017.10.18. 12:27

Kb 20 éve "kezdtem" a gyógyszerszedést. Magyarországon minden forgalomban lévő nyugtatót, antidepresszánst kipróbáltam (az orvosaim mondták). Többször próbáltam abbahagyni őket. Utolsó gyógyszereim Cymbalta (60 mg) Rivotril (3 x 1 mg), Most fél éve nem szedem egyiket sem, de szerintem még mindig vannak elvonási tüneteik (brutális volt kb fél fél év alatt tettem le őket). Aludni alig tudok. Folyamatosan szorongok, szokásos depresszió. Memóriám az kb 2 perc. Mindenem fáj mindig, izmok izületek, bőr és inak. Szedtem Tramadolort is pár évig, átlag 150 mg-ot, azt is abbahagytam, feküdni is fáj. Gyógyszerekkel minden jobb volt. Fogalmam sincs, milyen állapotban lennék, ha nem szedtem volna gyógyszereket. De az tuti, hogy amíg szedtem antidepit, nem fájt így mindenem. Tuti pszihoszomatikus a fájdalom is van benne, de az izületeim recsegnek, ropognak azok sajnos tényleg odavannak. Utcára nem megyek. Udvarra sem. Jó pár éve leszázalékoltak. Valami ilyen fórum nincs? Most a depim jobb, hiszen van "kedvem" írni. Most a szorongásom, alvásom pont olyan, mint a 20 éve mikor kezdtem. Lehet mégis jobb gyógyszerrel mint így, fogalmam sincs. Pszihiáterem nem volt, csak pszihológus, jelenleg is. Jah, tramadolt hétvégenként szedem, hogy legalább mikor jön ismerős mozogni tudjak valahogy, meg ha dokihoz kell mennem a rivotrilt beszedem, kell. Havi egy alkalom kb. 2 mg. És altató 1-2 hetente 1szer, hogy végre aludjak már rendesen egyet, ne csak 2-5 órát.

Avatar
Vendég
2017.09.23. 22:15

Kislánykoromban írtak fel elöször 0,25 Xanaxot. Próbálkoztam Rivotrillal, Frontinnal most 1 mg Xanaxnál járok.

Avatar
Vendég
2017.09.20. 17:24

10 éve szedek napi 3szor Rivotrilt. Mindenki azt mondja, nem lehet letenni, a gondjaim sem oldódtak meg
háát most elszomorodtam.

Avatar
Vendég
2017.09.19. 22:17

CSAK OLVASOM A  HOZZÁSZÓLÁSOKAT. A VÉLEMÉNYEKET. ÚGY GONDOLOM: RENGETEGET TANULHAT AZ EMBER BELŐLE ÉS MÉGIS TOVÁBB SZEDI AZ ILYEN-OLYAN GYÓGYSZERT, MERT FÉL. MERT RETTEG. (ÉN IS.) MERT MAGÁNYOS. MERT SENKI NEM ÉRTI!!!! CSAK AZ, AZOK ÉRTIK. SZENVEDIK EZT ÁT NAPONTA, AKIK LAIKUSKÉNT AZT HITTÉK, HOGY MAJD KÖNNYEBB, SZEBB LESZ. NEM. NEM AZ. PEDIG EGYSZERŰ: CSAK EGY KIS SZERETET, ODAFIGYELÉS, KIS MOSOLY, EGY SZÍVBŐL JÖVŐ ÖLELÉS, TÖRÖDÉS, EMBERSÉG. EBBEN AZ EMBERTELEN VILÁGBAN. MILYEN JÓ IS VOLNA:(
 

Avatar
Vendég
2017.08.17. 02:50

Én egy darabig súlyos gyógyszerfüggő voltam. Nagyon beteg vagyok, klinikai depressziós 15 éve. Eleinte nem kaptam nyugtatót, és orvoshoz sem mentem. Művésznövendék voltam. Még akkor sem tűnt fel senkinek. 2002-ben kíséreltem meg először öngyilkosságot, akkor kórházba kerültem, Prozacot, majd Zyprexát kaptam, utána kezdődtek a pánikrohamaim. Közben sikeres színész voltam, senki nem vett rajtam észre semmit, de ha mégis, azt kajánul világgá kürtölték. Nyerítve röhögtek rajtam a kollégák. A szakma jellemtelen, önző, gonosz kétarcúsága, farkastörvényei néha az egekbe küldték a stressz-szintemet, az állandó fogyókúrák még jobban kikészítettek. Esténként többszázan tapsoltak nekem, én meg mintha ott sem lettem volna. Nem tudtam aludni. Hónapokig minden egyes nap hajnalban aludtam el, addig olvastam, sétáltam, dohányoztam, ez máig nagyon gyakran előfordul. Akkor kaptam először Xanaxot, mert már mindenféle hülye tünetem volt az álmatlanságtól. Szedtem 6 évig, eleinte egész jól voltam tőle, aztán ha az alapbetegségem - ami évente ciklusokban jön elő, télen és késő tavasszal, vagy amikor épp tetszik neki - felütötte a fejét, rátoltam az adagra, hogy ne gondoljak semmire, olyan elviselhetetlen volt a lét. Szinte a sötétben éltem 2 hónapig, csak aludtam, és bámultam a Facebookot, kihagyott a lélegzetem. Rájöttem, nagy baj van. Kórházba mentem, egyből lekaptak róla, semmi fokozatosság, átraktak Lexapróra. 3 hét után már kezdtem örülni, hogy leszoktam, és megúsztam az átszokást némi jelntéktelen nyugtalansággal és átmeneti kézzsibbadással, amikor beütött a krach. Egyik pillanatról a másikra kerültem egy teljesen én-idegen állapotba, meg voltam győződve róla, hogy ennyi volt, meghalok. Ide-oda járkáltam, hogy érezzem, hogy élek, le kellett szorítani, hogy leüljek, összeszorult a torkom, és 2 éjszaka nem aludtam. Akkor leszedtek a Lexapróról is, mondván, rossz reakciót produkált a leszokás és a Lexapro mellékhatása együttvéve, adtak egy nagy adag Ativant, és amikor végre elkezdtem aludni rendesen, csökkentették az Ativant, amiről - képtelen voltam egy normális életvezetést felépíteni, összevissza ingadozott a hangulatom, meghíztam, a karrierem kezdett hanyatlani, önképzavarom volt, indokolatlanul csúnyának láttam magam - én egyedül szoktam le 6 hónap után, nem alvásokkal, falkaparással, gyógyteákkal, kemény sporttal. Egy év gyógyszermentesség következett, talán egyszer kaptam be egy Valiumot. Azt hittem, vége a függőségi rémálomnak. De nem. A húgom karácsonykor eldöntötte, hogy nem szeret mostantól, mert én ne akarjak sikereket, hanem kocogjak el egy monoton munkahelyre, mert csak akkor fog szeretni, és amikor küzölte, hogy ki nem állhat, és siker ide vagy oda, én senki vagyok neki, akkor teljesen lejöttem az agyamról. Egyetlen hajszál választott el az öngyilkosságtól. Mert mit ér a siker, a csillogónak tűnő élet, ha olyan magányos az ember, hogy eldobja még az a kicsi lány is, akit régen úgy szeretett... Visszatért minden: rémálmok, pánikrohamok, falat bámuló depresszió, álmatlanság. A karrieremnek vége, firkászként dolgozok, és senki nem tudja, hogy utálom. Valami mást szeretnék csinálni, próbálom kideríteni, mi az. És idén januártól a Trazodone és a Xanax újra része lett az életemnek. Nélkülük nagy valószínűséggel már öngyilkos lettem volna. Nem csak arról van szó, hogy ördögi kör, nem csak arról, hogy milyen sok a kontrollálatlan szerhasználat, legalább akkora faktor az emberi kegyetlenség is ebben, sok esetben. Borzalmasak vagyunk, mi emberek, iszonyúan viselkedünk egymással.Csak a pénzre, az egóra,és az érvényesülésre tudunk koncentrálni és arra, hogy a másikhoz képest különbek legyünk, még ha az súlyos áron is van, nem baj, de ne legyen neki két köménymaggal több. Én vállalom, hogy odáig jutottam, hogy - terápiás mennyiségben ez a két gyógyszer tart életben, pedig az egyiktől függő voltam, de mégis visszaírtak rá kis mennyiségre, amit be is tartok- hogy egyáltalán életben maradjak, és nagy valószínűséggel ez már így is marad, örökre. Hiszek és bízom az orvosomban, és keményen megharcolok minden nap. Az igazi, mély klinikai depresszió olyan, mintha egy szakadék szélén egyensúlyozna az ember. Bocsássanak meg, ha hosszú voltam, de inkább kiírtam magamból egyszer az életben név nélkül már végre ezt az egészet, még ha törlik is. 

Avatar
Vendég
2017.08.12. 21:47

Èn kb. 2 hónapig szedtem a Rivotrilt napi 3 x 0.5 mg. Beszèlgetès az orvossal, önmagam megismerèse, segìtett. Ma màr csak altatót szedek, de alapból rossz alvó vagyok. De jobban alszom, kipihenten èbredek ès tudni kell az apró dolgoknak is örülni! Sok köszönet jàr az orvosomnak nèlküle nem itt tartanèk!

Avatar
Vendég
2017.08.03. 21:06

44 éves vagyok, 26 éve pánikbeteg, ami társul sziv és érrendszeri betegségekkel. 4 éve rokkantositottak, mert ápolónői munkámat sem tudtam elvégezni. Több milliót költöttem privát orvosokra, de csak gyógyszert cserélgettek. Túlsúlyos vagyok. Ma már csak az udvarra megyek ki. Jelenleg Rivotrilt 4 mg, ami meg se kottyan és Duloxedet szedek. A sok év alatt talán majom kakit is szedettek velem. Rengeteg betegségem van: sziv, vérnyomás, pajzsmirigy, cukor, stb. Ördögi kör. Nem találok kiutat. A férjem 24 órában dolgozik minden 2. nap. Sokat vagyok egyedül. Elkeseredett vagyok.

Avatar
Vendég
2017.07.26. 10:23

Kb. 15 éve a katonaságnál diazepámot írt fel a Doki.. Nem tudom már pontosan mire. Leszerelésemkor tovább szedtem. Évekig. Abbahagytam. Majd most fél éve öngyilkosságot követett el a barátnőm, mert elhagytam. Meghalt. Azóta ùjra szedek Rivotrilt. Ùgy érzem, csak késlelteti azt, amivel szembe kellene nézzek. Minden csak rosszabb. A benzodiazepin nem old meg semmilyen problémát. Függővé tesz. Idővel torzítja a világra való rálátásunkat. Nehéz leszokni róla.

Avatar
Vendég
2017.07.22. 21:34

Ne kezdj Rivotrilt szedni, mert szinte lehetetlen letenni!! Nagy függőséget okoz. Bármit, csak EZT ne!!

Avatar
Vendég
2017.06.06. 01:40

Édesapám halála után kb. egy évvel  olyan pánikrohamokat produkáltam, hogy 3X vitt el a rohammentő. Utána kaptam Rivotrilt, amit 0,5 mg-mal kezdtem, most napi 2X 2mg-nál tarok. Jártam terápiára (egy vagyonért), de semmit nem segített, csak annyit, hogy láttam, mások még rosszabb állapotban vannak, mint én. Mivel az ott résztvevők monodrámái egymás kioktatásába torkollottak, néhány alkalom után otthagytam. Komoly veszélybe került az állásom, a közben létrejött IBS görcsös típusa miatt, antidepresszánst ajánlott a gasztrodokim számtalan látogatásom után, ezt is elkeztdtem szedni. Most tartok ott, hogy leálltam az antidepivel, de a rivo még maradt. Ráz az áram, szédülök, eléggé gyötrelmes, gondolom, mivel elég rég óta szedem, kb. 6-8 éve. 20 kg-ot híztam, "szép" kerek lettem.  De vége, be nem szedek többet egy szemet sem. Nem halok bele, az tuti, de kemény lesz.

Avatar
Vendég
2017.05.22. 14:36

Ezzel a kérdőívvel csak egy probléma van, ami miatt nehézséget okozott a kitöltése. Mégpedig, hogy én már több, mint 5 éve szedem ezeket (és ahogy nézem, rajtam kívül még sokan). Így már egy csomó dologra nem is emlékszem. Arra igen, hogy kisebb dózissal kezdtem szedni. De hogy hol és melyik doki írta fel (mert jártam magán és támogatott rendelésen is már jónéhány orvosnál), mit mondott el ezekről a gyógyszerekről, illetve mit szólt, amikor az első doboz elfogyott...hát őszintén, már fogalmam sincs. Az biztos, hogy szép folyamatosan írta fel az összes többi orvos is egyre nagyobb dózisban, és mostmár olyan szinten rászoktam, hogy képtelennek érzem magam segítség nélkül leszokni róluk, hiába próbálkozom újra  és újra. Olyan rémisztőek és tartósak az elvonási tünetek, hogy hozzájuk képest egy pánikroham semmiség, és így a mindennapi feladatok ellátása is lehetetlen. De ugye ehhez segítség nincs, a rendelésen csak max. annyit mondanak, hogy próbáljam meg csökkenteni az adagot, majd felírják az új receptet és viszlát.

Avatar
Vendég
2017.04.25. 22:14

Nekem felirták a Xanaxot és a Paroxátot. Beszedtem egy-egy dobozzal és többet nem szedtem. Vissza sem mentem az orvoshoz, mert úgy érzem, nem segitett egy percig sem, csak mérgezni akart. Sajnos '98 óta vagyok pánikbeteg mái napig. Szeretnék már kigyógyulni, de nem megy. Hova menjek, vagy mit tegyek, hogy megszünjön ez az átkozott betegség???

Avatar
Vendég
2017.02.27. 08:12

Én is egy nagy tragédián estem át! Sajnos a lányomat tragikus körülményel vesztettem el. Maradt három árva unokám, mert Édesapjuk négy éve lesz már, hogy rákba meghalt. Én is Rivotrilt s Sanvalt kaptam.Hogyan tudnám a szedését abba hagyni?  Mert ha nem veszem be, nem tudok elaludni.  Válaszukat köszönöm.

Avatar
Vendég
2017.01.29. 10:36

Sajnos nekem katasztrofális dolog történt 2 éve bátyámmal és nem tudtam túlteni magam rajta. Pánikrohamaim vannak rémálmok. Egész Esetet magam előtt látom.

Avatar
Vendég
2016.12.26. 10:36

5 éve szedek Xanaxot. Eleinte 1x0.5 mg adagokban, aztán 1x1 mg követte. A feszültségem egyre csak nőtt így is. Az orvos ajánlása alapján át kellett váltani 2x1 mg Xanax SR-re. Utána már aludni sem tudtam. Többet nem megyek ahhoz az orvoshoz, mert újra megemelné az adagot.

Úgy döntöttem magam szokok le róla! Jelenleg 1x1 mg Xanaxot szedek, az elvonási tünetek keservesek, ám kitartok, mert tudom, hogy a kitartásommal visszakapom önmagam, ráadásul a helyzet, amiért elkezdtem szedni, már régen megszűnt! Tehát nyilván nem szorongok tőle.

Amikor a 2x1 mg Xanaxot előírták, utána kb. 6 hónap elteltével előjöttek az elvonási tünetek. Akkor nem tudtam, hogy ez a Xanax hatása miatt alakult ki. Azt gondoltam, szervi bajom van (az van, amit a Xanax mindenki agyával művel, de én más, szervi eredetű problémákra gondoltam), ezért 1 éven át a kórházakat jártam különböző belgyógyászati, idegrenszeri, stb. betegségeket keresve. Mindenhol, minden eredményem szinte teljesen negatív lett.

Ezek után kerestem fel egy pszichológust és a beszélgetésünk végeztével jártam utána a BZD (benzodiazepin) származékú mérgeknek, amivel sokunkat etetnek. És jött az elhatározásom a leszokásról! Sokat köszöhetek dr. Kopácsi Lászlónak, bár soha nem láttam vagy beszéltem vele, de a stresszdoktor oldala kiváló! Ajánlom azoknak, akik BZD származékot kívánnak fogyasztani bármilyen problémájuk is van, továbbá, aki le akarnak szokni a most is szedett méregről! Mindenkinek erőt és kitartást kívánok a leszokáshoz!

Én 6 hónap alatt szeretnék leszokni a Xanaxról, most a másodiknál tartok. A megvonási tüneteket átvészelni nagyon keserves, mert 24 órán át tartanak, de megéri!!!!! Tegnap 5 év után szépnek és szerethetőnek tartottam növényeket, fákat. Ma reggel is azok voltak. Régen rengeteget kirándultam. A Xanax kúra óta nem voltam egyszer sem, mert nem találtam benne semmi érdekeset. Most újra mennék, csak az elvonási tünetek miatt nem tudok, de jövőhétre erőt veszek magamon és elmegyek egy rövidebb túrára, mert elkezdtem jógázni. Nagyon jó sport.

Avatar
Vendég
2016.12.20. 09:36

12 évvel ezelőtt kaptam stressz rohamot, ezért Frontint írtak fel. 12 év elteltével most megint lett egy komolyabb rohamom, így emelték a Frontin adagot. Jelenleg 2x 0,5mg-ot szedek. Próbálom csökkenteni 1 hónapja, de nem megy. Rosszul érzem magam. A stressz faktorom, ami előidézte, csökkent, így nem szorongok. Nincs pánik érzetem sem. Hogy lehetne erről a szarról (Frontin) leszokni? Köszönöm

Avatar
Vendég
2016.11.26. 00:47

Ne szedd a Rivotrilt alvásra, nem arra való, és ne szed, ha terhes akarsz maradni. Én így tudom. A betegtájékoztató írja.

Avatar
Vendég
2016.11.25. 17:46

Mara: A Rivotril átmenetileg sokat segít, de napi 1 db elég belőle, én elfelezve szedtem és bevált nagyon. Fél szem is nyugtat. Pár hónap után le kell állni, csak vésztartalékba legyen valahol eldugva, nehezen hozzáférhető helyen.
Függő vagyok, a táskámban van mindig, de havi egyszer veszek be átlagban. Ködben például.
Az öngyilkosságtól vagy elsorvadástól megmenti az embert.

Avatar
Vendég
2016.11.06. 21:22

Én "csak" altatóként hasznàlom a Rivotrilt.Gyermekvàllalàsnàl ellenjavallt?

Avatar
Vendég
2016.06.28. 15:10

T. Vendég!
Teljesen igazad van!

Avatar
Vendég
2016.04.28. 17:59

Igen, nem írtam semmit, mert nagyon nehéz ez az egész téma. Mi betegek is valahol tudjuk, hogy a gyógyszerezés olyan, mint a lázat csillapítani, közben a tünetet okozó betegség megoldatlan marad.
Tizen években lehet számolni a gyógyszerszedésemet, ami totális káosszá vált az eltelt időszak alatt. Röviden, ÖRDÖGI KÖR. 
Tegnap írtam kommentet, amikor felfedeztem ezt az oldalt. Ma nem találtam a bejegyzésem. Önmagam árnyékán túl lépni, ezt megtenni, nagyon nehéz. A gyógyszeripar hatalmas pénztermelő terület, így az eü.-nek nem érdeke, hogy valóban meggyógyuljon a beteg. Mert sem az altatók, sem a szorongáscsökkentők!, nem gyógyítanak, annál inkább, rombolnak.  Milliók szedik. A betegek egészen kis hányadának szükségesek az általánosan használt szerek. Nekem pl. a pszichiáter azt mondta, miért akarok leállni a Rivotrilról, miért szégyellem, hogy személyi igazolvány kell hozzá, amikor mások is, sokan, nagyon sokan szedik. Mi ezzel a probléma?! A háziorvos pedig, épp a Rivotril adajának növelését ajánlotta altató helyett, mert az olcsóbb, mint pl. a Sanval. Se egyiket, se másikat nem szabadna szedni, főleg nem kombinálva kettőt együtt, majd probléma, megingás, egyre több probléma esetén, növelni az adagokat. Talán most, 10 év után, a környezetem komoly jelzései, sőt eltávolodása miatt, kezdek rádöbbenni, hogy nagy a baj. Lehet, eddig is tudtam. De mi, akik ebben a cipőben járunk, a gyógyulásnak látszó önpusztításba menekültünk. Ez a téma, nem arról szól, hogy nyissa ki a száját, mert be kell tömni a lyukas fogat, nem arról szól, hogy mandulagyulladásom van. Ez a lélek betegsége. Másfajta segítséggel, önmagunkat kell gyógyítani, akaratttal, hittel. Épp azzal, ami nekünk nincs a kezünkben. Nincs már akarat, és nincs hit. Mégis megpróbálom, újra. Mert egy ÉLETÜNK van

Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód

Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach, benzodiazepin blogger
gyógyszer-leszokás tanácsadó
Nem rendelek már
Segítek Önmagán Segíteni

facebook

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb