A stresszel teli, megerőltető nap után jólesik leülni egy kényelme fotelbe, feltenni valahova a lábunkat, és lazítani. Csakhogy a gondolataink gyakran még mindig az elintézetlen ügyek, a be nem fizetett számlák és a félbehagyott munkafolyamatok körül forognak. Ilyenkor jelent segítséget valamilyen relaxációs módszer gyakorlása. Cikkünkben olyan eljárást szeretnénk bemutatni, amelyet Magyarországon még nem sokan ismernek, pedig nemzetközileg az autogén tréning mellett a leggyakrabban alkalmazott, tudományosan pedig a legátfogóbban megvizsgált és dokumentált technika. Ez a módszer a progresszív izomrelaxáció.


A múlt század húszas éveiben Dr. Edmund Jacobson (1885-1976), amerikai orvos sajátos szemszögből kezdte tudományosan vizsgálni az emberi izomzat működését. Munkája során megfigyelte, hogy a belső nyugtalanság, a stressz és a félelem az izmok megfeszülését vonja maga után. Arra is rájött, hogy ez a folyamat fordítva is igaz. Az izmok ellazítása kellemes nyugalomérzetet vált ki. Ettől fogva életcéljául tűzte ki egy olyan technika kidolgozását, amelynek segítségével módszeresen ellazíthatók a test izmai, és ezáltal az ember feszült lelkiállapotából ellazult, nyugodt állapotba kerülhet. Vizsgálatának eredményeit és új módszerét, amelynek a „progresszív izomrelaxáció” nevet adta, először 1934-ben, a „You must relax” című könyvében tette közzé.

Jacobson módszerének lényege - amelyet időközben többször átdolgoztak, és az újabb tudományos felismerésekhez igazítottak - abban áll, hogy figyelmünket mindig egy bizonyos izomcsoportra irányítjuk, megfeszítjük az izmokat, majd 5-8 másodperc után hirtelen ellazítjuk őket. Közben tudatosan figyelünk az izomfeszesség változásaira. Hasonló módon végigmehetünk az egész testünkön, minden izomcsoportunkat megfeszíthetjük, majd pedig ellazíthatjuk (innen a „progresszív” elnevezés). A megfeszítésnek és ellazításnak ez a váltakozása nem véletlen. Ha egy izmot tudatosan megfeszítünk és ellazítunk, megismerjük annak a bizonyos izomnak a különböző feszességi fokozatait. Sok embernél már annyira állandósult az izmok megfeszítése, hogy alig tudja érzékelni a megfeszítés és az ellazulás közötti különbséget.

A módszer előnye más relaxációs technikákkal szemben az, hogy könnyen és gyorsan megtanulható, az eredmények már rövid idő után érzékelhetőek, és tudatosan nélkülöz minden szuggesztív és vallási-filozófiai elemet.

Hatásait a következő pontokban foglalhatjuk össze:


I. AZ IZOMRELAXÁCIÓ TESTI HATÁSAI

Erős stressz hatására testünkben megszólal a riasztó és rövid időn belül beáll a „küzdj, vagy menekülj” állapot. Az izmok megfeszülnek, a légzés gyorsabb és felületesebb lesz, a pulzusszám megemelkedik, a hormonális egyensúly eltolódik az adrenalin, noradrenalin és más hormonok megnövekedett felszabadulása következtében. Ezeknek a testi folyamatoknak a kialakításáért a vegetatív idegrendszer felelős, amely önállóan, akaratunktól függetlenül működik. Olyan ez, mint a két szálból álló telefonvezeték. A vegetatív idegrendszer mindkét szála (amit szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerként ismerünk) információkkal látja el szerveinket. Ha a szimpatikus idegrendszer hatása dominál, akkor a test felkészül a harcra vagy a futásra, ha pedig a paraszimpatikus hatások kerülnek túlsúlyba, akkor testünk átvált pihenésre, a lemerült energiatartalékok feltöltésére. Stresszhelyzetben lelkileg is feszültnek, izgatottnak, ingerültnek érezzük magunkat. Félelem kerít a hatalmába, és türelmetlenebbül, agresszívebben reagálunk. A lazítógyakorlatok végzése mindezeknek pontosan az ellenkezőjét váltja ki. Jobb testi közérzethez vezet, a nagyobb megerőltetéseket rövidebb idő alatt pihenjük ki. A vegetatív idegrendszer egyensúlya helyreáll, csökken a vérnyomás és a pulzusszám. Az izmok ellazulása jobb vérkeringéshez és ezzel együtt jobb anyagcseréhez vezet, a légzés mélyebb és lassúbb lesz.

II. AZ IZOMRELAXÁCIÓ ÉRZELMI HATÁSAI

Általánosan jobb lelki közérzet, nyugodtabb, kevésbé heves reakció kritikus helyzetekben. „Lazább”, oldottabb hozzáállás, félelemérzetek határozott csökkenése, lelki egyensúly helyreállása vagy megnövekedése, nagyobb biztonság- és bizalomérzet.

III. AZ IZOMRELAXÁCIÓ HATÁSAI A MENTÁLIS FOLYAMATOKRA

Az ellazult személy előnyösebben, realisztikusabban, kevésbé fenyegetően és beszűkülten érzékeli önmagát és környezetét. Ellazultan, pozitívabban értékeljük saját képességeinket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk cselekedni a nehéz helyzetben. Tisztább a gondolkodás, elemzés és értékelés. Kevésbé beszűkült szemlélet, kreatívabb gondolatvezetés, nagyobb rugalmasság.

IV. AZ IZOMRELAXÁCIÓ HATÁSAI A VISELKEDÉSRE

Hatására viselkedésünk oldottabbá, könnyedebbé, kevésbé idegessé és ingerlékennyé válik. Jelentősen csökken a meggondolatlan, elkapkodott cselekvés esélye. A lazítógyakorlatokat végző ember tudatosan odafigyel a testére, ami hosszú távon, az életmódján is érezhető: csökken, vagy megszűnik az alkohol- és nikotinfogyasztás, tudatosabb, egészségesebb táplálkozási szokások alakulnak ki.

1. Feküdjön le egy kényelmes helyen, kezét helyezze a testével párhuzamosan maga mellé! A fejét enyhén támassza ki, hogy a nyak izmainak ne kelljen megfeszülniük! Ha ülve végzi a gyakorlatokat, fektesse a karját lazán a combjára! Lazítsa meg a szorító ruhadarabokat, majd hunyja be a szemét! Minden egyes gyakorlat után hagyjon magának 30-60 másodperc időt az ellazulás érzésének tudatosítására és élvezésére!

2. Most vegyen néhány mély lélegzetet! A hasával lélegezzen, és az orrán engedje ki a levegőt! Kilégzéskor próbálja meg átérezni, amint a teste egyre nehezebbé válik, egyre mélyebben süllyed az ágyba. Ezután ne igyekezzen tudatosan befolyásolni a légzését, hagyja, hogy az magától történjen!

3. Szorítsa ökölbe mindkét kezét! Érzi, amint az ujjai és az alkarizmai megfeszülnek? Tartsa megfeszítve 5-7 másodpercig, majd engedje el! Figyeljen a megfeszülés után az ellazultság érzésére! A karjait most nehezebbnek érzi. Gondolatban menjen végig minden ujján, és tudatosítsa azok ellazultságát!

4. Hajlítsa be karjait a könyökhajlatban, és feszítse meg a felsőkar izmait! Érezze, amint az izmai egyre jobban megfeszülnek, majd ismét lazítsa el őket! Most mindkét karja szinte élettelenül fekszik a teste mellett.

5. Szorítsa össze a fogait, és nyomja a nyelvét a szájpadlásához! Csukja be erősen a szemét, és tudatosítsa az arcizmok megfeszülését! Sohase lépje túl a fájdalomküszöböt! Hagyja abba a feszítést, és élvezze, amint az egész arca ellazul!

6. Most a nyak következik. Fordítsa a fejét jobbra, mintha az állával meg akarná érinteni a vállát! Tartsa a nyakát megfeszítve, majd ismét lazítsa el! A csigolyák érzékenysége miatt ezt a testrészét lassan, óvatosan lazítsa el! Ezután ismételje meg a gyakorlatot balra is!

7. Húzza fel a vállát, mintha a fülét akarná megérinteni vele! Ügyeljen az izmok megfeszülésére, majd engedje ismét vissza eredeti helyzetébe!

8. Lélegezzen (kivételesen) mélyen a mellkasába! Eközben a vállát tartsa egyenesen, a gerincét pedig a fekvőhelyen! Ha a mellkasa megtelt levegővel, figyeljen a mellizomzat megfeszülésére! Ez idő alatt ne lélegezzen! Néhány másodperc után hirtelen, hallhatóan lélegezzen ki, és élvezze az ellazulást!

9. Emelje fel a hátát az ágyról, amilyen magasan csak tudja, a váll és a medence megemelése nélkül! Tudatosítsa a hát izmainak megfeszülését! Néhány másodperc múlva - a gerincre való tekintettel - lassan ereszkedjen vissza!

10. Lélegezzen mélyen a hasába! Nyomja ki a hasát, amennyire csak lehet! Tartsa a hasizomzatot megfeszítve 5-7 másodpercig, majd ismét hirtelen, hallhatóan engedje ki a levegőt, és engedje a hasát visszaesni eredeti állapotába! Ha a gyakorlat során a gyomor vagy a bél furcsa hangokat hallatnának, ne ijedjen meg, ez teljesen normális.

11. Most a farizmot feszítse meg! A farizomzat megfeszülésével arányosan a medence felemelkedik a fekhelyről. Tartsa megfeszítve, majd hirtelen lazítsa el!

12. Merevítse meg a térdét, és emelje fel mindkét lábát a fekvőhelyről! A comb izmai megfeszülnek. Tartsa megfeszítve, majd hagyja a lábát visszaesni eredeti helyzetébe! Amennyiben nehéznek érzi a két láb egyszerre történő felemelését, emelheti a lábait egyenként is egymás után.

13. Nyújtsa előre mindkét lábfejét! Figyeljen a vádli megfeszülésére! Tartsa néhány másodpercig megfeszítve, majd lazítsa el az izmait!

14. Feszítse meg a lábujjait, mintha ökölbe akarná szorítani a lábfejét! Tartsa megfeszítve, majd lazítsa el őket! Irányítsa figyelmét a lábujjaira, és tudatosítsa azok ellazultságát!

15. Élvezze még néhány percig ezt a kellemes ellazult állapotot! Azután vegyen néhány mély lélegzetet, nyújtózkodjon, mint reggel ébredés után, és folytassa a napját frissen, új erővel!



Mihalec Gábor - Ideál - Reforméletmód magazin - 2004.01.27.