Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá. - Selye JánosA stressz jelenségét, valamint Selye János (1907-1982) magyar gyökerekkel is bíró, kanadai belgyógyász, vegyész kutatásait és felfedezéseit mutatják be az Orvostörténeti Múzeumban. Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói című időszaki kiállítás célja, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül.
A nemrégiben nyílt tárlat, mely október 31-ig látogatható a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Budapesten, kitér Selye János stressz kutatásaira és felfedezésére, emellett érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és stressz hormonokat (adrenalin, noradrenalin, kortizol), amelyek részt vesznek a stressz reakcióban.
"Életünk része a stressz. Nemcsak mai, mindennapi és negatív értelemben, hanem pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is... A legtöbb ember számára ma a mindennapi életben a stressz idegfeszültséget jelöl, és nem is gondol bele, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stresszalapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja." - Dr. Szabó Katalin a kiállítás kurátora.
A tárlat vizuálisan is érzékelhetővé és megfoghatóvá teszi a stresszt. E mellett Selye János varázslatos egyénisége, tudományos és filozofikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozik a látogatók előtt.
S
elye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész Prágában doktorált, 1929-1932 között a prágai egyetemen, majd a kanadai McGill Egyetemen dolgozott. 1945-től 1976-ig Montrealban folytatta kutatómunkáját, miközben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.Az Életünk és a stressz című, kifejezetten népszerű könyve 1964-ben jelent meg magyarul.
A tudós 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet csak hosszú vívódás után nevezett el stressznek. A szó eredeti angol jelentése nyomás, terhelés volt.
Kutatásait nagy apparátussal végezte, iskolateremtő, tudományszervező nagysága abban is kiteljesedett, hogy a világ minden tájáról érkeztek hozzá kutatók és a világ minden táján létesültek stresszkutatásra szakosodott kutatóintézetek.
Emberként, kutatóként, iskolateremtőként, előadóként is mély benyomást tett a tudományos világra. Munkásságának jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a mai napig folynak a stressz jelenségével foglalkozó kutatások.
A méltán világhírű tudós humanistáról halála után: gimnáziumot, egyetemet, kollégiumot és kórházat neveztek el Hazánkban és Komarnoban.
Forrás: MTI
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
