Mivel ebben a fejezetben a pánikrohamok és az agorafóbia számos zavarral kapcsolatban előfordul, ezek ismérveit külön tárgyaljuk a fejezet elején. Saját diagnosztikai kódjuk azonban nincsen és külön entitásként nem diagnosztizálhatók.

Figyelem! Nem kódolható. Kódolni azt a specifikus zavart kell, amelyben a pánikroham előfordul (pl. 300.21 Pánik zavar agorafóbiával.)

Jól körülírható időszak intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel, amelyben az alábbi tünetek közül legalább 4 (vagy több) hirtelen fejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri:

(1) palpitáció (heves szívdobogás), szapora szívverés (tachikardia)
(2) izzadás
(3) remegés vagy reszketés
(4) fulladás- vagy légszomj-érzés
(5) fuldoklás (torokgombóc-érzés)
(6) mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
(7) hányinger vagy hasi diszkomfort
(8) szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés
(9) derealizáció (a realitás elvesztésének érzése) vagy deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől)
(10) megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem
(11) halálfélelem
(12) paresztéziák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés)
(13) hidegrázás vagy kipirulás, hevülés

Figyelem! Nem kódolható. Kódolni azt a specifikus zavart kell, amelyben az agorafóbia előfordul (pl. 300.21 Pánikzavar agorafóbiával, 300.22 Agorafóbia pánikzavar nélkül).

A. Félelem olyan helyeken, helyzetekben, ahonnan az elmenekülés nehéz (vagy problémás), vagy nincs kéznél az azonnali segítség váratlan vagy az adott szituációban várható pánikroham vagy pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelmek tipikusan a következő jellegzetes helyzetekben jelentkeznek: egyedül elmenni otthonról; tömegben lenni vagy sorban állni; hídon lenni; busszal, vonattal, autóval utazni.
Figyelem! Megfontolandó a specifikus fóbia diagnózisa, amennyiben az elkerülő magatartás csak egy vagy néhány specifikus helyzetre vonatkozik, illetve a szociális fóbia diagnózisa, ha az elkerülő magatartás csak szociális szituációkban jelentkezik.
B. A személy a szorongást keltő szituációkat kerüli (pl. az utazást korlátozza), vagy észrevehető szenvedéssel (feszültség, diszkomfort), pánikroham /pánikszerű tünetek kialakulása miatti félelemmel viseli el, vagy az ilyen helyzetekben társra van szüksége.
C. A szorongás vagy a fóbiás elkerülő magatartás nem magyarázható jobban más mentális zavarral, mint pl. szociális fóbia (a zavarba esés félelmét elkerülő magatartás kizárólag szociális helyzetekre vonatkozik), specifikus fóbia (az elkerülő magatartás egy sajátos helyzetre vonatkozik, pl. lifthasználat), kényszeres zavar (pl. piszok elkerülése a beszennyeződés kényszergondolata miatt), poszttraumás stressz zavar (pl. egy súlyos stresszorral kapcsolatos ingerek elkerülése), vagy szeparációs szorongásos zavar (pl. az otthon elhagyásának vagy a közeli hozzátartozóktól va¬ló elválásnak a kerülése).

A. Mind az (1), mind a (2) teljesülése szükséges:

(1) visszatérő, váratlan pánikrohamok
(2) legalább egy pánikrohamot egy hónapos (vagy hosszabb) periódus követett, amelyre az alábbiak közül egy (vagy több) jellemző:(a) tartós aggódás újabb pánikrohamoktól; (b) aggodalom a pánikroham vagy következményei miatt (pl. önkontroll elvesztése, szívroham, "megőrülés"); (c) a pánikrohamokkal kapcsolatban jelentős magatartásváltozás
B. Agorafóbia hiánya.
C. A pánikrohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hipertireodizmus) közvetlen élettani hatásának.
D. A pánikrohamok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral, mint amilyen a szociális fóbia, a specifikus fóbia, a kényszeres zavar, a poszttraumás stressz zavar vagy a szeparációs szorongásos zavar.

A. Mind az (1), mind a (2) kritérium teljesülése szükséges:

(1) visszatérő váratlan pánikrohamok.
(2) legalább egy pánikrohamot egy hónapos (vagy hosszabb) periódus követett, amelyre az alábbiak közül egy (vagy több) jellemző:(a) tartós aggódás újabb pánikrohamoktól; (b) aggodalom a pánikroham vagy következményei miatt (pl. önkontroll elvesztése, szívroham, "megőrülés"); (c) a pánikrohamokkal kapcsolatban jelentős magatartásváltozás
B. Agorafóbia jelenléte.
C. A pánikrohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hipertireodizmus) közvetlen élettani hatásának.
D. A pánikrohamok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral (mint szociális fóbia, specifikus fóbia, kényszeres zavar, poszttraumás stressz zavar vagy szeparációs szorongásos zavar).

A. Agorafóbia jelenléte (ld. 168. o.), ehhez kapcsolódva pánikszerű tünetek (pl. szédülés vagy hasmenés) kialakulásától való félelem.
B.  Pánikzavar ismérvei sohasem teljesültek.
C. A pánikrohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hipertireodizmus) közvetlen élettani hatásának.
D. Amennyiben valamilyen általános egészségi probléma is jelen van, az A-kritériumban leírt félelem nyilvánvalóan nagyobb annál, ami a fenti állapothoz általában társul.

A. Észrevehető és tartós, túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte vagy előrelátható bekövetkezése okoz (pl. repülés, magasság, állatok, injekció adása, vér látványa).
B. A fóbiás stimulus jelenléte majdnem minden esetben azonnali szorongásos választ provokál, az adott helyzethez kötött (vagy azáltal előkészített) pánikroham formájában. Megjegyzés: gyermekeknél a szorongás sírásban, dührohamban, megdermedésben vagy valakibe való kapaszkodásban fejeződhet ki .
C. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. Megjegyzés: gyermekekben ez a vonás hiányozhat.
D. A személy a fóbiás helyzet(ek)et kerüli, vagy intenzív szorongással vagy szenvedéssel viseli el.
E. A félelmes helyzetek miatti anticipátoros szorongás, elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra, illetve a fóbia megléte észrevehető szenvedést okoz.
F. 18 év alatti személyekben a tünetek fennállásának időtartama legalább 6 hónap.
G. A specifikus tárggyal vagy szituációval kapcsolatos szorongás, pánikrohamok vagy fóbiás elkerülő magatartás nem magyarázható jobban más mentális zavarral (mint kényszeres zavar, poszttraumás stressz zavar, szeparációs szorongásos zavar, szociális fóbia, pánik zavar agorafóbiával, agorafóbia pánik zavar nélkül).

Jelölendő a típus:

Állatokkal kapcsolatos: a félelmet állatok vagy rovarok/férgek váltják ki. Ez az altípus általában gyermekkorban kezdődik.

Természeti környezettel kapcsolatos: a félelmet a természeti környezetben előforduló tárgyak/jelenségek váltják ki, mint pl. vihar, magasság, víz. Ez az altípus általában gyermekkorban kezdődik.

Vér-injekció-sérülés típus: a félelmet vér látványa, sérülés vagy injekció, vagy egyéb invazív orvosi beavatkozás váltja ki. Ez az altípus magas családi halmozódást mutat, és gyakran erős vazovagális válasz jellemzi.

Szituációhoz kötött: a félelmet specifikus helyzet váltja ki, mint pl. tömegközlekedés, alagutak, hidak, liftek, repülés, vezetés, zárt helyek. Ez az altípus az induló életkor szerint bimodális megoszlást mutat, egy gyermekkori és egy, a húszas évek közepére eső csúccsal. A nemek szerinti megoszlást, a familiáris halmozódást és az induló életkort tekintve hasonlít az agorafóbiás pánik zavarhoz.

Egyéb típus: a félelmet egyéb, a fentiekbe nem tartozó ingerek váltják ki. Ide tartozhatnak fuldokláshoz, hányáshoz vagy betegség elkapásához társítható helyzetek, a "tér”-fóbia (azaz a személy attól fél, hogy elesik, ha eltávolodik a faltól vagy egyéb, fizikai támaszt nyújtó eszköztől), valamint a gyermekek félelme az erős hangoktól vagy jelmezes személyektől.

A. Észrevehető és tartós félelem egy vagy több olyan, szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzettől, amelyben a személy idegen emberek vagy mások lehetséges figyelmének van kitéve. Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése (vagy a szorongás látható jelei) miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet. Megjegyzés: gyermeknél bizonyítandó, hogy az képes korban megfelelő, ismerős személyekkel szociális kapcsolat kialakítására, és a szorongásnak egyenrangú személyek társaságában is jelen kell lennie, nem csupán felnőttekkel kapcsolatban.

B. A fentebb említett helyzetbe kerülés majdnem minden esetben azonnali szorongásos választ provokál, az adott helyzethez kötött (vagy az által előkészített) pánikroham formájában. Megj.: gyermekeknél az idegenekkel kapcsolatos szociális szituációktól való félelem sírásban, dührohamban, megdermedésben vagy valakibe való kapaszkodásban fejeződhet ki.

C. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. Megjegyzés: gyermekeknél ez a vonás hiányozhat.

D. A személy a szorongást okozó szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzete(ke)t elkerüli, vagy intenzív szorongással vagy szenvedéssel viseli el.

E. A félelmes szociális vagy előadói helyzetek miatti anticipátoros szorongás, elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra, illetve a fóbia megléte észrevehető szenvedést okoz.

F. 18 év alatti személyekben a tünetek fennállásának időtartama legalább 6 hónap.

G. A félelem vagy elkerülő magatartás nem tulajdonítható pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásának (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer), vagy általános egészségi állapotnak és nem magyarázható jobban más mentális zavar jelenlétével (pl. pánik zavar agorafóbiával vagy anélkül, szeparációs szorongásos zavar, diszmorfiás zavar, átfogó fejlődési zavar vagy szkizoid személyiségzavar).

H. Amennyiben valamilyen általános egészségi probléma vagy más mentális zavar is jelen van, az A-kritériumban leírt félelem azzal nem kapcsolatos, azaz a személy nem pl. dadogástól, Parkinsonos tremor elárulásától fél, nem anorexiás vagy bulimiás kóros evési szokásainak lelepleződésétől tartós

Jelölendő, ha:
Generalizált: a félelem a legtöbb szociális szituációra kiterjed (pl. beszélgetés kezdeményezése vagy folytatása, kis csoportokban való részvétel, találkozás, beszélgetés autoriter személyekkel, összejövetelekre járás). Megjegyzés: az elkerülő személyiségzavar, mint járulékos diagnózis szintén megfontolandó.

BNO-ban X=.0 elsősorban kényszergondolatok
.1 elsősorban kényszercselekvés
.2 kevert forma
.9 egyéb, nem besorolható forma

A. Vagy gondolati vagy cselekvési kényszerek teljesülése szükséges:
Kényszergondolat megállapításához az alábbi négy pont együttes teljesülése szükséges:

(1) visszatérő és tartós gondolatok, késztetések vagy képzetek, amelyeket a zavar folyamán a személy időnként annyira kényszerűnek és alkalmatlannak él meg, hogy az észrevehető szorongást vagy szenvedést okoz

(2) a gondolatok, késztetések vagy képzetek nem egyszerűen az élet reális problémáival kapcsolatos túlzott aggodalmak megnyilvánulásai

(3) a személy igyekszik ezeket a gondolatokat, késztetéseket vagy képzeteket elnyomni, figyelmen kívül hagyni vagy valamilyen más gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni

(4) a személy felismeri, hogy a kényszergondolatok, késztetések vagy képzetek saját pszichéjének termékei (és nem kívülről erednek, mint a gondolatátvitelnél)

Kényszercselekvés megállapításához az alábbi két pont együttes teljesülése szükséges:

(1) repetitív magatartásformák (pl. kézmosás, rendezgetés, ellenőrzés) vagy gondolati folyamatok (imádkozás, számolás, szavak néma ismételgetése), amelyet a kényszergondolatokra válaszul vagy mereven alkalmazott szabály szerint végez

(2) a magatartásformák vagy mentális folyamatok célja a szenvedés megelőzése, csökkentése vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása; miközben ezek a magatartásformák vagy nincsenek reális kapcsolatban azzal a dologgal, amelynek semlegesítésére vagy megelőzésére létrejönnek vagy nyilvánvalóan eltúlzottak

B. A zavar lefolyásának bizonyos pontján a személy felismeri, hogy a kényszerek túlzottak vagy ésszerűtlenek. Megjegyzés: ez gyermekekre nem vonatkozik.

C. A kényszerek észrevehető szenvedést okoznak, időigényesek (naponta több mint egy órát elfoglalnak), vagy jelentősen kihatnak a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szokásos szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra.

D. Ha más I. tengely zavar is fennáll, a kényszerek tartalma nem korlátozódik azok tüneteire (pl. foglalkozás az étkezéssel evészavar, hajtépdeséssel trichotillománia, külső megjelenéssel test-diszmorfiás zavar, drogokkal kóros szerhasználat; súlyos betegséggel hypochondriasis; szexuális késztetésekkel vagy fantáziákkal parafília esetében; bűnösség hajtogatása major depresszív zavarban).

E. A zavar nem tulajdonítható pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot közvetlen élettani hatásának.

Jelölendő, ha: Gyenge betegségbelátás: a zavar időtartamának túlnyomó részében a személy nem ismeri fel, hogy a kényszerek túlzottak vagy ésszerűtlenek.