Xanax, Frontin, Rivotril, Sanval, Rexetin Blog : Amikor a lábaid nem hagynak aludni: A nyugtalan láb szindróma -> alvászavar - Dr. Kopácsi pszichiáter, gyógyszer-leszokás szakértő

A nyugtalan láb szindróma (Restless Legs Syndrome, RLS) egy idegrendszeri rendellenesség, amely ellenállhatatlan késztetést okoz a lábak mozgatására, gyakran kellemetlen, nehezen meghatározható (égő, sajgó, remegő vagy bizsergő) érzésekkel társulva főleg a lábszárakban.

Jellemzően nyugalmi állapotban, különösen este és éjszaka jelentkezik, ami alvászavarral jár, megnehezíti az elalvást és az alvás fenntartását, az átalvást.

Kb. 350 évvel ezelőtt írta le Thomas Willis (1621–1675) angol orvos. A XX. század közepén aztán Karl-Axel Ekbom svéd orvos tanulmányozta és írta le részletesen a szindrómát (Willis-Ekbom szindróma).

Mit jelent a szindróma kifejezés?

A "szindróma" orvosi szakkifejezés olyan tünetegyüttest jelöl, amely több, egymással összefüggő tünet egyidejű jelenlétét jelenti. A nyugtalan láb szindróma (RLS) esetében ez a következőket foglalja magában:

1. Akaratlan, mozgás koordináció nélküli lábmozgás

Ellenállhatatlan, "kényszeres" késztetés a lábak mozgatására, különösen nyugalmi állapotban (ülve, fekve).

2. Kellemetlen érzések a lábakban

Nem fájdalom, nem görcs, hanem inkább kényelmetlen, idegesítő bizsergés, égő vagy húzó érzés, amely nyugalomban jelentkezik vagy fokozódik és lábmozgatásra, lábmasszírozásra, felkelésre sarkall...

3. Panaszok/tünetek időbeli jelentkezése

A panaszok nappal is megjelenhetnek, de jellemzően este vagy éjszaka erősödnek fel igazán idegesítő mértékűre, ami az esetek 60-90%-ban #alvászavarokhoz (el-, és átalvási zavarhoz) vezet.

Veszélyes az RLS?

A nyugtalan láb szindróma önmagában NEM veszélyes, azonban jelentős hatással van az életminőségre. A legfőbb problémát, szövődményt az általa kiváltott alvászavar és annak gyakori következményei okozzák. Akár krónikus alváshiányhoz vezethet, amely számos egészségügyi problémát vonhat maga után:

Nappali fáradtság, figyelemzavar és álmosság, #aluszékonyság: Az elégtelen alvás csökkenti a nappali éberséget és teljesítőképességet, ami nemegyszer munkahelyi, vagy közlekedési balesetet is okozhat.

Hangulati zavarok: A tartós alváshiány (csökkent alvásmennyiség és alvásminőség) növeli a depresszió (öngyilkosság) és számos szorongászavar (pl. pánikbetegség) kockázatát.

Elhízás: A krónikus alvászavarok, előbb-utóbb megzavarják a szervezet hormonális egyensúlyát, különösen a leptin és ghrelin szintet, amelyek az éhségérzet szabályozásáért felelősek. Az alváshiány (inszomnia) növeli az étvágyat és a kalóriabevitelt, ami hosszú távon súlygyarapodáshoz, egy idő után pedig elhízáshoz vezethet.

Öngyógyszerezés és gyógyszerfüggőségek: Az elalvás és az átalvás megnehezítettsége miatt sokan altatókhoz vagy nyugtatókhoz nyúlnak panaszaik enyhítése és az alvás elősegítése érdekében. Az ilyen szerek hosszú távú használata azonban orvosi felügyelet mellett is függőséghez vezet.

Alkohol használati zavar: A nyugtatókhoz (benzodiazepinekhez) és altatókhoz (BZD-k és Z-szerek) hasonlóan, sokan esténként „öngyógyításként” alkoholt fogyasztanak az RLS tüneteinek enyhítésére vagy az elalvás megkönnyítésére. Azonban az alkohol használata nemcsak súlyosbíthatja az RLS tüneteit, hanem krónikus alkoholhasználati zavarhoz (alkoholizmushoz) is vezethet.

Szív- és érrendszeri problémák: A krónikus alváshiány hozzájárulhat a magas vérnyomás és más kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Szociális elszigetelődés: Emellett azok az RLS-ben szenvedők, akiknél a panaszok és tünetek inkább ülés közben jelentkeznek, gyakran kerülik a hosszan tartó ülést igénylő tevékenységeket, mint: hosszabb utazások vagy színház, mozi, hangverseny látogatások, ami megfelelő tudás híján párkapcsolati zavarhoz, magányhoz, társas elszigetelődéshez vezethet.

Összességében, bár az RLS nem közvetlenül veszélyes, a kezeletlen tünetek hosszú távon komoly egészségügyi és életminőségi problémákat okozhatnak. Ezért fontos a megfelelő diagnózis és kezelés, hogy minimalizáljuk a szövődmények kockázatát.

Rendelői történet

Anna, 47 éves egészségügyi szakdolgozó

Mivel pszichiátere szabadságon volt, Anna nem sokkal azután keresett fel a Stressz Doktor rendelőben, hogy esténként, nagyjából szimmetrikusan elkezdett kellemetlen bizsergést és égő-húzó érzést tapasztalni a lábszáraiban. Ez megnehezítette az elalvását.

Többször fel is ébredt emiatt, utána pedig csak nehezen tudott visszaaludni. Panaszait csak a lábai mozgatásával tudta enyhíteni. Először azt hitte, hogy a stressz okozza a problémát (férje egy fiatalabb nőért elhagyta), ezért is keresett a neten pszichiátert. Végül aztán pszichológushoz ment.

Mivel a nyugtalan láb szindróma diagnózisa elsősorban a klinikai tünetek/panaszok alapján történik, gyorsan meg volt az iránydiagnózis. Utána aztán célzott kérdések kapcsán az is kiderült, hogy nagyon nehezen viselte el a számára váratlan szakítást.

A felkeresett pszichológus "letesztelte", aztán gyógyszerezés miatt ahhoz a pszichiáterhez „utalta”, akivel együtt dolgozik. Ő pedig pár hete antidepresszánst írt fel neki, aminek az adagját nemrégiben emelte meg...

Annának a konzultációt követően javasoltam, hogy menjen vissza kezelőorvosához, ő azonban inkább az együttműködés mellett döntött. Az antidepresszánst két lépésben leállítottuk. Annának emberi együttérzésre és szakmai segítségre volt szüksége, nem antidepresszánsra ahhoz, hogy a kezdetben kilátástalannak tűnő élethelyzeten sikerrel túljusson. Az RLS nyomtalanul eltűnt.

Nyugtalan láb szindróma diagnózis

Az RLS fő tünetei közé tartozik a lábakban (lábszárakban, néha a combokban) jelentkező bizsergő, égő vagy húzó érzés, amelyet mozgáskényszer kísér. A panaszok többnyire nyugalmi helyzetben, például ülés vagy fekvés közben jelentkeznek, és mozgásra átmenetileg enyhülnek.

A diagnózis felállításához az orvosok az RLS-es beteg kórtörténetét (panaszok), a hálótárstól beszerezhető megfigyelések (éjszakai "rúgkapálás" észlelése, videófelvétel erről az orvosnak), olykor labor ill. alváslabor (aktivitásmérő) vizsgálatot, és képalkotó módszert alkalmaznak.

A tünetek felismerése és a megfelelő kezelése kulcsfontosságú a páciensek jóllétének javításában.

RLS: gyakorisága és kockázati faktorai

A nyugtalan láb szindróma egy gyakori, de gyakran aluldiagnosztizált állapot, amely jelentős hatással lehet az életminőségre. Egy amerikai vizsgálat szerint a felnőttek 5-10%-át érinti, nőknél gyakoribb. Minden korosztályt érinthet. A genetikai eredetű gyermekeknél is kialakulhat. De a legkellemetlenebb panaszok általában idősebbeknél fordulnak elő.

A nyugtalan láb szindróma (RLS) kialakulásának pontos oka nem ismert, de számos kockázati tényező hozzájárulhat a megjelenéséhez.

Az esetek 40-90%-ban sajnos genetikai hajlam áll a háttérben. Ilyenkor az RLS családi halmozódást mutat, az elsőfokú rokonok (szülők, testvérek) már érintettek. Az esetek másik részében egészségügyi rizikófaktorok játszanak szerepet.

Vashiány

A vashiányos vérszegénység gyakran társul RLS-sel. Ez labor vizsgálattal kimutatható. Elsődleges ilyenkor a vashiányt kiváltó ok(ok), az alapbetegség felderítése és kezelése.

Mi van a vashiány háttérében? Vas felszívódási zavar? Krónikus vér(vas)vesztés? Mi okozza ezeket? Ezek kezelése jelenti az oki-terápiát. Ezek megoldása nélkül csak ideiglenes hatású lehet a tüneti kezelés, mely ráadásul el is fedhet komolyabb bajokat…

Tünetileg alkalmazhatók vaspótlásként:

♦ Vasban gazdag ételek (vörös húsok, máj, hüvelyesek és zöld leveles zöldségek) fokozott fogyasztása.
♦ Orális vaskészítmények.
♦ C-vitamin bevitel növelése: A C-vitamin elősegíti a vas felszívódását.
♦ Intravénás vaspótlás

Magnéziumhiány

A magnézium alacsony szintje szintén hozzájárulhat az RLS kialakulásához. Diagnózisa: laborvizsgálat. Kezelése: magnézium pótlás.

Áldott állapot (terhesség)

Kevéssé ismert még a nyugtalan láb szindróma áldott állapotban, holott a terhes nők kb. 20-25%-t érinti, különösen a 3. trimeszterben. Valószínűleg hormonális változások és a relatív vashiány okozza. Szülés után aztán a panaszok általában csökkennek, majd megszűnnek.

Életmódbeli tényezők

Sok koffein, alkohol és nikotin fogyasztása, valamint a kezeletlen distressz (negatív stressz) és a mozgáshiányos, ülő életmód is okozhatják-fokozhatják a nyugtalan láb szindróma okozta panaszokat.

Krónikus betegségek

♦ krónikus vesebetegség (CKD) súlyos fokozata (urémia)
♦ cukorbetegség (diabéteszes neuropátia)
♦ krónikus alkohol használati zavar (alkoholos neuropátia)
♦ elhízás
♦ Parkinson-kór
♦ szklerózis multiplex
♦ reumatoid arthritis

is növelhetik az RLS kialakulásának kockázatát.

Fontos megjegyezni, hogy gyakran több tényező együttesen járul hozzá a tünetek megjelenéséhez.

Pszichiátriai gyógyszerek és a nyugtalan láb szindróma

Az alábbi pszichiátriai szerek (és egyes allergia ellenes készítmények, antihisztaminok) mellékhatásként kiválthatják vagy súlyosbíthatják a nyugtalan láb szindrómát. Ilyenek:

1. Antidepresszánsok

A linkek azokra a betegtájékoztató, vagy alkalmazási előírás oldalakra mutatnak, ahol a gyártók ill. a hatóság figyelmeztet a nyugtalan láb szindróma (RLS) kialakulásának lehetőségére. Ellenőrizze le! (én már megtettem)

♦ Szelektív szerotonin-visszavétel gátló #antidepresszáns (SSRI):

Paretin (paroxetin) alkalmazási előírás
Parogen (paroxetin) alkalmazási előírás
Paroxat (paroxetin) alkalmazási előírás
Paroxetin-Teva (paroxetin) alkalmazási előírás
Rexetin (paroxetin) alkalmazási előírás

♦ Szerotonin-noradrenalin-visszavétel gátló antidepresszáns (SNRI)

Cymbalta (duloxetin) betegtájékoztató
Duciltia (duloxetin) betegtájékoztató
Dulasolan (duloxetin) betegtájékoztató
Dulodet (duloxetin) betegtájékoztató
Duloxetin Sandoz (duloxetin) betegtájékoztató
Duloxetin STADA (duloxetin) alkalmazási előírás
Duloxetine Liconsa (duloxetin) betegtájékoztató
Dulsevia (duloxetin) betegtájékoztató

♦ Melatonerg antidepresszáns

Agomelatin Anpharm (agomelatin) betegtájékoztató
Agomelatin G. L. Pharma (agomelatin) betegtájékoztató
Agomelatin Teva (agomelatin) betegtájékoztató
Assimil (agomelatin) betegtájékoztató
Lamegom (agomelatin) betegtájékoztató
Valdoxan (agomelatin) betegtájékoztató

♦ Receptoriális (posztszinaptikus receptorra ható) antidepresszáns

Mirtadepi (mirtazapin) betegtájékoztató
Mirtastad (mirtazapin) betegtájékoztató
Mirtazapin Orion (mirtazapin) betegtájékoztató
Mirzaten (mirtazapin) betegtájékoztató
Mizapin (mirtazapin) betegtájékoztató
Remeron (mirtazapin) betegtájékoztató
Yarocen (mirtazapin) betegtájékoztató

Az antidepresszánsok alkalmazása miatt kialakuló RLS általában a kezelés kezdését követő napoktól pár hétig terjedő időszakban jelentkezhet. Függ a konkrét gyógyszertől, az adagolástól, valamint az egyéni érzékenységtől. Legtöbbször nem is alakul ki!

2. Antipszichotikumok

Régi és új neuroleptikumok is, pl.: a haloperidol, olanzapin hozzájárulhatnak az RLS kialakulásához.

3. Lítium

Ezt a hangulatstabilizálót is összefüggésbe hozták az RLS tüneteinek megjelenésével.

Fontos: ahogyan a pszichiátriai szerek mindenkinél másként hatnak, ugyanúgy a mellékhatásprofiljuk is egyénenként eltérő, és a legtöbb esetben nem okoznak RLS-tüneteket.

Amennyiben ilyen mellékhatásokat tapasztalna, javasolt konzultálni kezelőorvosával a megfelelőbb alternatívák vagy a terápia módosítása érdekében.

A nyugtalan láb szindróma otthoni kezelése

♦ Tájékozódás (önképzés, önfejlesztés) az RLS-ről!
♦ Szükségszerinti: vaspótlás, magnéziumpótlás esetleg B12-vitamin pótlás
♦ Amennyiben gyógyszer szedés áll a hátterében: dóziscsökkentés, gyógyszerváltás, gyógyszer elhagyás
♦ Alkohol-, nikotin-, és koffein-források kerülése (különösen a tervezett elalvás előtt)
♦ Megfelelő alvási szokások kialakítása: #alváshigiéne
♦ Stresszkezelés
♦ Talp-, láb masszázs
♦ Meleg fürdő este, lefekvés előtt
♦ Rendszeres mozgás: gyaloglás, nordic-walking, kocogás és futás.

Nyugtalan láb szindróma (RLS) önkitöltő kérdőív

Az amerikai DSM-5 diagnosztikai kritériumainak felhasználásával készítettem egy nem hivatalos önismereti tesztet, szűrőkérdőívet, amely segíthet az RLS "öndiagnózisában". Linkje:

Nyugtalan láb szindróma (RLS) önkitöltő kérdőív

Kapcsolódó hashtagek:

#Alvászavar #BenzoBlog

Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!

Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...

Dr. Kopácsi László
Pszichiáter szakorvos, life coach
gyógyszer-leszokás specialista

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője