A stressz a hirtelen szívhalál fő oka

A hirtelen szívmegállás (Sudden Cardiac Arrest, SCA) a szív pumpafunkciójának hirtelen, váratlan, azonnali beavatkozást (újraélesztést) igénylő megszűnése, amely leggyakrabban egy szívritmuszavar, a kamrafibrilláció (Ventricular Fibrillation, VF) következtében alakul ki.

Amikor a VF kialakul a szív ritmusos, meghatározott ütemben történő összehúzódásait elindító elektromos jel:

1. egyrészt túl gyors (>300/perc, azaz több, mint 300-as lenne a pulzus, ha lenne),
2. másrészt a szívizomzatot ingerlő elektromos impulzus nem koordinált,

ami a hatékony szívmunka széteséséhez vezet. A szív pumpálás helyett, csak „vergődik” a mellkasban. Emiatt a vérkeringés leáll, és ha nem állítják helyre rövid időn belül a normális, koordinált szívritmust, perceken belül beáll a halál, amit hirtelen szívhalálnak (Sudden Cardiac Death, SCD) nevezünk.

Ha a hirtelen szívmegállás alapkockázata a hajlamosító (veszélyeztető) tényezők (l. lent) miatt magas, egy kis kiváltó tényező elegendő az SCA kiváltásához. Ám, ha az alapkockázat alacsony, azaz a szív-biztonság magas, sokkal erősebb kiváltó tényezőre, vagy több kiváltó tényező együttes jelenlétére van szükség.

Felnőtt korban 1.000 személyre vetítve az újonnan kialakuló hirtelen szívmegállások gyakorisága (incidenciája): 6 fő/év a kardiovaszkuláris betegségben (CVD-ben) szenvedőknél. Míg az ebből a szempontból egészségeseknél: 0,8 fő/év.
 

Kevesen tudják, hogy évtizedek óta létezik a pszichokardiológia nevű határterület, mely éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik.

A kezeletlen vagy rosszul kezelt esetleg nem eléggé csökkentett pszichés distressz (negatív stressz) aktiválja a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágát (szimpatikus aktiváció: adrenalin és noradrenalin, e két stresszhormon „árasztja el” a szervezetet) megváltoztatva a szív ioncsatornák funkcióját, fokozott kalcium-beáramlást eredményez, ami veszélyeztetett személyeknél (proaritmogén hatású) és kamrafibrillációt ill. ezáltal hirtelen szívmegállást okozhat.

Hasonló negatív élettani hatást vált ki a túlzott fizikai stressz (megterhelés) is, ami ráadásul mindig pszichés distresszel vegyül. Számos amatőr és profi sportoló korai halálát okozta már a fizikai (és mentális) túlterhelés okozta hirtelen szívmegállás…

A megfelelő stresszkezelés okozta paraszimpatikus aktiváció éppen ellentétes hatású, azaz szívvédő hatású.

Az SCA/SCD jelentős népegészségügyi probléma, az iparosodott társadalmakban, az összhalálozás 20%-át okozza.

Leggyakrabban közösségben történik (kórházon kívüli szívmegállás), ahova a mentők, az igen rövid "időablak" miatt  legtöbbször túl későn érnek ki, ami alacsony túlélési arányt eredményez. Ráadásul azok, akik túlélik a szív megállást, jelentős és tartós fogyatékosságot szenvedhetnek a szív és az agy hosszan tartó vérellátási hiánya (hipoperfúziója) miatt.

Kimutatták, hogy az átélt háborús borzalmak, terrorcselekmények, földrengések, cunamik vagy akár a felfokozott érzelmekkel járó sportesemények is nem egyszer kiváltó tényezői az akut koronária szindrómáknak, amelyek viszont kamra fibrillációhoz, majd hirtelen szívmegálláshoz és esetleg hirtelen szívhalálhoz vezethetnek.

 

Az SCA (Sudden Cardiac Arrest – hirtelen szívmegállás) kockázati tényezői sokrétűek, és különböző mértékben járulnak hozzá a hirtelen szívhalál kialakulásához.

Az alábbiakban összefoglaltam a hirtelen szívmegállás és hirtelen szívhalál fő kockázati tényezőit és jeleztem kialakulásukban a kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz lehetséges szerepét. Látni fogja, hogy ezek a veszélyeztető tényezők sokszor ok-okozati hálózatként kapcsolódnak össze és valahol (egy kivételével) mindegyikben szerepel kiváltó, vagy súlyosbító tényezőként a kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz.
 

♦ Szívritmuszavarok (pl. pitvarfibrilláció, kamrai tachikardia)
♦ Szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, pangásos szívelégtelenség
♦ Kardiomiopátiák

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: fokozza a szívkoszorúér-szűkületet és a szívproblémák esélyét.
 

♦ Tartósan emelkedett vérnyomás károsítja az artériákat, fokozva az érelmeszesedés és szívritmuszavarok kockázatát.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: a szimpatikus idegrendszer aktiválásával hosszú távon emeli a vérnyomást és alkalmi vérnyomás kiugrásokat is okozhat (sztrók stb.).
 

♦ A dohányzás növeli az érszűkületek és vérrögképződések kialakulásának a valószínűségét, míg a túlzott alkoholfogyasztás súlyosbíthatja a meglévő szívritmuszavarokat.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: rossz, sőt káros stresszkezelési, megküzdési (koping) mechanizmusként sokakat dohányzásra és túlzott alkoholfogyasztásra hajlamosítva vezethet VF-hez, SCA-hez, ill. SCD-hez.
 

♦ A nátrium-, kálium-, magnézium- és kalciumszint egyensúlyának zavarai, melyek befolyásolhatják a szív ingerületvezető rendszerét és súlyos szívritmuszavarokat idézhetnek elő.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: hatására olyan hormonális és anyagcsere-változások következhetnek be, amelyek elektrolitzavarokhoz vezethetnek.

 

♦ A cukorbetegség hosszú távú érfalkárosító hatása miatt fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: elég gyakran vezet egészségtelen, gyorsételek fogyasztásához és stresszevéshez, ezzel súlyosbítva a cukorbetegséget és kezelését.
 

♦ Az elhízás sok más mellett fokozza a szívbetegségek, magas vérnyomás és cukorbetegség kockázatát.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: hozzájárul az érzelmi evéshez, ami növeli az elhízás kockázatát is.

 

♦ Szisztémás gyulladások, pl. autoimmun betegségek, amelyek fokozzák az érelmeszesedést és a szívritmuszavarokat.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: növeli a gyulladásos mediátorok, például a kortizol és a proinflammatorikus citokinek szintjét, amik különböző érrendszeri károsodásokhoz járulhatnak hozzá.
 

♦ A mozgáshiány fokozza a szívbetegségek kockázatát, különösen a magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás által.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: A stressz inaktivitáshoz (sorozat-függőségekhez, végeláthatatlan videó-játékozásokhoz stb.) vezethet, csökkentve a fizikai aktivitásra szánható időt és motivációt.

♦ Öröklődő szívritmuszavarok (pl. Brugada-szindróma, WPW-szindróma, hosszú QT-szindróma /LQTS/), öröklött (familiáris) hiperkoleszterinémia.

Nincs közvetlen kapcsolatuk a distresszel.
 

♦ Kokain és más stimulánsok használata hirtelen, potenciálisan végzetes szívritmuszavarokat válthatnak ki.

Kezeletlen, alulkezelt, vagy rosszul kezelt distressz: hatására sokan fordulnak stimulánsokhoz.
 

♦ Pszichés vagy fizikai megterhelés hirtelen szívleállást idézhet elő (pl. „törött szív” szindróma, érzelmi distressz kiváltotta kamrai fibrilláció).

 

Stresszkezelési technikák: A krónikus distressz szívre gyakorolt komplex káros hatásainak csökkentése érdekében ezek a legfontosabbak. Lehetnek relaxációs technikák (pl. progresszív izomrelaxáció, mélylégzés),  mindfulness gyakorlása, megannyi tevékenység, amit örömmel végez. Mert ez a lényeg.

Társas támogatás: A szeretetteljes kapcsolatok (emberi és állati) és a támogató közösségi hálózatok stresszcsökkentő hatása jól dokumentáltak. A család, barátok és társas környezet bevonása a prevenciós folyamatba szintén fontos.

Rendszeres testmozgás: Heti legalább 150 perc közepes intenzitású, zihálással járó, aerob mozgás (pl. gyorsabb séta, kerékpározás, úszás) ajánlott, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás és elhízás kockázatát. A mozgás a stresszkezelésben is hatékony szerepet játszik.

Kardiorespiratorikus edzés: Az állóképesség túleröltetés nélküli fejlesztése elősegíti a szív erősebbé válását és csökkenti a szívritmuszavarok kockázatát.

Mediterrán étrend: Az antioxidánsokban, telítetlen zsírsavakban és rostokban gazdag étrend csökkenti az érelmeszesedés, a szívkoszorúér-betegség és a magas vérnyomás kockázatát.

Testsúly (hasi zsírszázalék, derékbőség) optimalizálás: Az elhízás csökkentésével mérsékelhetők a szívbetegségekhez kapcsolódó kockázatok, pl. a magas vérnyomás, diabétesz, szívritmuszavarok és a metabolikus szindróma.

Dohányzásról való leszokás: A dohányzás az egyik legjelentősebb szív- és érrendszeri rizikófaktor, amely az érszűkületet és szívritmuszavarokat fokozza. A leszokás idővel jelentősen csökkenti az SCA kockázatát.

Mérsékelt alkoholfogyasztás: Ha alkoholfogyasztás mellett dönt, mindig mértékletesen tegye. Nem kell, érdemes. A maximális mennyiség – figyelem, ez sem ajánlott! – nők számára napi 1, férfiak számára 2 egység, hetente max. 3–4-szer

Pszichológiai szűrővizsgálatok: A krónikus distressz, vagy más pszichiátriai problémák időben történő felismerése és kezelése csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.

Kognitív viselkedésterápia (CBT) alkalmazása a szorongás és depresszió kezelésére. Ennek célja a Spontán Automatikus Alaptan Negatív Gondolatok és a hibás (maladaptív) megküzdési (coping) mechanizmusok, például a dohányzás vagy érzelmi evés megelőzése.

Magas vérnyomás kezelése, orvosi kontrollja és rendszeres önmonitorozása: A stressz által emelt vérnyomás kezelésére életmódbeli változások mellett szükség esetén gyógyszeres terápia is szükséges.

Cukorbetegség kezelése, orvosi kontrollja és rendszeres önmonitorozása: A vércukorszint stabilizálása és a cukorbetegség hatékony kezelése kulcsfontosságú a szívproblémák megelőzésében.