Stresszspirál - pszichiáter és life coach szemmel

Stresszes helyzetekkel mindannyian, szinte nap mint nap találkozunk: egy-egy nehéz vizsga, konfliktus vagy munkahelyi határidő természetesen feszültséggel (distresszel, negatív stresszel) jár, ám ezek normál esetben rövid ideig tartanak, és nem okoznak tartós károkat.

Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk

A valódi problémát az jelenti, amikor a stressz állandósul, és tartósan, krónikusan jelen van az életünkben. Ilyenkor beszélünk krónikus stresszről, amely súlyos következményekkel járhat mind testi, mind lelki egészségünkre.

Ebben a bejegyzésben pszichiáteri tapasztalatom (Stressz Doktor rendelések) alapján megmutatom, hogyan hat a szervezetünkre a folyamatos stressz, és hogyan vezet tartós szorongáshoz, alvászavarhoz, pánikzavarhoz vagy akár depresszióhoz is. Ami pedig még fontosabb: áttekintjük azt is, hogyan kerülheted el a stresszspirál káros hatásait.

 

A stresszspirál fogalma jól kifejezi azt az ördögi kört, amelyben a krónikus stressz egyre erősebben tartja fogva az embert. A nemzetközi stressz-szakirodalom szerint a tartós stressz következtében kialakul egy olyan negatív ciklus, amelyben a stressz okai és következményei kölcsönösen felerősítik egymást (cirkuláris okság). A stressz következményei visszahatnak a stressz forrására.

 

♦  Megnövekedett nyomás (munkahelyi vagy magánéleti konfliktusok)
♦  Időszakos feszültség
♦  Aggodalom, enyhe szorongás stb.
♦  Fokozódó befelé figyelés: katasztrofizálás, SAANG-ok (Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolatok)

                                                                     

♦  Alvászavar
♦  Ingerlékenység, türelmetlenség, kapcsolati konfliktusok
♦  Csökkenő koncentráció, romló munkahelyi teljesítmény

                                                                     

♦  Testi panaszok (gyakori fejfájás, erősödő alvászavar stb.)
♦  Erősödő és még gyakoribbá váló SAANG-ok -> önbizalom-csökkenés, önértékelésizavar, énhatékonyság csökkenés, pesszimizmus
♦  Egészségtelen stresszkezelési módszerek (alkohol, gyógyszerek túlzott használata, túlmunka)

                                                                     

♦  Csökkent teljesítőképesség, munkahelyi kudarcok
♦  Mentális zavarok (pánik, depresszió)
♦  Könnyen krónikussá váló testi betegségek:

♦ 

A stresszspirál alapja az úgynevezett „allosztatikus túlterhelődés” (allostatic load). Ez azt jelenti, hogy szervezetünk képtelen alkalmazkodni az állandó stressz okozta fokozott igénybevételhez, túlterhelődik, ezért fokozatosan kimerül.

Nem új keletű a felismerés. Kísérleti úton ezt már Selye János is kimutatta a múlt század '30-as éveiben...

Ez a kimerültség egyre súlyosabb fizikai, pszichés és kognitív tüneteket eredményez, amelyek további stresszt generálnak. Ez a tipikus stresszspirál: a stressz újabb stresszt generál...

A kezeletlenül hagyott, vagy kezelhetetlen distressz következtében a munkahelyi és magánéleti teljesítmény fokozatosan csökken, így még nagyobb nyomás keletkezik, ami tovább fokozza a stresszt. Az érintettek gyakran számolnak be arról, hogy képtelenek kikapcsolódni, lazítani, újra feltöltődni, harmóniát tartalékolni, életüket irányítani, úgy érzik, hogy "torkig vannak", a legkisebb zavaró inger hatására "betelik a pohár" és a szabadidős tevékenységek sem szereznek örömöt számukra. Emiatt csökken az életminőségük, és egyre inkább izolálódhatnak társas kapcsolataiktól is.
 

A tartós stressz (stresszspirál) pszichológiai velejárói

Mivel jár, ha megoldások keresése helyett, "spirálozzuk" önmagunk.
Amennyiben ezeket tapasztalná magán, vagy szerettén, érdemes átgondolni(uk):  

A tartós stressz (stresszspirál) testi kihatásai

A szervezetünk könnyen értelmezhető jeleket küld, ha túl sokat követelünk magunktól. Érdemes megfontolni, mert a  krónikus stressz "fizikai" (testi) következményei is jelentősek: tartós stressz hatására megnő az adrenalinon kívül a kortizol nevű krónikus stresszhormon szintje, ami negatívan befolyásolja az immunrendszert, elősegíti a gyulladásos folyamatokat (autoimmun betegségek: Hashimoto pajzsmirigygyulladás, bőrbetegségek), emeli a vércukrot ("felnőttkori" cukorbetegség) és növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

Emellett gyakran megjelennek:

STRESSZBETEGSÉGEK, SZINDRÓMÁK

Mentális és pszichés betegségek

♦  Generalizált szorongásos zavar (Generalized Anxiety Disorder – GAD)
♦  Depresszió (Major Depressive Disorder – MDD)
♦  Pánikbetegség (Panic Disorder – PD)
♦  Poszttraumás stressz zavar (Post-Traumatic Stress Disorder – PTSD)
♦  Alvászavarok (insomnia, fragmented sleep)
♦  Burnout-szindróma („kiégés”)

Szív- és érrendszeri betegségek

♦  Magas vérnyomás (hypertension)
♦  Szívkoszorúér-betegség (coronary heart disease – CHD)
♦  Szívinfarktus (myocardial infarction)
♦  Stroke (agyvérzés, agyi infarktus)

Emésztőrendszeri betegségek

♦  Irritábilis bél szindróma (IBS)
♦  Gyomor- és nyombélfekély (ulcer)
♦  Gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa)

Immunrendszeri zavarok

♦  Gyengült immunválasz, fokozott fertőzéshajlam
♦  Autoimmun betegségek súlyosbodása (pl. rheumatoid arthritis, lupus)

Anyagcsere- és hormonális zavarok

♦  Túlsúly -> elhízás (stress-related obesity)
♦  2-es típusú cukorbetegség (diabetes mellitus type 2)
♦  Metabolikus szindróma
♦  Pajzsmirigy-működési zavarok (hypothyreosis/hyperthyreosis)

Neurológiai rendellenességek

♦  Krónikus fejfájás (tenziós fejfájás, migrén)
♦  Kognitív funkciók romlása (figyelemzavar, memóriazavar)

Bőrbetegségek

♦  Ekcéma, atópiás dermatitisz
♦  Pikkelysömör (psoriasis)
♦  Akne súlyosbodása

A fenti állapotok hátterében bizonyítottan központi szerepet játszik a tartósan emelkedett kortizolszint (stresszhormon) és a folyamatos, túlzott stresszválasz következtében kialakuló krónikus gyulladás.

Források:

♦  Cohen, S., Janicki-Deverts, D., & Miller, G. E. (2007). Psychological stress and disease. JAMA, 298(14), 1685-1687.
♦  Lupien, S. J., Juster, R. P., Raymond, C., & Marin, M. F. (2018). The effects of chronic stress on the human brain: From neurotoxicity, to vulnerability, to opportunity. Frontiers in Neuroendocrinology, 49, 91-105.
♦  McEwen, B. S. (2017). Neurobiological and Systemic Effects of Chronic Stress. Chronic Stress, 1, 1-11.
♦  Sapolsky, R. M. (2004). Why Zebras Don't Get Ulcers. Henry Holt and Company, New York.
♦  Schneiderman, N., Ironson, G., & Siegel, S. D. (2005). Stress and health: Psychological, behavioral, and biological determinants. Annual Review of Clinical Psychology, 1, 607-628.

Amikor a stressz állandósul, az emberek hajlamosak rossz (maladaptív) koping-stratégiákat (megküzdési, stresszkezelési  módokat) választani:

♦  Nyugtatók, altatók rendszeres használata (pl. benzodiazepinek, Z-szerek) és antidepresszánsok, amik könnyen gyógyszer-függőséghez vezetnek.
♦  Egészségtelen szokások kialakulása: pl. túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás vagy evési problémák (túlevés, nassolás, éjszakai evés, falási rohamok).
♦  Társas kapcsolatok beszűkülése: elszigetelődés, szociális visszahúzódás.

A stresszspirálból való kilépés kulcsa a stresszorok tudatos felismerése, aktív kezelése (stresszmenedzsment technikák alkalmazásával) és a segítség időben történő elfogadása, akár pszichoterápiás (pl. CBT), akár életmódváltással történő stresszcsökkentés révén.
 

A hétköznapi mértékű akut stressz csak kellemetlen érzés. A krónikus stressz viszont valódi egészségkárosító tényező. A megoldás nem a nyugtatók, ill. altatók hosszútávú, krónikus szedése, hanem a stressz okainak feltárása, kezelése, és tudatos párkapcsolat-, munkahely-, életmód átalakítás, ill. váltás.

Ha úgy érzi, segítségre van szüksége a benzodiazepinek (nyugtatók és altatók) elhagyásához, vagy a stressz kezeléséhez, forduljon bátran szakemberhez! A baloldali menüsávban iratkozzon fel a Stressz Doktor Hírlevélre.



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében