A munkahelyi stressz

MUNKAHELYI STRESSZ

 

 
A munkahelyi stressz nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike, amely nemcsak a dolgozók és vezetők lelki és fizikai egészségére van komoly hatással, hanem a vállalati termelékenységre és lojalitásra is.

A munkahelyi stressz testi-lelki következmények

A World Health Organization (WHO) és az International Labour Organization (ILO) egyre nagyobb figyelmet fordít a munkahelyi stressz kezelésére, mivel kutatások igazolják, hogy a túlzott munkahelyi terhelés, a rossz munkaszervezés, a munka és a magánélet közötti egyensúly hiánya, valamint a pszichoszociális munkahelyi stresszorok – például a bizonytalan foglalkoztatási helyzet, vezetői terror, vagy a munkahelyi szexuális zaklatás – növelik a: szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, a kiégés, az alvászavarok, valamint az immunrendszer gyengülésének, vele a különböző fertőzéseknek és gyulladásoknak a kockázatát.

A krónikus distressz (negatív stressz) következtében nőhet a vérnyomás, a stroke és a szívinfarktus előfordulási esélye, emellett a stresszel összefüggő pszichoszomatikus betegségek – például gyomorfekély, irritábilis bél szindróma (IBS) vagy krónikus fájdalomszindrómák – is egyre gyakoribbak.

A lelki következmények közé tartozik az állandósulni látszó fokozott szorongás, a depresszió, az ingerlékenység, a pánikrohamok, az agorafóbiával együttjáró, vagy a nélküli pánikbetegség, az alvászavarok és a motivációvesztés. A krónikus munkahelyi stressz csökkenti a munkavállaló önbizalmát és döntéshozatali képességét, ami tovább rontja a teljesítményt és fokozza a belső feszültséget. Azaz ördögi kört eredményezhet.

A stressz emellett hozzájárulhat a szenvedélybetegségek (szerhasználati zavarok) kialakulásához is: a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a nyugtatók és altatók vagy más pszichoaktív szerek használata gyakran az érzelmi megterhelés (distressz) csökkentésére tett önsorsrontó önvédő kísérletek. Hiszen hosszú távon tovább rontják a testi-lelki egészséget és függőségek kialakulásához vezethetnek.

A WHO és az ILO ajánlásai szerint a munkahelyi stressz kezelésének első lépése a megelőzés kellene, hogy legyen, amely magában foglalja:
Az egyéni megküzdési (stresszkezelési) stratégiák, például a rendszeres, felüdülést szolgáló testmozgás, a légzés-, relaxációs-, és mindfulness-technikák és a megfelelő pihenés szintén kulcsfontosságúak a distressz negatív hatásainak mérséklésében.
 

A munkahelyi stressz gazdasági következményei

A munkahelyi stressz jelentős gazdasági veszteségeket okoz világszerte. Egyes becslések szerint az Európai Unióban az ezzel összefüggő egészségügyi költségek és termelékenységcsökkenés évente több milliárd euróra rúg.

Az Egyesült Államokban a stresszhez köthető munkahelyi hiányzások és a csökkent teljesítmény évente akár 300 milliárd dolláros veszteséget is okozhatnak.

Lehetséges stresszcsökkentő megoldások

A nemzetközi példák alapján a munkahelyi stressz hatékony kezelése több szinten történhet:
   

Stressz Doktor® kommentár

A munkahelyi stressz napjaink egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívása. Nemcsak a dolgozók testi-lelki egészségét veszélyezteti, hanem a gazdasági termelékenységre és a társadalmi jólétre is jelentős hatással van.
Kutatások bizonyítják, hogy a tartós distressz fokozza számos szív- és érrendszeri betegség, a mentális zavar, valamint a kiégés kockázatát, emellett csökkenti a munkavállalók hatékonyságát és elköteleződését.

A munkahelyi stressz problémája nem oldható meg egyéni szinten. Bár a stresszkezelési technikák – mint a rendszeres testmozgás, a tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlása vagy a megfelelő alvás – fontos szerepet játszanak a stresszhatások elleni védekezésben, a valódi változások szervezeti és társadalmi szinten kell, hogy megtörténjenek.

A vállalatok felelőssége, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsenek, amely támogatja a munkavállalók mentális egészségét, csökkenti a túlzott terhelést és biztosítja a megfelelő erőforrásokat a hatékony munkavégzéshez.

Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a szabályozások és programok, amelyek célja a munkahelyi stressz csökkentése. Az olyan kezdeményezések, mint a rugalmas munkavégzés bevezetése, a pszichoszociális támogatás elérhetővé tétele és a munka-magánélet egyensúlyának ösztönzése, hosszú távon nemcsak a munkavállalók jóllétét javítják, hanem a gazdasági teljesítményt is növelik.


Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...



Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében