A MUNKAHELYI STRESSZ

 

 

A MUNKAHELYI STRESSZ NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN IS A LEGSÚLYOSABB NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK EGYIKE. AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉVENTE 41 MILLIÓ DOLGOZÓT ÉRINT A MUNKAHELYI STRESSZ. KUTATÁSOK SZERINT A ROSSZ MUNKAHELYI LÉGKÖR EGYRE ÁLTALÁNOSABB MAGYARORSZÁGON IS.

Ma már minden második munkavállalót komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások érik. Az ilyen légkörben dolgozók gyakrabban betegszenek meg, s látszólag minden ok nélkül romlik a teljesítményük, később pedig a munkahelyi konfliktusok rövidtávon szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás vagy gyomorfekély kialakulásához vezethetnek, hosszabb távon azonban a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük.

Feszültségoldó technikaként gyakori a dohányzás és a mértéktelen evés-ivás. A kutatók szerint a nők sokkal érzékenyebbek, és gyakrabban is betegszenek meg a munkahelyi stressz miatt. A munkahelyi stressz és a depresszió többnyire együtt és egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik. A kutatások azt jelzik, hogy a depresszió hazánkban igazi népbetegséggé vált, ezért is feltételezhető, hogy az esetek jelentős része mögött a munkahelyi stresszhatások állnak.

Az adatok szerint komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, konfliktusok, munkaszervezési, munkarendbeli vagy a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, de az elismerés hiánya, s a túl alacsonynak tartott fizetés is. Felmérésekből az derül ki, hogy az európai munkahelyeken az elhúzódó, értelmetlen megbeszélések dühítik a kollégákat, és sokukat a munkahelyi faragatlanság és gorombaság hozza ki a sodrából.

A stresszre a munkáltatók figyelme is kezd kiterjedni annál is inkább, mivel annak a számlájára írható a hiányzás, a teljesítményromlás és a motiváció hiánya. A stressz okozta megbetegedések miatti közvetlen vagy közvetett költségek nagysága eléri a tagállamok GDP-jének egy százalékát.

Az Európai Bizottság keret-megállapodást javasolt a szakszervezeteknek és a munkáltatói szövetsé-geknek, azzal a céllal, hogy felhívják a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a munkahelyi stressz jelenségére, megelőzésére. A szakszervezetek álláspontja szerint ugyanis sokat tehetnek a munkáltatók a rizikófaktorok kialakulásának megelőzéséért. A keret-megállapodás végrehajtására konkrét eszközöket is javasoltak, például jogszabályt, kollektív szerződést, vagy jogilag nem kötelező megoldásokat, mint ajánlást, iránymutatást, magatartási vagy etikai kódexet. Egyéb megoldást - például kommunikációs eszközöket, jobb munkaszervezést és munkakörülményeket - is javasoltak. A tagállami partnereiknek három évet adtak arra, hogy kidolgozzák a saját megoldásaikat.

Az EU munkavállalói és szakszervezetei közötti megállapodás a tagállamok kormányaira nézve sem-miféle törvényalkotási kötelezettséget nem jelentett, így a magyar államra sem. Mindazonáltal a magyar kormány nem zárkózott el a probléma megoldásától, így ez év január elsején lépett hatályba a 2007. évi CLXI. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról (megjelent a 2007. évi 180. számú Magyar Közlönyben). Eszerint a munkaadóknak azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.

A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat - konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglakoztatási jogviszony bizonytalanságát - jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, vagy lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak.

Nagy hangsúlyt kapott a törvénymódosításban a munkahelyi kockázatok értékelése és ezen belül a pszichoszociális kockázatok vizsgálata a kockázatértékelés alkalmával. Ennek keretében új fogalomként került nevesítésre, hogy a törvény hatálybalépését követően a munkáltatónak a kockázatértékeléskor vizsgálni kell a jövőben többek között a munkahelyi stressz jelenlétét is, annak kiváltó okait és következményeit is. Azonban, nagyon nehezen megfogható, hogy egészen pontosan mi írható a stressz számlájára.

Örömteli előrelépés a munkavédelmi törvény módosítása, amely a munkáltatók, a munkavállalók, illetve az érdekképviseleti szervezetek munkavédelemmel kapcsolatos kockázatértékelési és –kezelési feladatait is jelentősen érintik. Igaz, az a munkáltató, aki valóban akart erre figyelni, a korábbi törvényi előírások alapján is megtehette ezt.

Egészségügyi szempontból nagyon fontos lenne, hogy a dolgozóknak mielőbb lehetőségük legyen esetleges nehézségeiket, munkahelyi és magánéleti problémáikat, pszichoszomatikus tüneteiket szakember irányításával megoldani. A már számos helyen elérhető mentálhigiénés tanácsadás alkalmával, a pszichológusok a munkavállalók számára tehermentesítő beszélgetés során segítenek feltárni és orvosolni ezeket a problémákat.

A mentálhigiénés tanácsadások alkalmával felmérik a munkavállalók alkalmazkodó-, és konfliktus-megoldó képességét. Ezután egyéni és csoportos önmegismerési, személyiség-, és magatartás-fejlesztési tréningek, konfliktuskezelési technikák elsajátítása, relaxációs és autogén tréningek, a pszichikus állóképesség fejlesztését szolgáló gyakorlatok alkalmazhatók a stressz oldására, valamint a stressz okozta panaszok csökkentésére.


mfor.hu - 2008.05.18 - A Menedzsment Fórum oldalán számos további érdekes cikket talál a munkahelyi stressz és munkahelyi stresszkezelés témakörében! Szívesen ajánlom az oldalt rendszeres olvasásra! - dr. K.L.



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...



Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében