- Konzultációk+
- Blog
- Tesztek!
- | Pánik
- Szorongás
-
Depresszió
-
Mi az a major depresszió?
- Mi az a major depresszió?
- Depresszió
- Mi a disztímia?
- A depresszióról
- A depresszió felismerése és gyógyítása
- Depresszió a változókorban
- Női depresszió
- Mi a larvált depresszió?
- Depresszió 1.
- Depresszió 2.
- Depresszió 3.
- Depresszió 4.
- Depresszió 5.
- Depresszió és addikció
- Változókori hangulatzavarok
- A depresszió nem csak a hangulatot érinti
- Hangulatzavarok
- Antidepresszánsok 1.
- Antidepresszánsok 2.
- Antidepresszánsok 3.
- Depresszió teszt 1.
- Depresszió teszt 2.
- Depresszió teszt 3.
- Pesszimista?
- Depresszió kvíz
- Bipoláris hangulatzavar
-
Mi az a major depresszió?
- Alvászavar
- Stressz...
Dr. Kopácsi László
pszichiáter & life coach
Győr
30 286 20 97
A mentális stressz szívre gyakorolt hatása
A STRESSZ SZÍVRE GYAKOROLT HATÁSA
Húszfelé figyelve, határidőktől sürgetve felelősségteljes döntéseket hozni sokak számára a mindennapok velejárója. Hétköznapi Stressz Teszt. Kibírja tovább... Évtizedek óta ismert, hogy hosszú ideje fennálló, negatív stressz, a distressz ártalmas az egészségre: szívritmuszavart, súlyosabb esetben pedig hirtelen szívhalált is előidézhet, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél.
PSZICHOKARDIOLÓGIA TÖRTÉNETE
Amikor megélünk egy érzelmet, legyen az kellemes vagy kellemetlen, ha elég erős, akkor egy sor érezhető és mérhető élettani változás zajlik le a testünkben.
Vegetatív idegrendszerünk akaratlan aktiválódása számos jól ismert, zavaró szív és érrendszeri (kardiovaszkuláris) panaszt hoz magával:
♦ szapora és szabálytalan pulzus
♦ „szívszúrás”
♦ szívdobogás (palpitáció) érzés
♦ torokban dobogó szív
♦ az ember testét elöntő melegség,
hogy csak néhányat említsek.
A pszichokardiológia kifejezés viszonylag új keletű. Nincs még százéves. A belgyógyászat (kardiológia) és a pszichológia, pszichiátria és pszichoszomatika egymást átfedő területeinek közös tudománya.
Kutatói arra törekednek, hogy megértsék, miként befolyásolja a distressz (negatív stressz, pl. a gyász, a szorongásos betegségek, a pszichotraumák), a depresszió stb. a szív- és érrendszer egészségét.
Célja az egészség testi-lelki összefüggéseinek figyelembevételével javítani az emberek életminőségét, megelőzni a szívbetegségeket (stresszbetegségeket), illetve segíteni a szív-, és érrendszeri betegeket a gyógyulásban.
A pszichokardiológia inkább a kezeletlen krónikus stressz: betegségokozó; míg a pozitív pszichológia, a magatartásorvoslás és az életmódorvoslás a különböző stresszkezelési módszerek: betegségmegelőző és gyógyító hatásait kutatják és terjesztik, tanítják.
A lelki, pszichológiai tényezők szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát, ill. a már kialalkult szívbetegségek súlyosságát növelő hatását tudományos alapossággal kb. 150 éve kezdték feltérképezni.
A szív és az agy közötti szoros, oda-vissza kapcsolat lehetőségét a XIX. század végi és a XX. század eleji „nagy háborúk” korabeli katonaorvosainak megfigyelései alapozták meg.
A katonai küzdelmek poklának extrém pszichés distresszét – a közeljövőben bekövetkező erőszakos halál várakozását – és ennek a szívre gyakorolt kóros hatását először J. Da Costa jegyezte fel hivatalosan. A „katona szív” kifejezés, amely végül Da Costa-szindróma néven vált ismertté, magában foglalta: a szívdobogást, a mellkasi fájdalmat, a fáradtságot, a légszomjat, a sóhajtozást, a szédülést és az ájulást.
Talán ismerősek lehetnek ezek a panaszok… Da Costa az extrém stressz és pszichotraumák sora hatására jelentkező pánikrohamokat figyelte meg és írta le ilyen pontosan.
Békés körülmények között aztán egy úttörő kanadai orvos, William Osler figyelt fel először arra, hogy stressz ill. teljesítményorientált („A-típusú”) viselkedés hatására feltűnően sok betegnél jelentkezett a angina pectoris (mellkasi fájdalom).
SZÍVPÁLYÁK
A szívet saját ingerkeltő rendszere működteti, azonban az agy befolyást gyakorol erre a működésre: a szív felszálló visszacsatolási pályákon (idegrostokon) keresztül ad jeleket az agy számára saját állapotáról, az agy pedig leszálló pályákon át, reflexek útján szabályozza a szív működését.
A szívből eredő felszálló jeleket sejtfelszíni jelfogók (receptorok) közvetítik. Ilyenek többek közt a szívkamrák és a főverőér ívének falában, továbbá a fejverőér elágazásánál lévő vérnyomásérző receptorok. Ezek informálják az agyat arról, hogy ezeken a helyeken az áramló vér nyomása megfelelő, túl alacsony, illetve túl magas-e. Ha a vérnyomás alacsony, az a szimpatikus felszálló pályát ingerli, ami reflexesen fokozza a pulzust és a szív összehúzódásainak erejét. Ezek révén nő a szív perctérfogatban kifejezett teljesítménye és a vérnyomás. Ha a vérnyomás magas, akkor a paraszimpatikus felszálló pálya jön ingerületbe, ez pedig reflexszerűen csökkenti a pulzust, az összehúzódások erejét és a vérnyomást.
A felszálló visszacsatolási körökön futó információ minden szívciklusban közvetlenül modulálja az agykérgi aktivitást. Korábbi, embereken és állatokon végzett kísérletek megmutatják, hogy a felszálló információ hierarchikusan adódik tovább a központi idegrendszerben, agytörzsi magvak, a hipotalamusz és a talamusz által.
A felszálló információ azonban nem áll meg a kéregalatti szinteken, hanem eljut az agykéregig, pontosabban az insula („sziget”) nevű, a homlok- és a halántéklebeny közt lévő agyterületig, amelyet a belső, zsigeri állapot tudatos - és érzelmileg is színezett - értékeléséért tartanak felelősnek. A zsigeri információ itt úgy képeződik le, hogy a testrészek egymás mellett foglalnak helyet (ún. szomatotópia).
A szívből eredő felszálló jeleket sejtfelszíni jelfogók (receptorok) közvetítik. Ilyenek többek közt a szívkamrák és a főverőér ívének falában, továbbá a fejverőér elágazásánál lévő vérnyomásérző receptorok. Ezek informálják az agyat arról, hogy ezeken a helyeken az áramló vér nyomása megfelelő, túl alacsony, illetve túl magas-e. Ha a vérnyomás alacsony, az a szimpatikus felszálló pályát ingerli, ami reflexesen fokozza a pulzust és a szív összehúzódásainak erejét. Ezek révén nő a szív perctérfogatban kifejezett teljesítménye és a vérnyomás. Ha a vérnyomás magas, akkor a paraszimpatikus felszálló pálya jön ingerületbe, ez pedig reflexszerűen csökkenti a pulzust, az összehúzódások erejét és a vérnyomást.
A felszálló visszacsatolási körökön futó információ minden szívciklusban közvetlenül modulálja az agykérgi aktivitást. Korábbi, embereken és állatokon végzett kísérletek megmutatják, hogy a felszálló információ hierarchikusan adódik tovább a központi idegrendszerben, agytörzsi magvak, a hipotalamusz és a talamusz által.
A felszálló információ azonban nem áll meg a kéregalatti szinteken, hanem eljut az agykéregig, pontosabban az insula („sziget”) nevű, a homlok- és a halántéklebeny közt lévő agyterületig, amelyet a belső, zsigeri állapot tudatos - és érzelmileg is színezett - értékeléséért tartanak felelősnek. A zsigeri információ itt úgy képeződik le, hogy a testrészek egymás mellett foglalnak helyet (ún. szomatotópia).
SÜRGETETT AGY - SÜRGETETT SZÍV
A Marcus Gray (Londoni College Egyetem) vezette kutatócsoport arra kereste a választ, hogy milyen szerepet játszik az agykéreg a stressz által kiváltott ritmuszavar keletkezésében. Ezért a pácienseknél egyszerre mérték a szív válaszaiban történt változásokat EKG-vel, illetve az agyi aktivitást EEG-vel (az EKG - elektrokardiogram - a testfelszínen rögzített elektródák segítségével a szívizom működése által keltett elektromos aktivitásról készített felvétele, az EEG - elektroencefalogram - pedig a fejbőrre rögzített elektródákkal az agy elektromos aktivitásáról készített felvétel.)
A kutatók 10, a szívkamra működési zavarával diagnosztizált férfi pácienst vizsgáltak meg két londoni kardiológiai ambulanciáról. A betegek átlagos életkora 59 ą 11 év volt. A helyi etikai bizottság hozzájárult a vizsgálathoz, amelyről minden pácienst részletesen tájékoztattak.
A pácienseknek azt az enyhén stresszkeltő feladatot kellett végrehajtaniuk, hogy hetesével számoljanak visszafelé, és folyton siettették őket, miközben szóltak a hibákért és azokat ki is javították (ezt a módszert rutinszerűen használják a vegetatív működés tesztelésére, mivel megnövekedett szimpatikus tónust idéz elő). Összehasonlításként egy nem stresszes feladat szolgált, amely alatt csak 1-től 50-ig kellett oldottan számolni. Mindkét esetben félig fekvő pozícióban voltak a páciensek, a feladatokat pedig kétszer 5-5 perces blokkokban hajtották végre.
A kutatók 10, a szívkamra működési zavarával diagnosztizált férfi pácienst vizsgáltak meg két londoni kardiológiai ambulanciáról. A betegek átlagos életkora 59 ą 11 év volt. A helyi etikai bizottság hozzájárult a vizsgálathoz, amelyről minden pácienst részletesen tájékoztattak.
A pácienseknek azt az enyhén stresszkeltő feladatot kellett végrehajtaniuk, hogy hetesével számoljanak visszafelé, és folyton siettették őket, miközben szóltak a hibákért és azokat ki is javították (ezt a módszert rutinszerűen használják a vegetatív működés tesztelésére, mivel megnövekedett szimpatikus tónust idéz elő). Összehasonlításként egy nem stresszes feladat szolgált, amely alatt csak 1-től 50-ig kellett oldottan számolni. Mindkét esetben félig fekvő pozícióban voltak a páciensek, a feladatokat pedig kétszer 5-5 perces blokkokban hajtották végre.
ÖRDÖGI KÖR
A mentális stressz az összes páciensnél a szimpatikus tevékenység szív- és érrendszeri mutatóinak (pl. szisztolés vérnyomás, szívritmus, a bőr vezetőképessége) szignifikáns növekedését idézte elő.
A növekvő szimpatikus vezérlésre a szív normális fiziológiai reakciója az, hogy olyan változtatásokat gerjeszt, amelyek fokozzák teljesítményét. Ugyanakkor a kamrafunkciók zavaraival küzdő betegeknél a szimpatikus tónus növekedése épp a teljesítmény csökkenésével járhat: a sérült szívizom ez esetben nem növeli meg a teljesítményt a nagyobb mértékű összehúzódás révén. A páciensek felénél a szív teljesítőképessége a szimpatikus tónussal együtt nőtt, a másik felüknél azonban - rendellenes módon - csökkent a stressz idején.
A kutatók olyan szívverés keltette agykérgi potenciált (Heartbeat-Evoked Potential, HEP) azonosítottak a bal halántéklebenyben és a bal oldalsó homloklebenyben, amely hűen tükrözte a páciensek közt a szív teljesítményében megjelenő különbségeket. A nagyobb teljesítmény - függetlenül olyan perifériás értékektől, mint például a vérnyomás - nagyobb HEP negatív amplitúdóval járt együtt, ami a fokozott agykérgi aktivitás jele. Noha a kutatók óvatosak abban, hogy a HEP-nek pontos neuroanatómiai eredetet tulajdonítsanak, elhelyezkedése a bal halántéki felszíni elektródákon arra utal, hogy az idegi képviselet - a korábbi eredményekkel egybevágóan - az insulában, vagyis a szívverés „tudatosulásának” helyén van jelen.
Azok tehát, akiknél a stressz kibillenti a szívműködést irányító kérgi területeknek a működését, belekerülnek egy, a szívizom működését még jobban megzavaró „ördögi körbe”: a stresszállapotban a szívfal mozgásának rendellenességei fokozódhatnak, a szívizomműködés tovább romolhat, ez pedig akár a szívritmus potenciálisan végzetes zavarait is kiválthatja.
Marcus Gray szerint a szív aktuális - perctérfogatban mért - teljesítménye és a minden szívverés után megjelenő kérgi aktivitás (HEP) közötti kapcsolat arra utal, hogy bizonyos agyterületek közvetlenül, dobbanásról dobbanásra „hallgatják” a szívet. Ezek alapján a jövőben talán kiszűrhetőek lennének azok a betegek, akiknél valószínűbb, hogy szívük kedvezőtlenül reagál a stresszre.
origo.hu - Jakabffy Éva – 2007.07.30.
A növekvő szimpatikus vezérlésre a szív normális fiziológiai reakciója az, hogy olyan változtatásokat gerjeszt, amelyek fokozzák teljesítményét. Ugyanakkor a kamrafunkciók zavaraival küzdő betegeknél a szimpatikus tónus növekedése épp a teljesítmény csökkenésével járhat: a sérült szívizom ez esetben nem növeli meg a teljesítményt a nagyobb mértékű összehúzódás révén. A páciensek felénél a szív teljesítőképessége a szimpatikus tónussal együtt nőtt, a másik felüknél azonban - rendellenes módon - csökkent a stressz idején.
A kutatók olyan szívverés keltette agykérgi potenciált (Heartbeat-Evoked Potential, HEP) azonosítottak a bal halántéklebenyben és a bal oldalsó homloklebenyben, amely hűen tükrözte a páciensek közt a szív teljesítményében megjelenő különbségeket. A nagyobb teljesítmény - függetlenül olyan perifériás értékektől, mint például a vérnyomás - nagyobb HEP negatív amplitúdóval járt együtt, ami a fokozott agykérgi aktivitás jele. Noha a kutatók óvatosak abban, hogy a HEP-nek pontos neuroanatómiai eredetet tulajdonítsanak, elhelyezkedése a bal halántéki felszíni elektródákon arra utal, hogy az idegi képviselet - a korábbi eredményekkel egybevágóan - az insulában, vagyis a szívverés „tudatosulásának” helyén van jelen.
Azok tehát, akiknél a stressz kibillenti a szívműködést irányító kérgi területeknek a működését, belekerülnek egy, a szívizom működését még jobban megzavaró „ördögi körbe”: a stresszállapotban a szívfal mozgásának rendellenességei fokozódhatnak, a szívizomműködés tovább romolhat, ez pedig akár a szívritmus potenciálisan végzetes zavarait is kiválthatja.
Marcus Gray szerint a szív aktuális - perctérfogatban mért - teljesítménye és a minden szívverés után megjelenő kérgi aktivitás (HEP) közötti kapcsolat arra utal, hogy bizonyos agyterületek közvetlenül, dobbanásról dobbanásra „hallgatják” a szívet. Ezek alapján a jövőben talán kiszűrhetőek lennének azok a betegek, akiknél valószínűbb, hogy szívük kedvezőtlenül reagál a stresszre.
origo.hu - Jakabffy Éva – 2007.07.30.
P.S.: Hogy mennyire régóta ismert ez az összefüggés álljon itt egy minden magyar által jól ismert példa Vörösmarty Szózatából (1836):
"Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért."
Frontin, Xanax, Helex hozzászokás tesztek
♦ Szívszorító történetek...
♦ Gyógyszerfüggőség
♦ Kutyasimogatás a legjobb stresszoldó
♦ Stressz a hirtelen szívhalál fő oka
♦ A bélbetegségek pszichoszociális háttere
♦ Testi-lelki ellazulás - progresszív izomrelaxáció
♦ A hajkorona lombhullása és a Marie Antoinette-szindróma
♦ Csak lazán - a legjobb relaxációs módszerek
♦ Éjszakai pánikroham...
♦ Gyógyszerfüggőség
♦ Kutyasimogatás a legjobb stresszoldó
♦ Stressz a hirtelen szívhalál fő oka
♦ A bélbetegségek pszichoszociális háttere
♦ Testi-lelki ellazulás - progresszív izomrelaxáció
♦ A hajkorona lombhullása és a Marie Antoinette-szindróma
♦ Csak lazán - a legjobb relaxációs módszerek
♦ Éjszakai pánikroham...
Benzo Blog Ajánló
Dr. Kopácsi László pszichiáter, life coach, betegbiztonsági blogger, nyugtató-, altató-, antidepresszáns-leszokási tanácsadó
Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
