A stressz elől nincs menekvés. Még a kéthetes vakációnk alatt is elképzelhető, hogy egyszer csak kiborulunk a koktél árától, vagy halálra idegesít a strandon mellettünk horkoló napfürdőző.


Bár a stressz elkerülhetetlen velejárója életünknek, van rá módszer, hogy felkészítsük szervezetünket, és megtanuljuk észrevenni a stressz figyelmeztető jeleit, például az alvászavarokat, a fejfájást vagy az ingerültséget. Ha felismertük, hogyan reagál szervezetünk a stresszre, azt is begyakorolhatjuk, hogyan „kapjuk el” még a stressz-ciklus elején. A test és lélek holisztikus kutatói szerint egyszerű technikákkal – mint a néhány perces meditáció vagy a mozgás – meg lehet előzni a tünetek súlyosbodását, sőt, már a kialakulását is.

Dr. Herbert Benson, a bostoni Mind/Body Intézet elnöke szerint a relaxációs technikáknak az a céljuk, hogy a stressz következményeivel ellentétesen ható relaxációs választ váltson ki, például lassuljon a pulzus és a légzés, valamint csökkenjen a vérnyomás. Íme, néhány kérdés és dr. Benson válasza a stressz legáltalánosabb jeleiről, és az enyhítésének módjairól.

A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván. Így tehát minden változás stresszel jár. Ha stressz ér minket, kialakul az ún. „üss vagy fuss reakció”, ilyenkor adrenalint választ ki a szervezet, felgyorsul az anyagcsere, a pulzus, emelkedik a vérnyomás és szapora lesz a légzés. Szervezetünk felkészít minket arra, hogy üssünk vagy fussunk. Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk, hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az önvédelem. Modern társadalmunkban azonban akkor is bekapcsol a stresszreakció, amikor nincs rá szükség. Így tehát, ha stresszes állapotban sem nem ütünk, sem nem futunk, ugyanezek a hormonok egy sor különböző betegséget okozhatnak, szorongást, depressziót és magas vérnyomást, súlyosabb esetben szív-rendellenességet, infarktust vagy álmatlanságot. Súlyosbítják a PMS-tüneteket, hatással vannak az ovulációra és a meddőségre is.

Számos jel figyelmeztet erre. Vannak fizikai, viselkedésbeli, érzelmi, kognitív és spirituális tünetek. A fizikai tünetek közé tartozik a fejfájás, az emésztési zavarok, a gyomorfájás, a tenyér izzadása, az alvászavarok, a derékfájás, a merev nyak és váll, a szapora szívverés és a fáradtság. A viselkedésbeli tünetek a túlzott dohányzás, a kényszeres rágógumizás, parancsolgatás, mások kritizálása, az éjszakai fogcsikorgatás, túlzott alkoholfogyasztás vagy túlevés. Az érzelmi tünetek a sírás, az idegesség, az unatkozás, az érzékenység, a képtelenség a változtatásra, a düh, az oktalan szomorúság és az ingerlékenység. A kognitív tünetek közé sorolhatjuk a világos gondolkodás nehézségét, a feledékenységet, a kreativitás hiányát, az emlékezetvesztést, valamint a humorérzék elvesztését. A spirituális tünetek a cinizmus, a kétségek, a mártírkodás és a tanácstalanság. Kapcsolatainkban a stressz okozhatja, hogy képtelenek vagyunk kijönni másokkal, hamar feldühödünk, görcsösek leszünk vagy csökken a libidónk.

Mindenkinek más-más szervét támadhatja meg a stressz. Vannak, akik szorongással válaszolnak, másoknak a gyomra fáj, megint másoknak a feje. Vannak, akiknek a meglevő betegsége, például a migrénje jelentkezik vagy súlyosbodik stressz hatására. Kérdezzük meg magunktól, hogy az éppen tapasztalt tünetet vagy érzést a stressz váltja-e ki vagy az súlyosbítja-e. Ha egy bizonyos tünet különösen aggaszt minket, minden esetben keressük fel az orvost, hogy kiderüljön, nem valami más okozza.

Nincs egyetlen gyógyszer vagy sebészi eljárás, amellyel a stressz gyógyítható lenne. Így nem tehetünk mást, mint lehetőség szerint változtatni a stresszes helyzeten. Éppen úgy, mint ahogy bennünk van, az üss vagy fuss reakció, ugyanúgy bennünk van az ellenkező reakció is, a relaxációs válasz. Ezt kell tudni rendszeresen előidézni.

Míg a stresszreakció automatikus, a relaxációs válaszhoz két lépés szükséges. Az egyik az ismétlés. Ez lehet egy szó, egy hang, egy ima, egy mondat, akár egy ismétlődő mozdulatsor is. A második lépés, hogy ha az ismétlés közben más gondolatok is előjönnek, ne vegyünk róluk tudomást, hanem térjünk vissza az ismétléshez. Naponta egy vagy két alkalommal, 10-20 percig gyakoroljuk ezt a technikát. Üljünk nyugodtan, és válasszuk ki a nekünk megfelelő ismétlendő valamit. Ez lehet egy ima, lehet az „Om” hang kiejtése, akár egy olyan szó is, mint a „szeretet”, „béke” vagy az, hogy „nyugi”. Ezen kívül végezhetünk jógagyakorlatokat, taj-csit, vagy kocoghatunk. Jó ismétlő tevékenységek még a kötés és a horgolás.

Ha az ilyen fajta ismétlésekkel megszakítjuk a gondolatmenetünket, nyugodtabbak leszünk, és jobban meg tudunk birkózni a stresszel. Ez a technika 24 órára védő hatást is biztosít, de ehhez rendszeresen kell végezni.

Szó szerint megváltozik bizonyos hormonok, mint az adrenalin, noradrenalin és a kortizol szintje, valamint bizonyos agyi folyamatok is. Ettől nyugszunk meg. Mindezt tudományosan is bebizonyították.

Nemrégiben kimutatták, hogy egyes szívinfarktusok közvetlen kapcsolatban vannak a stresszel. A stressz káros következményeinek elhárításával meg lehet előzni ezt a fajta infarktust, bár ez a téma bővebb tanulmányozásra szorul. Azt tudjuk, hogy az álmatlanságot, a magas vérnyomást, a PMS-t, a fogamzóképesség stresszel összefüggő tüneteit, a klimaxos hőhullámokat és a stresszre erősbödő fájdalmakat hatásosan lehet kezelni a stressz enyhítésével.

Az egészség és a jó közérzet egy háromlábú székhez hasonlít. Az egyik láb jelképezi a gyógyszereket, a második a sebészi eljárásokat, ezek a modern medicina lényeges elemei. A stresszt és annak káros hatásait azonban nem gyógyítják. Ezért van szükség a harmadik lábra, és ez az önmagunkkal való törődés. Ide tartozik a relaxációs válasz, a táplálkozás és a testmozgás, és a beteg hitrendszere. Fontos tudni, hogy számtalan technikát alkalmazhatunk a stressz káros következményeinek kiküszöbölése érdekében.





InforMed Hírek - 2005-05-15 - ABC News