Szívünk egyik legnagyobb ellensége a krónikus stressz

SZÍVÜNK ELLENSÉGE A DISTRESSZ

Érdemes a stresszhelyzetek kezelését megtanulni,
mivel ezzel csökkenthető a szívbetegségek kockázata is

A szív egyik legnagyobb ellensége a stressz 1. - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr

Ábra: A szívroham (szívinfarktus, AMI - akut miokardiális infarktus) jelei

Az általános vélekedés szerint a koszorúérbetegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye. Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások (stresszorok) és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják.

A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését 2009 végéig folytatták. A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a stressz hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.

A szívbetegségek és a stressz - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr - győri pszichiáter, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban előidézett lelki izgalom (stressz) hatására az átlagosnál erősebben reagál – például kiugrik a vérnyomása –, és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelent.

A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedő mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a későbbiekben statisztikailag is értékelhetően nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.

Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verőér ultrahangos mérésével (karotisz ultrahanggal) az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva.

A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztőségi közleményt is írt. Hangsúlyozta, hogy:

"Könnyebb azt mondani, hogy a magas vérnyomás megelőzésére csökkentsék a sófogyasztást, mint megtanítani a betegeket, hogyan dolgozzák fel a kellemetlen stresszhelyzeteket" - írta Lovallo.

MTI - 2010.04.18. - részlet

Stressz Doktor^® kommentár

A különböző nemzeti és nemzetközi kardiológiai társaságokban – a rendelkezésre álló objektív vizsgálati eredmények alapján – teljes az egyetértés (konszenzus) abban, hogy a stresszorok (pszichoszociális kockázati tényezők) jelentősen kihatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására és lefolyására.

A szív- és érrendszeri betegségek pszichoszociális kockázati tényezői

Az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (alacsony iskolai végzettség, alacsony jövedelem, alacsony státuszú munkahely, szegény lakónegyedben élés), a társadalmi támogatás hiánya (pl. elszigetetltség, elszigetelődés, magány), a krónikus munkahelyi és családi stressz, az ellenségeskedés, a depresszió, a szorongásos betegségek és más mentális zavarok hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatához és a szív- és érrendszeri betegségek rosszabb prognózisához, a halálozások nagyobb arányához, míg ezek hiánya a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának alacsonyabb kockázatával és a szív- és érrendszeri betegségek jobb prognózisával jár együtt.

Akut stresszhatások is akut koszorúér-szindrómát (ACS) válthatnak ki. Ilyen stresszorok: az általában tömegeket érintő természeti katasztrófák (földrengés, árvíz, sárlavina, cunami, erdőtűz stb.); a személyes stresszorok, súlyos negatív életesemények (pl. veszteség élmény), amelyek hirtelen erős negatív érzelmeket (pl. dühkitöréseket vagy gyászt) eredményeznek.

Egy érzelmileg igazán fontos személy halálát követően az akut szívinfarktus (AMI) előfordulási aránya az első 24 órában 21-szeresére (!) emelkedik, majd a következő napokban folyamatosan csökken.

A pszichoszociális kockázati tényezők akadályozzák a hatékony megelőzésekhez és kezelésekhez való ragaszkodást és az életmód javítására irányuló erőfeszítéseket.

A pszichoszociális stresszorokat a szív-, és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával összekapcsoló mechanizmusok:

♦ egészségtelen életmód (gyakoribb dohányzás, alkoholizmus, drogfogyasztás, gyógyszer abúzus, egészségtelen ételválasztás és kevesebb testmozgás)
♦ viselkedésváltoztatási ajánlások figyelmen kívül hagyása
♦ ajánlott megelőző, ill. terápiás gyógyszerekhez való alacsony ragaszkodás
♦ krónikus stressz befolyásolja a trombotikus- és gyulladásos folyamatokat, az endothelfunkciót és a szívizomperfúziót.

- ♦ -

Küzdj vagy menekülj! – a férfiakra jellemző stresszreakció

A szív egyik legnagyobb ellensége a stressz 2. - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr

Ábra magyarázat

A "küzdj vagy menekülj" reakció (stresszreakció)

1. lépés: A stressz a szimpatikus idegrendszer révén aktiválja a mellékveséket.
2. lépés: A mellékvesék katekolaminokat (noradrenalin, adrenalin) bocsátanak az vérkeringésbe.
3. lépés: A kialakuló "küdj vagy menekülj" stresszreakció a szervezet számos szervrendszerére, szervére (pl. keringés, szív) hatást fejt ki.

Kapcsolódó anyagok

Cikkek

A karrierista nőket gyakran éri szívinfarktus A mozgás a szívroham után is segít A stressz a hirtelen szívhalál fő oka A stressz és a kardiológiai problémák A stressz szívre gyakorolt hatása - Amikor a lélek fáj, megszakadhat a szív is? A stressz torzító hatásai: TESTÜNKRE

Válasszunk!!!

Most még van választásunk.
Nem, mint ANNO.

Dr. Kopácsi László pszichiáter szakorvos, life coach, gyógyszer-optimalizási szakértő - Benzo Blog, nyugtató hozzászokás, nyugtató függőség, altató hozzászokás, altató függőség

Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
gyógyszer-optimalizási szakértő
Megosztó tudásmegosztó
a tájékozott beleegyezést szolgálva
Nem rendelek már.
Írásban (készül!)
Segítek Önmagán Segíteni

Önbizalom, önértékelés, önelfogadás
szerepe a gyógyszercsökkentésben

– ♦ –