Dr. Kopácsi László
pszichiáter & life coach
Győr
30 286 20 97
A szív egyik legnagyobb ellensége a stressz
A SZÍV EGYIK LEGNAGYOBB ELLENSÉGE A STRESSZ
Meg kell tanulnunk a stresszhelyzetek feldolgozását, mivel ezzel csökkenthető a szívbetegségek kockázata is.
Az általános vélekedés szerint a koszorúérbetegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye. Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják.
A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését 2009 végéig folytatták. A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a lelki hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.
A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban előidézett lelki izgalom hatására az átlagosnál erősebben reagál - például kiugrik a vérnyomása -, és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelent.
A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedő mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a későbbiekben statisztikailag értékelhetően is nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.
Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verőér ultrahangos mérésével az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva.
A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztőségi közleményt is írt. Hangsúlyozta, hogy az előző összefüggések a férfiakra érvényesek. "Könnyebb azt mondani, hogy a magas vérnyomás megelőzésére csökkentsék a sófogyasztást, mint megtanítani a betegeket, hogyan dolgozzák fel a kellemetlen stresszhelyzeteket" - írta Lovallo.
MTI - 2010.04.18. - részlet
A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését 2009 végéig folytatták. A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a lelki hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.
A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban előidézett lelki izgalom hatására az átlagosnál erősebben reagál - például kiugrik a vérnyomása -, és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelent.
A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedő mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a későbbiekben statisztikailag értékelhetően is nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.
Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verőér ultrahangos mérésével az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva.
A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztőségi közleményt is írt. Hangsúlyozta, hogy az előző összefüggések a férfiakra érvényesek. "Könnyebb azt mondani, hogy a magas vérnyomás megelőzésére csökkentsék a sófogyasztást, mint megtanítani a betegeket, hogyan dolgozzák fel a kellemetlen stresszhelyzeteket" - írta Lovallo.
MTI - 2010.04.18. - részlet
Ábra magyarázat
A "küzdj vagy menekülj" reakció (stresszreakció)
1. lépés: A stressz a szimpatikus idegrendszer révén aktiválja a mellékveséket.
2. lépés: Ezek katekolaminokat (noradrenalin, adrenalin) bocsátanak az vérkeringésbe.
3. lépés: A kialakuló stresszreakció a szervezet számos szervrendszerére, szervére (pl. keringés, szív) hatást fejt ki.
2. lépés: Ezek katekolaminokat (noradrenalin, adrenalin) bocsátanak az vérkeringésbe.
3. lépés: A kialakuló stresszreakció a szervezet számos szervrendszerére, szervére (pl. keringés, szív) hatást fejt ki.
+36 30 286 2097
SEGÍT ÖNMAGÁN SEGÍTENI
Senki nem tehet Önért többet, minthogy segít Önmagán segíteni.
- 2020 -
Győri rendelés (20 eFt/óra)
Skype rendelés I.-II.
Bejelentkezés kontrollra:
30 286 2097
(H-P: 08-19; Ne emailben!)
Köszönet a Kollégáknak!
Európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók (pl. a Kárpát-medencei magyarság!) védelmében
koronavirus.gov.hu | nnk.gov.hu | 06 80 277 455 és 456
Szavazzon! KÖSZÖNÖM!
Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)
Pszichiátriai Gyógyszer Tudástár
Benzo Blog Ajánló
Lelki Útravaló Dr. Kopácsi Lászlótól
W3.stresszdoktor.hu
A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.
Támogatottjaim
GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR
Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2020
A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintás-vadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.
A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!
A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mert e pszichiátriai szerek alkalmazásakor is az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.
© Copyright 2008 - 2020
A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintás-vadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.
A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!
A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mert e pszichiátriai szerek alkalmazásakor is az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.
SEGÍTHETEK?
FACEBOOK Lájkoló
Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
