Miért foszlik szerte néhány hét, hónap után a nyugtatók, altatók és szorongásoldók hatása? Régóta nem titok már... De vajon Ön tudja a megfejtést?Mikor valamilyen stresszor (negatív stresszt, distresszt kiváltó tényező) ér bennünket, pl. szakítunk az egykori kedvessel, nem léptetnek elő, rengeteget túlórázunk, nem jön össze a lakáshitel, stb., akkor ezekre, az elvárásainkkal ellentétes élményekre szervezetünk teljesen normálisan és gyorsan stresszel reagál. Ezt hívják akut stressz reakciónak vagy stressz válasznak.
Átmenetileg "összegubancolódik", vagy annak tűnik az életünk. Ha nem tudjuk megoldani, elkerülni a distresszt kiváltó helyzetet a stressz reakció krónikussá válik. A szervezet elindul a kimerülés felé...
Akut stressz reakció
Ez a „felpörgött” állapot kortól, nemtől, vallástól és bőrszinttől függetlenül, évmilliók óta ugyanaz:
♦ Kiélesedett érzékenység a külvilág ingereire (nyugtalanság, feszültség, idegesség, ingerlékenység)
♦ Túlzott éberség és az ehhez társuló nehéz elalvás, felszínes alvás, gyakori megébredések („alvászavar”, „álmatlanság”)
♦ Megnövekedett pulzus és vérnyomás („felmegy a pumpa”)
♦ Megnövekedett vércukorszint („felment a cukrom”)
♦ Megfeszülő izmok
Ha alaposan megfigyeli az iménti felsorolást, a kezeletlen, ill. rosszul kezelt stressz válaszban benne rejteznek korunk leggyakoribb népbetegségei:
♦ Szorongásos betegségek
♦ Alvászavar
♦ Magasvérnyomás (következményesen: arterioszklerózis, érszűkület, szívinfarktus, stroke)
♦ Cukorbetegség (diabetes mellitus)
♦ Mozgásszervi, reumatológiai, neurológiai (lumbágó) betegségek egy része
Ezek mindegyike megelőzésében és kezelésében fontos szerepe van, lenne a stresszcsökkentő módszereknek!
Mivel azonban a médiában kulcsszereplő gyógyszeripar a betegségek terjedésében, súlyosbodásában, felismerésében és túldiagnosztizálásában, túlkezelésében érdekelt, nem pedig a primer prevencióban:
1. a stresszkezelési eljárások nem kapnak kellő figyelmet a médiában..., magyarán: agyonhallgatják őket.
2. a gyógyszeripar lehetőleg medikalizálni (gyógyszerekkel gyógyítandó, "orvosolandó" problémának) próbál feltüntetni teljesen normális, átmeneti, maguktól is megszűnő élettani reakciókat. Pl.: klimax, menstruáció előtti feszültség, akut stressz reakció (pl.: stressz alapú "alvászavar", stb., stb.) Ezzel is növelve vásárlói számát.
Ne higgyünk az álszentségnek. Profitja a betegségekből és a medikalizációs félrevezetésből van a gyógyszeriparnak.
Gyógyszerfüggőség
Ha a testi-lelki stresszreakció teljesen normális, hogyan lesz ebből gyógyszerfüggőség?
A legtöbb ember hajlamos arra, hogy ha valami "fáj", kellemetlen, szenvedésnyomást okoz, akkor inkább valamilyen gyors, látszatmegoldást (érzelem-orientált stresszkezelési módszert *) válasszon, a lassúbb, több kínkeservvel járó, valós megoldások helyett. Ez utóbbiak a probléma-orientált stresszkezelési módszerek.
A hatvanas évektől kezdve a gyors, látszatmegoldások piacára léptek be a benzodiazepinek hamis ígéreteikkel: itt van anyuka segítője, nem drogok, biztonságosak, legálisak, hiszen orvos írja fel őket állami támogatással, közfinanszírozással... Nem drogok? A fenét nem! Érdemes csínján bánni velük! Lásd: 4K szabály.
A benzo-k rendszeres használata gyógyszer-toleranciához, további alkalmazásuk pedig benzodiazepin-függőséghez vezet.
Benzodiazepin tolerancia
A benzodiazepinek (BZD-k, benzo-k) hatásossága (aktivitása) általában néhány hetes, hónapos, napi, terápiás dózisú szedés után jelentősen csökken. Ez az ún. benzodiazepin tolerancia, a gyógyszer-toleranciák közé tartozik.
Ez nem valamiféle pszichológiai hozzászokás, nem olyan, mint amikor az ember hozzászokik a háttérzajhoz, vagy amikor egy drogériába lépve, egy idő után „elillan” a kezdetben mindent átható parfüméria illat.
A benzodiazepin tolerancia, amely a gyógyszerhozzászokás kialakulásának első, kezdeti jele: „kőkemény” élettani folyamat. Nem beképzelés…
A benzó szorongáscsökkentők és benzó altatók és nyugtatók idegrendszert csillapító, gátló (depresszáns) hatása az agy számára egy idegen, külső fék, amely ellen automatikusan védekezni próbál. Hatás-ellenhatás... Még pedig úgy, hogy "gázt ad", így próbálja helyreállítani az egyensúlyt.
Minél több benzót szed, minél hosszabb ideig valaki, annál nagyobb lesz agyának a benzodiazepinek természetellenes fékező hatását kompenzáló, túlpörgő törekvése. Tehát az agy természetes védekező reakciója (!) az, ami "benzodiazepin tolerancia" formájában jelentkezik.
Agyunk egészséges, védekező törekvése nem csak a benzó-toleranciának alkotja hátterét. A benzodiazepin megvonási tüneteket is ez okozza! Hiszen gondolja csak át: a BZD-k nyomására (hatás) az agy ellenhatással, tulajdonképpen a stresszreakció fokozásával (!) reagál. A gyógyszeres nyugtatásra túlpörgéssel.
Mi történik akkor, ha az ellenhatást kiváltó benzo-hatás elmarad, mert nem vette be az addig "megszokott" (!) nyugtató, altató mennyiséget? Mi törénik akkor, ha egy egyensúlban lévő mérlegből, hirtelen kikapjuk az árut? Az ellensúly földre zuhan!
Amikor nincs mi lefékezze az agy, mesterségesen szított túlpörgését: megjelennek a benzodiazepin megvonási tünetek:
♦ nyugtalanság, feszültség, idegesség, ingerlékenység
♦ alvászavar
♦ pulzus és vérnyomás emelkedés
♦ magasabb vércukorszint („felment a cukrom”)
♦ megfeszülő izmok
♦ stb.
Nézze csak meg a blog bejegyzés elején az akut stressz reakció (legerőteljesebb, de veszélytelen formájában: pánikroham) tüneteit... Nem ismerős?!
Tegyen jót! Ossza meg ezt a tudást szeretteivel!
* A gyors, látszatmegoldást hozó módszereket muszáj kétfelé csoportosítani.
A. Vannak olyan, ú.n. adaptív stresszkezelési technikák, amik ugyan nem hoznak megoldást, de legalább úgy csökkentik a stresszreakciót, javítják a közérzetet, hogy ezzel nem tetézik tovább a bajt.
Ezek mindegyike (gyógy)szermentes, önsegítő (self-help) technika! Nem "kell" rendszeresen megvásárolni! Ha az ember egyszer megtanulta, megszokta ezeket, akkor bármikor bevethetők, pl. a benzodiazepinek fokozatos, lépcsőzetes elhagyásakor is:
♦ mélylégzés (hasi légzés)
♦ jóga
♦ sport
♦ kertészkedés
♦ kirándulás
♦ tánc
♦ zenehallgatás
♦ önismeret
♦ önbizalom fejlesztés
♦ naplóírás
♦ szerelmeskedés (intim, bensőséges együttlét)
♦ szex
♦ stb.
B. És vannak az ősidők óta használt, szerfüggő, érzelem-orientált stresszkezelési módszerek, amelyek egytől egyig, még ezen a csoporton belül is extrém gyorsan hatnak, azonban csak tetézik azt a bajt, amiknek az "öngyógyításaként", eredetileg elkezdték használni. Ezért hívják ezeket maladaptív érzelem-központú stressz kezelési módszereknek, szemben a fenti adaptív érzelem-központú stressz kezelési módszerekkel.
Nézzünk erre a maladaptív stressz kezelésre egy nagyon elterjedt példát!
_tolerancia_2.jpg)
Nézzünk erre a maladaptív stressz kezelésre egy nagyon elterjedt példát!
Maladaptív stresszkezelésre alkalmas szerek:
szorongáscsökkentők (anxiolitikumok)
altatók
altatók
benzodiazepinek
Z-szerek
Z-szerek
Összegzésképpen
Benzodiazepineket csak tényleges (!) orvosi felügyelet mellett és csak válsághelyzetekben, átmeneti, áthidaló megoldásként szabad használni, a legalacsonyabb hatásos dózisban, a lehető legrövidebb ideig. Meggondolatlan felírásuk, automatikus, futószalagszerű újraírásuk veszélyeket hordozhat.
Azt az időt, amíg hatnak, érdemes kihasználni a stresszt okozó stresszorokkal való tényleges megküzdésre (koping). Lehetőség szerint a gyógyszerszedés alatt mindig erre törekedjen. Ne elégedjen meg a "leszarom tabletták" okozta átmeneti felszabadultság érzéssel. DÉLIBÁB!
Ha a probléma-megoldás, konfliktus kezelés, stb. lehetetlen és a stresszor elkerülése sem tűnik egy ideig lehetségesnek, ezért mégis a hosszabb távú BZD használat mellett döntene, akkor a benzodiazepin altatókat és szorongásoldókat soha nem szabad hirtelen elhagyni.
Van kiút a gyógyszerfüggőségből!
Nézze meg még: 4K szabály - Legkevesebb Gyógyszer Garancia (az Ön kezében)
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
