Az altatószereket hosszabb távon szedőkre kétféle veszély leselkedik: a gyógyszer-tolerancia és a gyógyszer-dependencia, más néven gyógyszerfüggőség. Mindkettő veszélye nagyobb a benzodiazepin altatók szedésekor (Dormicum, Eunoctin, Gerodorm, Lendormin, Signopam), és ezek kockázatához képest kisebb az altatószer-tolerancia, ill. altatószer-dependencia veszélye a nem-benzodiazepin, ún. Z-szer altatóknál (Andante; Hypnogen, Sanval, Stilnox, Zolep, Zolpidem-Ratiopharm; Imovane, Somnol, Zopigen, Zopitidin).
Ám még ezeknél is veszélyesebbek a barbiturát típusú altatók (Dorlotyn, Tardyl).
Gyógyszer-toleranciát és gyógyszer-dependenciát kiváltó hatásuk miatt, amióta a benzodiazepin-szerű Z-szerek (Hypnogen, Sanval, Stilnox, Zolep, Zolpidem-Ratiopharm; Imovane, Somnol*, Zopigen, Zopitidin) megjelentek a gyógyszerpalettán, soha nem írok fel sem barbiturát (Dorlotyn, Tardyl), sem benzodiazepin (Dormicum, Eunoctin, Gerodorm, Lendormin, Signopam) altatót.
Ezek sem veszélytelenek, de gyógyszerként egyelőre nincs náluk jobb ideiglenes alternatíva.
* Jelenleg a Somnol altató betegtájékoztatója a legfrissebb (2023.02.).
Altató-tolerancia
Gyógyszer-toleranciát, magyarul a gyógyszerhez való hozzászokást, hatáscsökkenést már a 4 hétnél hosszabb ideig tartó altatószer szedés is kialakíthat. A hatáscsökkenés, hatáselmaradás az altatószer szedés mellett visszatérő (rebound) alvászavar a gyanútlan, ezzel a tájékoztatás hiányában nem számoló embereknél legtöbbször ördögikört indít el.
Egy gyakori forgatókönyv:
Altató szedés (2-4 hétnél tovább, minden nap, max. napi adagban) ⇒ Gyógyszer-tolerancia (altató-hatás enyhén csökken) ⇒ Személyes tapasztalat félreértelmezése ⇒ Dózisnövelés ⇒ Gyógyszer-tolerancia fokozódik (altató-hatás tovább csökken) ⇒ Újabb dózisemelés ⇒ Gyógyszerfüggőség ⇒ Dózisnövelés ⇒ ... Gyógyszer-tolerancia tovább fokozódik (altató hatás elmarad) ⇒ Gyógyszer-megvonási tünetek ⇒ Rágyógyszerezés (a félelemből hozott döntések hibájába esve, visszatért a gyógyszerszedés csapdájába)...
Pontosan a gyógyszer-tolerancia veszélye miatt maximalizálják az OGYÉI (2023. augusztus eleje óta NNGYK, azaz a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) leiratokban, hivatalosan az altatók terápiás javaslatát, a lehető legkisebb terápiás dózisban 4 hétben.
Altatókat az alvászavar kezdetén, csak akkor volna szabad bevetni (felírni, feliratni és beszedni), ha a gyógyszermentes módszerek gyorsan ható formái (gyógynövény altatók, illatterápia, alváshigiénia javítása) MÁR, ill. a lassan ható módszerei (alvás időtartamával kapcsolatos elvárások kezelése, kapcsolati-, élethelyzeti-, és életmódbeli-stresszorok módosítása, stresszkezelés stb.) MÉG – elégtelennek bizonyulnának.
Azonban ez esetben sem érdemes a hosszabb távon hatékony nem gyógyszeres fortélyokat elvetni!
Érdemes a gyógyszer nélküli és a receptköteles módszereket együtt, párhuzamosan alkalmazni abban a 2-4 hétben az alvás javítása érdekében. Hosszú távon úgyis csak a gyógyszermentes technikák hatékonyak.
Ezért is van annyi akaratlan, jatrogén gyógyszerfüggője az altatóknak is. Így lesz az átmenetileg gyógyszerre szorulóból, krónikus gyógyszerszedő.
Gyógyszer-toleranciát kialakító legelterjedtebb pszichoaktív vegyület-csoportok:
Altató-dependencia
A nyugtató-altatószerek (szedato-hipnotikumok) hosszantartó, mindennapos, maximális dózisú használata pszichés és/vagy fizikai függőséghez vezet.
Mitől függ az altatószer-függőség kialakulása?
♦ Az altató-dependencia létrejöttének valószínűsége a dózis nagyságával és a kezelés időtartamával arányosan nő.
♦ Meghatározza az alkalmazott hatóanyag függőséget okozó potenciálja (barbiturátok > benzodiazepinek > Z-szerek).
♦ Valószínűbb olyan betegeknél, akik kórelőzményében alkohol- vagy más gyógyszerfüggőség szerepel. Ezért az altatók esetükben csak fokozott óvatossággal alkalmazhatók.
Ha a fizikai (testi) függőség már kialakult, a kezelés hirtelen megszakítása megvonási tünetek jelentkezésével jár.
Megvonási tünetek enyhébb esetben:
♦ visszatérő (rebound) alvászavar
♦ fejfájás
♦ izomfájdalom
♦ extrém szorongás, feszültség, nyugtalanság, ingerlékenység
♦ zavartság
Megvonási tünetek súlyosabb esetben:
♦ derealizáció ("Mintha nem is ebben a világban lennék" érzése)
♦ deperszonalizáció ("Mintha nem lennék azonos önmagammal, mintha önmagam számára idegen lennék" érzése)
♦ érzékszervi túlérzékenység (hiperalgézia: hangokra, fényre, zajra és érintésre)
♦ végtag zsibbadás és más fonákérzések (paresztéziák)
♦ hallucináció
♦ epilepsziás roham.
Ajánlásaim
♦ Amennyiben egyik napról a másikra alvászavara (inszomnia) keletkezne, a hátterében a legtöbb esetben nem betegség fog állni, hanem valamilyen distressz (negatív stressz). Gondolja át a lehetséges kiváltó okot és próbáljon meg tenni ellene (probléma-orientált stresszkezelési módszerek, pl. konfliktuskezelés). Ha ehhez aktuálisan kevésnek érzi magát, gondolja át, hogyan került ilyen helyzetbe és kérjen a családban, barátoknál, munkatársaitól, vagy hozzáértő klinikai szakpszichológustól segítséget.
♦ Ne hagyja, hogy az alvászavar krónikussá váljon és rányomja bélyegét a nappalaira. Életéért ("álmaiért!) felelősséget vállalva már az első napokban kezdje el használni a gyorsan és lassan ható gyógyszermentes alvásjavító módszereket (l. fent).
♦ Nyilván mindketten tudjuk, hogy sem az alkohol, sem más kabítószer nem tartozik ezek közé.
♦ Amennyiben az derülne ki, hogy a gyógyszer nélküli módszerek MÁR, ill. MÉG nem használnak, ebben az "időablakban" kérjen orvosi segítséget.
♦ Kezelőorvosát kérje meg, hogy lehetőleg valamelyik kisdózisú, törhető Z-szert írja fel.
♦ Tervezzék meg együtt a fokozatos leszokás ütemtervét (l. betegtájékoztatók!).
♦ Olvassa el a betegtájékoztatóját akár "előre". E honlap Altatók: benzok (BZD-k) és Z-szerek című aloldalán az összes forgalomban lévő altatószer aktuális (és korábbi) betegtájékoztatóját alaposan át tudja nézni. Ráadásul kinyomtathatja, kinagyíthatja, tovább küldheti.
♦ Ne használja az orvosával együtt kiválasztott altatót 2 hétnél tovább, naponta és maximális adagban.
♦ A gyógyszerezés 4 hetébe már az altató fokozatos elhagyásának ideje is bele kell, hogy számítson.
♦ Eleve kicsi adagok használjon (válasszon olyan tablettákat, amelyeken van törés/felező vonal).
♦ Mégegyszer: az oki terápia (a valódi megoldások megtalálása és kivitelezése) az üdvözítő. Nem a gyógyszerezés. Legyen előrelátó.
♦ Ne hagyja, hogy az alvászavar krónikussá váljon és rányomja bélyegét a nappalaira. Életéért ("álmaiért!) felelősséget vállalva már az első napokban kezdje el használni a gyorsan és lassan ható gyógyszermentes alvásjavító módszereket (l. fent).
♦ Nyilván mindketten tudjuk, hogy sem az alkohol, sem más kabítószer nem tartozik ezek közé.
♦ Amennyiben az derülne ki, hogy a gyógyszer nélküli módszerek MÁR, ill. MÉG nem használnak, ebben az "időablakban" kérjen orvosi segítséget.
♦ Kezelőorvosát kérje meg, hogy lehetőleg valamelyik kisdózisú, törhető Z-szert írja fel.
♦ Tervezzék meg együtt a fokozatos leszokás ütemtervét (l. betegtájékoztatók!).
♦ Olvassa el a betegtájékoztatóját akár "előre". E honlap Altatók: benzok (BZD-k) és Z-szerek című aloldalán az összes forgalomban lévő altatószer aktuális (és korábbi) betegtájékoztatóját alaposan át tudja nézni. Ráadásul kinyomtathatja, kinagyíthatja, tovább küldheti.
♦ Ne használja az orvosával együtt kiválasztott altatót 2 hétnél tovább, naponta és maximális adagban.
♦ A gyógyszerezés 4 hetébe már az altató fokozatos elhagyásának ideje is bele kell, hogy számítson.
♦ Eleve kicsi adagok használjon (válasszon olyan tablettákat, amelyeken van törés/felező vonal).
♦ Mégegyszer: az oki terápia (a valódi megoldások megtalálása és kivitelezése) az üdvözítő. Nem a gyógyszerezés. Legyen előrelátó.
Időseknek! (régóta fiataloknak :-)
A kor előrehaladtával nő a nyugtatók és altatók szedésének kockázata.Az ajánlott napiadag idős betegek számára: a felnőtt maximális dózis maximum fele. Miért?
Mert az emelt dózis nagyobb valószínűséggel okoz központi idegrendszeri mellékhatásokat időseknél. Ugyanis az altatószerek hatóanyagainak máj metabolizmusa és kiürülése (eliminációs felezési ideje) idővel megnyúlik, ezért a következő reggelen „másnapossági hatások”, pl.: álmosság, zavartság, szédülés, bizonytalan járás, koordinációs zavar (zúzódásokkal, törésekkel járó elesés!) kockázata jelentősen megnő!
Ezek a „másnapossági” hatások természetesen befolyásolhatják az idősebbek vezetési képességeit is.
Ezenkívül olyan paradox pszichiátriai mellékhatások, mint a nyugtalanság, ingerlékenység és agresszió is nagyobb valószínűséggel fordul elő időseknél.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
