Az altatószereket hosszabb távon szedőkre kétféle veszély leselkedik: a gyógyszer-tolerancia és a gyógyszer-dependencia, más néven gyógyszerfüggőség. Mindkettő veszélye nagyobb a benzodiazepin altatók szedésekor (Dormicum, Eunoctin, Gerodorm, Lendormin, Signopam), és ezek kockázatához képest kisebb az altatószer-tolerancia, ill. altatószer-dependencia veszélye a nem-benzodiazepin, ún. Z-szer altatóknál (Andante; Hypnogen, Sanval, Stilnox, Zolep, Zolpidem-Ratiopharm; Imovane, Somnol, Zopigen, Zopitidin). Ám még ezeknél is veszélyesebbek a barbiturát típusú altatók (Dorlotyn, Tardyl).
Gyógyszer-toleranciát és gyógyszer-dependenciát kiváltó hatásuk miatt, én a magam részéről, amióta a benzodiazepin-szerű Z-szerek megjelentek a gyógyszerpalettán, gyakorlatilag soha nem írok fel sem barbiturát (Dorlotyn, Tardyl), sem benzodiazepin (Dormicum, Eunoctin, Gerodorm, Lendormin, Signopam) altatót. Ezek sem veszélytelenek, de gyógyszerként egyelőre nincsenek jobbak ezeknél.
Altató-tolerancia
Gyógyszer-toleranciát, magyarul a gyógyszerhez való hozzászokást, hatáscsökkenést már a 4 hétnél hosszabb ideig tartó altatószer szedés is kialakíthat. A hatáscsökkenés, hatáselmaradás a gyanútlan, ezekkel ismeretek hiányában nem számoló embereknél aztán a legtöbbször ördögi kört indít el.
Krónikus altatószer szedés ⇒ Gyógyszer-tolerancia ⇒ Dózisnövelés ⇒ Gyógyszer-tolerancia ⇒ Dózisnövelés ⇒ Gyógyszerfüggőség ⇒ Dózisnövelés ⇒ ... Megijedés a gyógyszerfüggőségtől | véletlen gyógyszerkimaradás ⇒ Megvonási tünetek ⇒ Stressz-indukálta relapszus (visszatérés a gyógyszerszedés csapdájába)...
Pontosan a gyógyszer-tolerancia veszélye miatt maximalizálják az OGYI leiratokban, hivatalosan az altatók terápiás javaslatát 4 hétben. Azonban ezt, az átmenetileg gyógyszerszedésre szorulókat óvó rendszabályt, alig tartják be a világon. Ezért is van annyi akaratlan, jatrogén gyógyszerfüggője az altatóknak is. Így lesz az átmenetileg gyógyszerre szorulóból, krónikus gyógyszerszedő.
Gyógyszer-toleranciát kialakító legelterjedtebb pszichiátriai vegyület-csoportok:
Altató-dependencia
A nyugtató-altatószerek (szedato-hipnotikumok) hosszantartó használata fizikai és/vagy pszichés függőséghez vezet. Mitől függ az altatószer-függőség kialakulása?♦ Az altató-dependencia létrejöttének valószínűsége a dózis nagyságával és a kezelés időtartamával arányosan nő.
♦ Meghatározza az alkalmazott hatóanyag függőséget okozó potenciálja (barbiturátok > benzodiazepinek > Z-szerek).
♦ Valószínűbb olyan betegeknél, akik kórelőzményében alkohol- vagy más gyógyszerfüggőség szerepel. Ezért az altatók esetükben csak fokozott óvatossággal alkalmazhatók.
Ha a fizikai (testi) függőség már kialakult, a kezelés hirtelen megszakítása megvonási tünetek jelentkezésével jár.
Ezek enyhébb esetben:
♦ fejfájás
♦ izomfájdalom
♦ extrém szorongás, feszültség, nyugtalanság, ingerlékenység
♦ zavartság
Súlyosabb esetben:
♦ derealizáció ("Mintha nem is ebben a világban lennék" érzése)
♦ deperszonalizáció ("Mintha nem lennék azonos önmagammal, mintha önmagam számára idegen lennék" érzése)
♦ érzékszervi túlérzékenység (hangokra, fényre, zajra és érintésre), hiperalgézia
♦ végtag zsibbadás és más fonákérzések (paresztéziák)
♦ hallucináció
♦ epilepsziás roham.
Ne használjon tehát hosszú ideig, 4 hétnél tovább altatókat maximális adagban. Eleve kicsi adagok használata és az oki terápia (valódi megoldások megtalálása és kivitelezése) az üdvözítő. Legyen előrelátó.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, ossza meg a Benzo blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog elindítója és szerzője
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
 |
Kérem,  jelezze, hogy tetszett! |
Kapcsolódó anyagok
