Sikeresség pszichotechnikái

Az animációban látható szöveg magyarázata (nem csak szószerinti fordítása):
 

Set Realistic Goals: Reális célok kitűzése
Enjoy the process as well as the outcome: A célba érés folyamatának és végeredményének öröme
Bounce back from disappointment or "failure": Talpra állás, újrakezdés csalódás, vagy céltévesztés esetén
Accept and use helpful criticism: A siker érdekében a visszajelzések mellre szívása (sértőnek minősítése) helyett, azok elfogadása és felhasználása az újbóli próbálkozásnál
Tolerate ambiguity and seek balance: Bizonytalanság tűrés és egyensúlyra törekvés

 

Az igyekezet siker-spirálja segít megelőzni azokat a stresszelő hibákat, melyeket akkor követünk el, amikor a kiválóság, vagy éppen az elegendően jó helyett, az elérhetetlen tökéletességre próbálunk törekedni és még azelőtt megszakítja a perfekcionizmus ördögi körét, mielőtt elkezdődhetne.

Az egészséges igyekezet siker-spirálja a reális célok - pontosabban az igazán komolyan vehető SMART célok - kitűzésével kezdődik, melyek figyelembe veszik az éppen aktuális belső (pszichés) és külső szituációt. Enélkül lehetetlen a folyamatos fejlődés.

Egy korábban említett példához visszatérve, ha valaki humán beállítottságú, minden matek vizsgáján hármast kapott és van néhány igazán fontos humán tantárgya, amin mindenképpen jobban szeretne teljesíteni, őt  tökéletességre törekvése (perfekcionizmus, maximalizmus) mérlegelés nélkül arra sarkallhatja, hogy mindenből ötös legyen. Feleslegesen sok belső erőforrást használ el. Stresszes lesz. Szétforgácsolja erejét...

Egészséges igyekezettel viszont rangsorolni kezd és célkitűzéskor sikerei érdekében fókuszálni fog a legfontosabbakra. Tehát ez is egy gyógyszer nélküli stresszkezelési módszer! Mint tudja, "elgurulhat a gyógyszere, ha van helyette módszere." (KL)

Egy perfekcionistán viselkedő, fekete-fehéren gondolkodó szemszögéből a "nem-ötös" olyannak tűnik, olyan belső értelmezést kap, mely sikeresen módosítható (!), mintha így örökké második lenne. Azt hiszi, ha alacsonyabbra teszi a mércét, akkor soha nem lesz sikeres. A perfekcionista, voluntarista gondolkodásban ott a hiba, hogy nem számol az akarattól, tehetségtől független, külső törvényszerűségekkel (pl. a versenytársakkal) a célkitűzéskor.

Voluntarizmus: idealista pszichológiai (filozófiai: Arthur Schopenhauer) irányzat, neve a latin voluntas, „akarat” szóból képződött. Lényege az akarat elsődlegességének elve, ami szerint a tudattól független törvényszerűségek, nem léteznek, vagy azokkal nem kell számolni, mert az erős akarat minden felett győzedelmeskedik.

Olyan közkeletű szamárságok tartoznak ide, mint a:

"Nincs lehetetlen, csak tehetetlen."
"Az akarat mindent legyőz."

A "magányos hős" mítosza is a voluntarizmushoz kapcsolódik (magányos cowboy, "lehetetlen küldetés", stb.).

Az egészséges igyekezet siker-spirálja arra is buzdít, hogy ne csak a végeredményre koncentráljunk, hanem a céljaink elérésének teljes folyamatára. Nagyon fontos megtalálni, megőrizni az egyensúlyt! Ha a teljes célba érési folyamatra figyelünk, akkor a cél elérése sokkal élvezetesebb és ezzel, sokkal valószínűbb is lesz, mert lesz miből folyamatosan táplálkozni!

Ha úgy mennénk autókirándulásra barátainkkal, hogy csak a célállomásnál nyitnánk ki a szemünk, fülelnénk a többiekre, nyitnánk ki a szánk: egyrészt rengeteg élményt hagynánk ki; másrészt, nem venné el a kedvünket akár egy pazar nyaralástól is egy ilyen utazás?

A teljes célba érési folyamatra koncentrálva és realisztikus célokat kitűzve egyszerűbb lesz figyelmen kívül hagyni a rosszalló, negatív kritikákat.
 

"Tűrhető lesz minden élet
lényeged, ha megmarad;
elbírsz minden veszteséget,
amíg az vagy, aki vagy."

Az egészséges igyekezet siker-spirálja segít elfogadni és felhasználni a hasznos kritikát is,  mivel ha az a célunk, hogy jó jegyet kapjunk és sok új ismeretet szerezzünk, akkor ez segítséget nyújthat a célunk elérése érdekében.

Végül, az egészséges igyekezet siker-spirálja rámutat a kudarc-tűrés, a bizonytalanság elfogadás és az egyensúly teremtés fontosságára.

Annak az elfogadásával, hogy: egyszerűen nem lehetünk mindig győztesek, hogy legtöbb élethelyzetünkben nincsenek egyértelműen jó, vagy rossz döntések és ha valami később kevésbé bizonyul jónak , akkor sincs veszve semmi, mert utólag még korrigálhatunk, közelebb kerülhetünk belső harmóniánkhoz, valódi önmagunkhoz.

Tendzin Gjaco, a jelenlegi dalai láma is írt idevonatkozót:

"A következő összetevőket egyszerűen nem lehet kikerülni: eltökéltéség, erőfeszítés, idő. Ezek együttesen képezik a boldogság titkát."