Nagyon ritka, de fontos következménye lehet a terhesség alatti antidepresszáns szedésnek az újszülöttkori perzisztáló (elhúzódó) pulmonális hipertónia (Persistent Pulmonary Hypertension of the Newborn, PPHN). Súlyos eseteinél csak a gyors felismerés és az azonnali intenzíves kezelés és megfigyelés mentheti meg az újszülött életét. Mégis, alig ismert.
Holott az érintett antidepresszáns hatóanyagok (citalopram, duloxetin, paroxetin, szertralin, venlafaxin stb.) újabb betegtájékoztatóiban figyelmeztetésként szerepel. De, szinte csak itt.
Emiatt nem is tudnak róla az érintettek, pedig áldott állapotban az egyik meghatározó tényezője kellene, hogy legyen az antidepresszánsok közötti választásnak, ill. a nem választásnak.
Mi az újszülöttkori perzisztáló pulmonális hipertónia?
A pulmonális hipertónia, a tüdőben kialakuló magas vérnyomás súlyos állapot. Minden korosztályt érinthet, azonban egy speciális formáját, az újszülöttkori tartós pulmonális hipertóniát csak a max 1 napos csecsemőknél diagnosztizálhatják.
Magzati korban, a csecsemő megszületése előtt, a méhlepényen és köldökzsinóron keresztül kap oxigént az édesanyjától, ezért nem használja légzésre a tüdejét. A terhesség alatt az anyaméhben - a levegőnél sokkal nagyobb fajsúlyú - magzatvíz tölti ki a tüdőt, mely összenomja a tüdő artériáit és vénáit (pulmonális hipertónia).
Normál esetben a születés után, az első felsíráskor (lélegzetvételkor) a tüdőerek tágulékonyságuk révén képesek lesznek befogadni a szívből feléjük pumpált vért, hogy ezáltal a vér oxigénnel tudjon telítődni (oxigenizálódhasson) a tüdőlebenyekben.
Amikor a baba fellélegzik, és az átmenet a magzati keringésből az újszülöttkori keringésbe "egy pillanat alatt", zökkenőmentesen megtörténik: az anyuka, apuka és a team is fellélegezhet…
PPHN esetén azonban annak elenére, hogy a baba vett levegőt, tüdőkeringése nem tud alkalmazkodni ehhez az új helyzethez, mert a tüdő artériák szűkek maradnak. Megmarad, perzisztál a magzati keringés és ezzel a pulmonális hipertónia. A vér nem képes megfelelően átjárni a tüdőt, nem tud elegendő oxigént felvenni, ami elégtelen oxigénszintet eredményez a vérben testszerte.
Gondoljuk csak át: a köldökzsinórt már elvágták, onnan már, a tüdeje pedig nem működik rendesen, innen pedig még nem kap nem kap a kicsi oxigént...
Következményei
1. A PPHN súlyosságától függően akár életveszélyesek is lehetnek, mivel az alacsony véroxigénszint szöveti hipoxiát okoz, az pedig súlyos károkat okozhat az újszülött szervezetében, különösen az oxigénhiányra legérzékenyebb szervekben: az agyban és a szívben.
2. A tüdő artériák tágulásának elmaradása akadályát képezi a vér tüdőerekbe jutásának, ezért a vér „feltorlódik” az előtte torlaszt képező artériák bemeneti oldalán, emiatt megemelkedik a kisvérköri vérnyomás (pulmonális hipertónia), sőt a kisvérkörben a vér áramlása iránya is megfordulhat, és a vér egy része visszafolyhat a szívbe, kikerülve a tüdőt. Gyakorlatilag részben, vagy egészben megszületés után is fennmarad a „magzati keringés” (a ductus arteriosus-szal).
2. A tüdő artériák tágulásának elmaradása akadályát képezi a vér tüdőerekbe jutásának, ezért a vér „feltorlódik” az előtte torlaszt képező artériák bemeneti oldalán, emiatt megemelkedik a kisvérköri vérnyomás (pulmonális hipertónia), sőt a kisvérkörben a vér áramlása iránya is megfordulhat, és a vér egy része visszafolyhat a szívbe, kikerülve a tüdőt. Gyakorlatilag részben, vagy egészben megszületés után is fennmarad a „magzati keringés” (a ductus arteriosus-szal).
Mennyire gyakori a PPHN?
A PPHN 1.000 élveszületésből legfeljebb kettő esetben (< 0,1 - 0,2%-ban) fordul elő, tehát ritka.
A terhesség utolsó 20 hetében tartósan SSRI (Szelektív Szerotonin Visszavétel Gátló), SNRI (Szerotonin-Noradrenalin Reuptake Inhibitor) és Posztszinaptikus receptorra ható antidepresszánsokat szedő anyák újszülöttjeinél a perzisztáló pulmonális hipertónia (PPH) előfordulási gyakorisága ennek a többszöröse.
A jelentős relatív kockázat növekedése mellett az abszolút kockázat továbbra is alacsony, kb. 0,5%-os.
Mire kell a szülőszobán a szakembereknek figyelni?
A PPHN súlyosságától függően jelei a születést követő percekben, órákban már megmutatkoznak. Tehát a szülést követő pár napos kórházi tartózkodás során mindig kiderül. Otthon a szülők már megnyugodhatnak!
Ismertető jelei:
♦ Kékes ajkak, kezek és lábak
♦ Gyors légzés és szívverés
♦ Alacsony vér oxigénszint (hipoxaemia)
♦ Alacsony (nagyvérköri) vérnyomás
Diagnózis
A PPHN diagnosztizálásában a következő vizsgálatok segítenek a szülőszobán:
♦ Megfigyelés
♦ Általános vizsgálat (szív, tüdő)
♦ Pulzoximetria (a vér oxigénszintjének, oxigén szaturációjának vizsgálata, amit a COVID-19 óta sokan ismernek)
♦ Laborvizsgálat (fertőzésre utaló jeleket keresnek)
♦ Szívultrahang (echokardiográfia), mellyel a tüdő erei is vizsgálhatók
♦ Mellkasröntgen (Mrtg)
Kockázati tényezők
A PPHN-nek még nem ismert az oka, de számos kockázati tényezőjét ismerjük.
Pl.:
♦ Fejletlen tüdő
♦ A magzat kitettsége az anyaméhben egyes anya által szedett a hangulatzavarok és szorongásos zavarok kezelésére használt antidepresszánsoknak (szerotonin visszavétel gátlása)
♦ Császármetszés
♦ Anyai túlsúly vagy ennek ellentéte
♦ Meconium aspiráció (a baba a magzatvízzel együtt magzati székletet is belélegzik születéskor)
♦ Veleszületett rekeszsérv
♦ Fertőzés
♦ Veleszületett magzati szívhibák
Bár a PPHN mindkét nemnél előfordulhat, a kisfiúknál gyakoribb.
Milyen hosszú távú hatásai lehetnének az újszülöttkori pulmonális hipertóniának, ha a kezelés késne?
♦ Fejlődési zavarok
♦ Szellemi fogyatékosság
♦ Hallásproblémák (nagyothallás, süketség)
♦ Fizikai tevékenységek végzésére, önellátásra való képtelenség
Mennyi ideig tart a PPHN gyógyulása?
Megfelelő kezelés mellett a baba tüdeje néhány hét vagy hónap alatt teljesen „beérik” és az oxigén szzaturációja rendeződik. A gyógyulási időszak alatt fontos, hogy megelőzzenek mindenféle (bakteriális és vírusos) alsólégúti fertőzést.
Kezelés
Fontos, a PPHN magától nem múlik el! Ez egy nagyon esendő pici szervezet súlyos-életveszélyes betegsége!
Kezelése általában intenzív orvosi beavatkozást igényel, hogy időt nyerjenek, amíg a tüdő vérellátása rendeződik, addig pedig biztosítsák a vér megfelelő oxigénszintjét.
Erre, a kiváltó tényezőtől függően ma már számos lehetőség van:
♦ oxigénterápia orrszondán keresztül, vagy az inkubátorba
♦ antibiotikumok
♦ infúziós és/vagy orrszondás folyadék ellátás és táplálás
♦ súlyos esetekben nitrogén-monoxid belélegeztetése (segít a tüdőerek kitágításában)
♦ ECMO (extrakorporális membrán oxigenáció, „műtüdő” = légzéstámogatás) – csak az igazán súlyos esetekben, amikor ezzel helyettesítik a baba szívének és tüdejének funkcióját, hogy lehetővé tegye a túlélését.
Kezelése neonatológiai osztályokon, újszülött intenzív centrumokban (PIC) történik. A halálozási arány kb. 10%-os.
A súlyos PPHN-t túlélő csecsemőknek az agyi oxigénhiány miatt hónapokra is szükség lehet a gyógyuláshoz és az is előfordulhat, hogy egész életre maradnak maradványtünetek.
Ezek minimalizálása érdekében a kórház elhagyása után szükség lehet:
♦ gyermekpulmonológiai
♦ gyermekkardiológiai
♦ gyermekneurológiai gondozásra
♦ korai fejlesztésre.
Megelőzés
1. Közölje kezelőorvosával, ha a fenti gyógyszerek valamelyikének szedése alatt teherbe esik, vagy terhességet tervez. Csak akkor szedje az antidepresszánsokat, ha előzetesen megbeszélte kezelőorvosával az antidepresszáns kezelés lehetséges előnyeit és a magzatra gyakorolt mindenféle lehetséges kockázatukat.
2. Bizonyosodjon meg róla, hogy a szülésznő és/vagy a szülészorvos is tud arról, hogy Ön antidepresszánst szed, hogy tudják ez esetben mire kell fokozottan figyelniük. A PPHN tünetei általában a születés utáni első 24 órában kezdődnek. Amennyiben ilyen jeleket Ön észlelne először gyermekénél, azonnal szóljon a szülésznőnek és/vagy kezelőorvosának.
3. Ha csak lehetséges a terhesség ideje alatt, főleg a 20. hét után, kerülje az alábbi (ABC sorrendbe rendezett) antidepresszánsok folyamatos, nagy dózisú szedését. Keressenek lehetőleg nem-gyógyszeres alternatívákat.
♦ Asentra (SSRI)
♦ Brintellix
♦ Cipralex (SSRI)
♦ Citagen (SSRI)
♦ Citalopram Orion (SSRI)
♦ Citalopram Vitabalans (SSRI)
♦ Citalopram-Teva (SSRI)
♦ Citalopram-Zentiva (SSRI)
♦ Citapram (SSRI)
♦ Cymbalta
♦ Duciltia
♦ Dulasolan
♦ Dulodet
♦ Duloxetin Sandoz
♦ Duloxetin STADA
♦ Duloxetine Liconsa
♦ Duloxetine Mylan
♦ Dulsevia
♦ Elicea (SSRI)
♦ Elicea Q-Tab (SSRI)
♦ Escigen (SSRI)
♦ Escitalopram Actavis (SSRI)
♦ Escitalopram Grindeks (SSRI)
♦ Escitalopram Sandoz (SSRI)
♦ Escitalopram-Teva (SSRI)
♦ Escitalopram-Zentiva (SSRI)
♦ Escitil (SSRI)
♦ Falven
♦ Faxinev
♦ Faxiprol
♦ Fevarin
♦ Floxet (SSRI)
♦ Fluoxetine Vitabalans (SSRI)
♦ Fluoxetin-Zentiva (SSRI)
♦ Mirtadepi
♦ Mirtastad
♦ Mirtazapin Orion
♦ Mirtazapin Sandoz
♦ Mirzaten
♦ Mirzaten Q-Tab
♦ Mizapin
♦ Nepanil
♦ Olwexya
♦ Paretin (SSRI)
♦ Parogen (SSRI)
♦ Paroxat (SSRI)
♦ Paroxetin-Teva (SSRI)
♦ Remeron
♦ Rexetin (SSRI)
♦ Scippa (SSRI)
♦ Seropram (SSRI)
♦ Sertagen (SSRI)
♦ Sertralin Actavis (SSRI)
♦ Sertralin Sandoz (SSRI)
♦ Sertralin-Teva (SSRI)
♦ Sertralin-Zentiva (SSRI)
♦ Sertraline Aurobindo (SSRI)
♦ Sertraline Pfizer (SSRI)
♦ Stimuloton (SSRI)
♦ Velaxin
♦ Velaxin retard
♦ Venlafaxin-Teva
♦ Yarocen
♦ Zoloft (SSRI)
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még..