Csupa jó dolog, igaz? Nos, a „tolerancia” szó értelme kicsit árnyalódik, amikor drogokról, pl. pszichoaktív pszichiátriai szerekről beszélünk. Ha azt mondjuk, hogy valaki jól tolerálja a gyógyszert, ez azt jelenti, hogy a személy szedésekor semmi, vagy csak csekély mellékhatást tapasztal, ami lehetővé teszi, hogy kihasználja a gyógyszer előnyeit. Tehát a gyógyszer jól tolerálása jó dolog.
De a pszichoaktív szereket illetően a tolerancia jelenthet veszélyt is. Erről ejtünk most szót.
Hozzászokás kialakulásához szükséges idő
A tolerancia (hozzászokás) sokaknál már a folyamatos nyugtató és altató szedés első 2-4 hetében kialakuló jatrogén gyógyszerfüggőség első jele. A legtöbb fejlett országban ezért korlátozzák ennyi időben a folyamatos benzodiazepin szedés időtartamát.
Az egyik alprazolám hatóanyagtartalmú szorongáscsökkentő 2024 júniusi betegtájékoztatójában pl. szó szerint ez áll:
„A kezelés időtartama
A gyógyszerhez való hozzászokás kockázata az adag nagyságával és a kezelés időtartamával együtt növekszik. Ezért kezelőorvosa a lehető legkisebb hatásos adagot a lehető legrövidebb ideig írja elő, és gyakran újraértékeli a kezelés folytatásának szükségességét.
A kezelés legfeljebb 2–4 hétig tarthat. A hosszú távú kezelés nem javasolt. Néhány hétnél hosszabb alkalmazás esetén a gyógyszer hatása csökkenhet.”
A hozzászokás kialakulásának ideje annak függvényében alakul, hogy agyunk, milyen gyorsan és mennyire hatékonyan képes védekezni (!!; hivatalosan: adaptálódni) a BZD-ek, mint testidegen, kémiai stresszcsökkentők okozta molekuláris idegrendszeri változások ellen.
A hozzászokás, hatásvesztés olyan jelenség, amely számos krónikusan használt pszichoaktív szerrel szemben kialakul. Pl.: benzodiazepinek, alkohol, heroin, morfin, morfinszármazékok és kannabisz.
Az agy egy sor olyan változással reagál (neuroplaszticitás) a nyugtatók és altatók folyamatos jelenlétére, melyekkel megpróbálja csökkenteni azok hatásait.
Mivel a receptköteles pszichiátriai szerek nyugtató-altató hatásukat a GABA-receptorok révén fejtik ki, az agy részben ezen receptorok (jelfogók) számának-érzékenységének a csökkentésével próbálja meg minimalizálni a benzók hatását. Minél több gyógyszert adnak, annál inkább védekezik…
(További ilyen védekező mechanizmusok a szétkapcsolás, alloszterikus gátlás és az, hogy a BZD-k gátló hatásai miatt az agyban megemelkedik a vele ellentétes hatású – excitatorikus – idegsejtek aktivitása.)
Gondoljuk át, ha kevés az elérhető, a nyugtató hatáshoz szükséges jelfogó, akkor a szervezet saját, belső „endogén nyugtatói” sem tudnak hatni.
Ezért (is) jár katasztrofális következményekkel a nyugtatók/altatók azonnali, vagy túl gyors megvonása, hiszen a rapid elhagyás, ha már a fizikai függőség kialakult, nem hagy kellő időt a korábbi kényszerű GABA-receptor „downreguláció” rendeződéséhez.
Így ilyenkor a benzók már nem hatnak, az agy saját, korábban elnyomott nyugtatói pedig még nem tudnak hatni… Nem csoda hát ilyenkor a „vényköteles rémálom” (cold turkey).
Ezért (is) jár katasztrofális következményekkel a nyugtatók/altatók azonnali, vagy túl gyors megvonása, hiszen a rapid elhagyás, ha már a fizikai függőség kialakult, nem hagy kellő időt a korábbi kényszerű GABA-receptor „downreguláció” rendeződéséhez.
Így ilyenkor a benzók már nem hatnak, az agy saját, korábban elnyomott nyugtatói pedig még nem tudnak hatni… Nem csoda hát ilyenkor a „vényköteles rémálom” (cold turkey).
A hozzászokás (gyógyszer-tolerancia) figyelmeztető jelei
A hozzászokás v. megszokás jele, hogy a benzodiazepin nyugtató/altató eredeti adagjának fokozatosan gyengül a hatása. Ez kezdetben:
1. észrevehetetlen, aztán
2. észrevehető, de nem zavaró, ám egy idő után
3. feltűnővé, zavaróvá válik és tudatosul.
2. észrevehető, de nem zavaró, ám egy idő után
3. feltűnővé, zavaróvá válik és tudatosul.
Ez a fázis akkor következik be, amikor a gyógyszerhatás már annyira lecsökken, hogy a betegek,
akik sokszor NEM IS BETEGEK, CSAK STRESSZCSÖKKENTÉSRE GYÓGYSZERSZEDŐK:
enyhe elvonási tüneteket tapasztalnak annak ellenére, hogy nem is vontak el a korábban megszokott (!!) napi altató, vagy nyugtató adagjukból.
Személyiségük sem hajlamos addikciókra.
Ez a „tolerancia-megvonás”.
A gyógyszerszedő jogosan jelzi az orvosának, hogy: újra rosszabbul van.
Mivel a nyugtatókat és altatókat szedő laikusok tömegei semmit sem tudnak a nyugtató/altató-hozzászokás nagyon kevés kivétellel elkerülhetetlen jelenségéről, az ő (félreértésen alapuló helyzetértékelésük szerint): visszaestek… Hiszen újra megjelent a korábbi, gyógyszerszedést „indokló”:
♦ alvászavar (hozzászokásnal először gyakran ez jelentkezik!)
♦ szorongás
♦ félelem
♦ ingerültség
♦ vérnyomás, vércukor ugrálása (hiszen visszatérnek a distressz, negatív stressz korábbi jelei)
♦ agorafóbia, klausztrofóbia (nagyon gyakori!)
♦ pánikrohamok
♦ szociális szorongás
♦ stb.
A beteg „érzi”, az orvos „érti” a helyzetet. Bár gyakran mindketten félreértik, félreértelmezik azt, de a közös félreértelmezés összhangja miatt „megegyeznek”, hogy „egyértelmű”: nagyobb gyógyszeradagokra, több gyógyszerre van szükség a „gyógyuláshoz”.
♦ szorongás
♦ félelem
♦ ingerültség
♦ vérnyomás, vércukor ugrálása (hiszen visszatérnek a distressz, negatív stressz korábbi jelei)
♦ agorafóbia, klausztrofóbia (nagyon gyakori!)
♦ pánikrohamok
♦ szociális szorongás
♦ stb.
Pontosabban az eredeti hatás eléréséhez, mivel a nyugtatók és altatók a szó szoros értelmében nem gyógyszerek, csak tünet-panasz csökkentők („modifikátorok”).
A nyugtató, ill. altató hozzászokás fel nem ismerése, innentől kezdve teljesen félreviheti a terápiát…
A gyógyszert felíró orvos, legtöbbször a betegével egyetértésben (!) az alábbi három rossz választás közül választja valamelyiket. Jó esetben csak az egyiket:
♦ Növeli az eredeti gyógyszer adagját.
♦ Erősebb gyógyszert ír fel.
♦ Hozzáad az elsőhöz kombinációban egy másik benzodiazepin nyugtatót és/vagy altatót. (Ami egyébként nem is javasolt…)
A hozzászokás a benzodiazepinek különböző hatásaival szemben változó gyorsasággal és különböző mértékben alakul ki. (Ez részben - ma még nem teljesen tisztázott - egyéni genetikai hatásokon múlik.)
Az álmosító (feszültségcsökkentők), elaltató, átaltató (altatók) hatással szemben alakul ki legelőbb a hozzászokás.
Az altatószerek (hipnotikumok) és nyugtatók (szedatívumok) először ezt a hatásukat kezdik elveszíteni. (Ez tehát már annak a jele, hogy a BZD tolerancia kialakulóban van.)
Miben jelentkezik ez?
Altatóknál abban, hogy visszatér az alvászavar, Újra többször, ill. korábban megébred a gyógyszerszedő.
Nyugtatóknál pedig abban, hogy a kezdeti, zavaró nappali szedatív, álmosító, érzelmileg tompító hatása néhány nap után elmúlik a szereknek…
Ha műtétre kerülne sor, akkor nem hat eléggé a műtét előtt kapott „standard dózisú” premedikációs célú benzodiazepin… Az altató orvosnak dózist kell emelnie (neki tényleg, szemben a kezelőorvossal).
Az anxiolitikus (szorongásoldó) hatásokkal szembeni tolerancia lassabban alakul ki.
Tanulságok
Sem a hozzászokás miatt kialakuló enyhe megvonási panaszok, sem a gyors megszakítás miatt kialakuló erősebb elvonási tünetek nem annak a jelei, hogy valaki képtelen lenne a nyugtatók és altatók nélkül megbirkózni.
Nem. Annak a jelei, hogy stresszt csökkenteni hosszútávon gyógyszerekkel nem érdemes. Zsákutca.
Miért?
1. A több hónapon vagy éven át tartó lassú megvonás ellenére is előfordulhatnak súlyos elvonási tünetek
2. A súlyos elvonási tünetek néha nem reagálnak a gyógyszeres kezelés újraindítására, vagy a dózis megemelésére.
3. A tartós nyugtató és altató elvonási reakciók évekig is elhúzódhatnak.
2. A súlyos elvonási tünetek néha nem reagálnak a gyógyszeres kezelés újraindítására, vagy a dózis megemelésére.
3. A tartós nyugtató és altató elvonási reakciók évekig is elhúzódhatnak.
1. tanulság
A benzodiazepinek hozzászokás, majd fizikai függőség kialakulása utáni gyors megvonása sokkal-sokkal nehezebb, mint a hozzászokás, ill. a testi függőség megelőzése a lehető legrövidebb idejű és dózisú szedéssel.
2. tanulság
Ha már kialakult a megszokás és a testi függőség, akkor a lassú, akár évekig tartó (!), lépcsőzetes elhagyás, bár sokkal időigényesebb, mégis sokkal jobban megéri, mint a gyógyszerelhagyás siettetésével esetleg belehajszolni magunkat súlyos megvonási tünetekbe.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...