Stressz probléma 3. - cikkválogatás a stressz problémaköréből

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek kiváltó okaként a stresszt emelik ki.

Az általános vélekedés szerint a koszorúérbetegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye. Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják.

A fiatal férfikorban kezdődő szorongás azt jósolja, hogy fokozott a valószínűsége a későbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhető, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezőjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.

A pesszimista, D-személyiségtípusba tartozó embereknél magasabb lehet a szív-érrendszeri események kockázata, állítja egy új tanulmány. Amerikai kutatók több mint hatezer beteg adatait elemezték 49 korábbi tanulmány alapján, amelyek a szív-érrendszeri és lelki egészség, továbbá a D-típusú személyiség közötti összefüggést vizsgálták. Az ilyen embereket a negatív érzések, a pesszimizmus és a szociális gátlások jellemzik.

A stressz kialakulásának talaja az önbizalom- és az önértékelés hiánya. Ha Ön is túl sokat kételkedik képességeiben, újra és újra azon aggódik, vajon helyt tud-e állni minden élethelyzetben, akkor nagy valószínűséggel jól ismeri, hogy mi is az a stressz. Ha hiányzik az önbizalom, hiányzik az erő is, amivel legyőzheti a stresszt.

Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk. A veszélyt az jelenti, ha a stressz tartóssá válik.

Napjainkban egymásnak teljesen ellentmondó kutatási eredmények és vélemények születtek arról, hogy a stressz előidézhet-e daganatos megbetegedést. Egyesek úgy vélik, hogy közvetlen kiváltó okként nem említhető a stressz a daganatos megbetegedések kialakulásában. Mások viszont úgy vélik, hogy hosszan tartó stressz előidézhet daganatos megbetegedést.

Az olyan érzések, mint az optimizmus és a boldogság, csökkentik a szív- és érbetegségek kockázatát - a Harvard egészségügyi iskola közelmúltban végzett tanulmánya jutott erre a felfedezésre. Kiderült: azok az emberek között, akik fokozottan ki voltak téve a szívbetegség rizikójának, az optimistábbak kevésbé kaptak szívrohamot vagy stroke-ot.

A szívrohamot elszenvedett páciensek társainál nagyobb arányban emelkedik a depresszió és a szorongás kockázata, mint más halállal végződő vagy nem halálos betegség esetén - állapították meg dán és brit kutatók.

Hogy valóban kikapcsolódás legyen az a jól megérdemelt pár nap, amit pihenéssel töltünk, jobban tesszük, ha előtte kicsit tudatosabban szervezzük életünket, és a munkahelyünkön is bebiztosítjuk magunkat.

A köztudatban úgy él, hogy a stressz kedvezőtlen jelenség, holott ez nem ilyen egyértelmű. A stressz érzelmi színezetű pszichés állapot, összefügg a teljesítéssel, a feladattal járó feszültséggel. Az viszont igaz, hogy szélsőséges esetekben szorongással járhat, és ez káros. A szorongásról tudni kell, hogy egyfajta tárgytalan félelem, amit erős izomfeszültség, görcsös állapot, nyugtalanság kísér. Sokaknál már a feladat megkezdése előtt jelentkezhet.

Az idős és/vagy krónikus beteg hozzátartozó otthoni ápolása az egyik legnagyobb stressz forrás az otthonápolást vállaló családtagok életében! Egyes vizsgálatok szerint az otthonápolás stressze közel megnégyszerezi (!) a depresszió kialakulásának valószínűségét!

A meditálás együtt érzőbbé, jószívűbbé teheti az embert - állapította meg egy új tanulmány, amely a Psychological Science című folyóiratban látott napvilágot.

A nők jobban tűrik a stresszt, mint a férfiak - hangzik a közkeletű feltételezés. Ennek a megfigyelésnek a molekuláris hátterét derítette fel a Buffalói Egyetem kutatóinak a Molecular Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmánya.

Az élet gyakori stresszforrásai, a válás, a megözvegyülés vagy a munkahely elvesztése is növelheti az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát - derült ki egy nők részvételével végzett, hosszú távú svéd kutatásból.

Pszichoterápiával nemcsak a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tünetei csökkenthetők, hanem az általa okozott biológiai változások is visszafordíthatók - derült ki magyar kutatók új tanulmányából, amely a Biological Psychiatry című szaklapban jelent meg.

Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez.

A magyarok háromnegyede érzi úgy, hogy túl sok stressz hatása alatt él, ezen belül is elsősorban a nőket érinti ez a probléma – derült ki a KutatóCentrum felméréséből. A feszültséget a legtöbben a hobbijuk űzése során vezetik le, de a megkérdezettek közel egytizede gyógyszerekhez is nyúl.