Stressz probléma 2. - cikkválogatás a stressz problémaköréből

A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulin-rezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet.

A rövid ideig tartó, átmeneti jellegű stresszhatások befolyásolják ugyan hormonrendszerünk működését, de az immunrendszer működésében nem okoznak tartós, mélyreható változásokat. Mentális és fizikai egészségünk szempontjából a hosszan tartó, krónikus stresszhelyzetek jelentik az igazi problémát, mivel ez már nemcsak a hormonháztartást, hanem védekező rendszerünk működését is negatívan érinti.

A legfőbb stresszforrás sokunk számára a munkahely, ahol többféle stressztényező is felléphet: az egyik legjellemzőbb az úgynevezett mobbing, vagyis az a jelenség, amikor munkatársaink megpróbálnak kirekeszteni minket a munkahelyi közösségből.

Fontos, hogy az ellenünk irányuló agresszív hatásokkal szemben képesek legyünk megfelelő ellenállást tanúsítani, illetve, hogy válaszreakciónk hatékony legyen, de a konvencionális kereteket ne sértse.

Lehet-e szerepe a stressznek a rák keletkezésében? Mennyiben befolyásolja a stressz a már kialakult betegség lefolyását, terjedését?

90%-os hatékonysággal diagnosztizálja egy mindössze egyperces teszt a poszttraumás stresszt. A Neural Engineering hasábjain adták hírül egy olyan vizsgálati módszer kidolgozását amerikai kutatók, amellyel a poszttraumás stressz zavar néven ismert mentálhigiénés probléma nagy pontossággal, hihetetlen rövid idő alatt diagnosztizálható.

A szakirodalom és a népszerű irodalom is széles körben foglalkozik azzal, hogy mit tehetünk a bennünket ért stressz ellen. A stresszhelyzetnek kitett embereken a környezet sokszor hamarabb veszi észre a stressz hatásait, tüneteit, mint maga az ember. Ilyenkor a család több módon reagálhat: átveszi a stresszt és a család egyik, majd másik, majd összes tagja ideges lesz; néhányan rezignáltan kívül helyezkednek a kérdésen és minimálisra csökkentik a kapcsolatot.

Miért teszünk időnként olyat, amivel magunk sem értünk egyet? Milyen belső programok irányítanak minket és milyen játszmák szerint bonyolítjuk a kapcsolatainkat? Ezekre a kérdésekre keresi a választ F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, aki szerint csak úgy tudjuk legyőzni a rossz szokásainkat és beidegződéseinket, ha megismerjük tetteink mozgatórugóit.

Sokszor tapasztaljuk, ha egy kiemelten fontos feladatot kell elvégeznünk, feszültség alatt vagyunk mindaddig, amíg a feladatot meg nem oldjuk. De ugyanígy nyomás alatt érezzük magunkat, csak az érzés nem pozitív, hanem negatív, ha munkahelyünkön egyre nagyobb és nagyobb terhet raknak ránk, mi pedig igyekszünk ennek még mindig és még mindig megfelelni. Vagy hirtelen tragédia okoz szinte feldolgozhatatlannak tűnő emóciókat, érzéseket bennünk.

A stressz tág fogalom, a kellemes élményeket is magában foglalja, így az örömöt, a beteljesülést és az önkifejezést, de a hirtelen bekövetkező, kedvezőtlen változás, vagy akár tartósan negatív élethelyzetek megélése is stressz. Sellye János az 1930-as években a prágai egyetemen végzett kutatásai alapján kimutatta, hogy betegséget nemcsak kórokozók, hanem érzelmek is okozhatnak.

A stressz megfelelő mennyisége segít nekünk, hogy elérjük céljainkat, és hogy jól végezzük dolgunkat. A túl sok stressz viszont komoly károkat okozhat a keringési- és az immunrendszerben valamint az agy számos területén.

A végbél berepedése a végbél alsó részén lévő nyálkahártya-sérülés, mely magától csak ritkán gyógyul, egy idő után helyén nyálkahártya-fekély alakul ki. A végbélrepedés közvetlen kiváltó oka hasmenés vagy székrekedés, felfázás, esetleg gyulladásos bélbetegség, melyek felsebzik a nyálkahártyát.

Az általános vélekedés szerint a koszorúér-betegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye. Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják.

A szívrohamot elszenvedett páciensek társainál nagyobb arányban emelkedik a depresszió és a szorongás kockázata, mint más halállal végződő vagy nem halálos betegség esetén – állapították meg dán és brit kutatók.

A gyulladásos bélbetegségek okait máig nem tudjuk pontosan meghatározni. A gyakran megfigyelhető családi halmozottság, molekuláris genetikai kutatások alapján nem kizárt a genetikai háttér, és a megfigyelések alapján környezeti tényezők is szerepet játszanak a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség kialakulásában. Bizonyos feltételezések szerint mindezeken túl az egyén pszichoszociális körülményei is közrejátszhatnak ezen élethosszig tartó betegség kialakulásában, illetve – és sokak szerint főleg – jelentősen befolyásolhatják a bélbetegségek progresszióját, lefolyását.

A várandós anya stressze átjuthat a méhben fejlődő magzatba és hosszan tartó hatása lehet - idézte német kutatók megállapítását a BBC hírportálja.

Több amerikai egyetem kutatóinak összefogásából született egy tanulmány a jóga hatásáról azokra a betegségekre, amelyek a stresszel kapcsolatosak: depresszió, szorongás, magas vérnyomás és a szívbetegség. Feltételezésük szerint ki lehet fejleszteni egy elme-test gyakorlatsort speciálisan ezekre a betegségekre, állapotokra.

A karácsonyi készülődés közben azonban sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni az ünnep valódi értékeiről, mert energiáinkat az köti le, hogy a legszebb és legtöbb ajándékokat szerezzük be, a menü legalább ötfogásos legyen és minden ragyogjon – beleértve a családunkat is. Ennek persze az lesz az eredménye, hogy a szentestére mindenki ingerült és feszült lesz.

A cukorbetegség szinte népbetegségnek számít, amelynek 2-es típusára számos életmódbeli tényező is hajlamosíthat. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical diabetológusa ezekről és a megoldási lehetőségekről beszélt.