A
közel négy évtizeden át tartó kutatás arra az eredményre jutott, hogy az embert felnőtt élete derekán érő,
tartós stresszt okozó események 21 százalékkal növelik az
Alzheimer-kór, és 15 százalékkal
bármilyen elbutulás, vagyis
demencia kialakulását.
Az eredmények akkor is érvényesek maradtak, ha figyelembe vettek olyan
egyéb kockázati tényezőket, mint a
dohányzás, az
alkoholizálás vagy a
családban előfordult mentális betegségek - olvasható a Göteborgi Egyetem kutatóinak a British Medical Journal Open című tudományos szaklap hétfői számában megjelent tanulmányában.
A vizsgálat során 800 svéd nő 1968 és 2005 között, rendszeres időközönként felvett adatait elemezték. A kutatás kezdetén megkérdezték a résztvevőktől, átélték-e valamelyiket abból a
18 negatív életeseményből, amelyek
tartós stresszt okoznak, például házastársuk vagy közeli rokonuk mentális betegsége, alkoholizmusa, saját vagy férjük munkanélkülisége. Majd pszichiátriai vizsgálatokból származó orvosi dokumentáció és egyéb információk alapján megállapították, hogy a kutatás 38 éve alatt kialakult-e a résztvevőknél demencia.
A résztvevők körülbelül negyede válaszolt úgy, hogy egyetlen lelki trauma (
pszichotrauma) érte, 23 százalékuk két
stresszt okozó eseményt élt át, 30 százalékuk hármat, 16 százalékuk négyet. A stressz leggyakoribb oka egy
közvetlen családtag mentális betegsége volt.
A vizsgálat idején a résztvevők körülbelül 20 százalékánál, 153 nőnél alakult ki demencia, közülük 104 lett Alzheimer-kóros.
A
feldolgozatlan lelki stressz a kutatók szerint összefügg az
agyi gyulladáskeltő tényezők fokozott termelődésével és a szívbetegségek kialakulásának nagyobb gyakoriságával, amelyek szintén a demencia kockázati tényezői lehetnek.
A résztvevőktől nem kérdezték meg, milyen súlyos betegségeik voltak, vagy elszenvedtek-e testi bántalmazást - ezek a tényezők befolyásolhatják az eredményt.
MTI - 2013. október 1.