A kísérletekben olyan
frusztráló helyzeteket kívántak utánozni, melyekkel az ember is gyakran kénytelen szembesülni: kihívást jelentő, stressz érzetével, pl. csalódással járó, ám
veszélytelen szituációt modelleztek.
A tudósok feltételezték, hogy az
agyban képződő ösztrogén tette jobb
stressztűrővé a rágcsálók nőstényeit, hiszen azok az egyedek is hasonlóan viselkedtek, amelyeknek
eltávolították a petefészkét (ahol szintén képződik ösztrogén). Ezek szerint a
stressz ellen védő hatás az agyban lévő aromatáz enzim hatására kibocsátott ösztrogéntől ered. Ezt további kísérletek igazolták.
Amikor mind a hímek, mind a nőstények agyban képződő ösztrogénjének mennyiségét mesterségesen korlátozták, a tudósok adatai szerint mindkét nem
stresszhelyzetben tanúsított viselkedése megváltozott.
"Amikor blokkoltuk a nőstények agyának ösztrogénjeleit, rajtuk is mutatkoztak a
stressz káros hatásai. Az ellenkezőjét is igazoltuk: amint a hímeknél aktiváltuk az ösztrogént, nem léptek fel többé a
stressz negatív következményei" - hangoztatta Zhen Yan, a kutatás vezetője.
"Ha megtalálnánk az ösztrogénhez hasonló összetevőket, amelyeket mellékhatások nélkül lehetne gyógyászati célra használni, igen hatásosan kezelhetnék velük a
férfiak stresszel összefüggő problémáit" - mutatott rá Yan az állatkísérlet eredményeiben rejlő terápiás lehetőségre.
2013. július 12. -
MTI