A mázlisták egy része született optimista? Mi, többiek pedig pesszimistaként jövünk a világra és azok is maradunk életünk végéig? Milyen tulajdonságok különböztetik meg a sikerest, a sikertelentől, vagy ami ennél sokkal fontosabb: a boldog embert a boldogtalantól? Képesek vagyunk hozzáállásunkkal egyszeri és megismételhetetlen életünk maradék éveit tudatosan alakítani?
Pszichiátriai rendeléseimen és életvezetési tanácsadásaimon, nap mint nap tapasztaltam, hogy a stresszt – pontosabban a distresszt, negatív stresszt – számtalan mítosz lengi körül. Most az egyik legfontosabbat próbálom meg eloszlatni, mert, ha jobban megérti a distresszt okozó külső kihívásokat és belső lehetőségeit, hatékonyabban veheti fel a harcot ellenük.
„A lehetetlen nem tény, hanem vélemény.”
Muhammad Ali
(olimpiai és világbajnok
amerikai nehézsúlyú boxoló
valódi polgárjogi aktivista)
TÉVHIT, ÖNSORSRONTÓ HIEDELEM
"Rettegés az életem. Félelmeim ellen nem tehetek semmit, teljesen lehetetlen… Gyámoltalan és kiszolgáltatott vagyok..."
Pszichiátriai és life coach konzultációim során meglehetősen gyakran találkoztam ezzel az önsorsrontó hiedelemmel, negatív meggyőződéssel.Azt, hogy egy külső stresszor pozitív vagy negatív hatást (stresszreakciót) vált-e ki valakiben, azt döntő mértékben a hozzáállása határozza meg. A fejleszthető, céljaihoz optimalizálható attitűdje és problémakezelése!
Felkészületlenül még gyomorgörcsöt vált ki, rémisztőnek tűnik egy vizsga helyzet, ejtőernyős tandemugrás. Felkészülve és kíváncsisággá átkeretezve a korábbi félelmeket már kihívást jelent és örömöt szerez ugyanez.
Ha egy jövőben lehetséges - közel sem biztos! - élethelyzettől (pl. pánikrohamtól) már előre "saangol" (aggódik, retteg, fél) valaki, és hagyja, hogy a Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolatok (SAANG-ok) negatív irányba sodorják gondolatait, akkor biztos lehet, hogy pillanatokon belül megjelennek a negatív stressz (distressz) érzelmi (pl. szorongás), testi (pl. szívdobogás, torokszorítás) és viselkedéses (pl. halogatás, elkerülő magatartás = elkerülő koping) jelei.
Na, nem azért, mert "bevonzotta" volna. A folyamatnak semmi köze a "vonzás törvényéhez", az egész egyszerűen nem létezik!
Hogyan lehet a distressz okozta kellemetlen szubjektív panaszokat, némi belső munkával fokozatosan csökkenteni?
A "titok" nyitja, legyen szó akár agorafóbiás félelmek, akár hirtelen nyugtató-, altatószer-, ill. antidepresszáns-elhagyáskor bevillanó, megvonási tünetektől való félelem legyőzéséről, a következő lépésekben rejlik:
1. SAANG-ok FELISMERÉSE
2. SAANG-ok MEGKÉRDŐJELEZÉSE
3. REALITÁS KONTROLL
4. HELYZET ÁTMINŐSÍTÉSE (átkeretezés)
5. SZEMBENÉZÉS A VALÓSÁGGAL
6. MEGTENNI AZT, AMITŐL FÉL
7. TAPASZTALATI TANULÁS (tanulás a pozitív tapasztalatból)
8. TÜRELMES, KITARTÓ GYAKORLÁS, EGYRE MAGASABBRA HELYEZVE A LÉCET (önértékelés, önbizalom, önkontroll, énhatékonyság fejlődés)
Az elkerülő magatartás csapdája
Mindenki csak addig fél valamitől, amíg azt kontrollálhatatlan, félelemteli, megoldhatatlan problémának minősíti (saangolja, gondolja, érzi)! Amíg belenyugszik abba, hogy a megkérdőjelezetlenül hagyott SAANG-ok, a „biztos” kudarc érzését "vetítsék előre", aztán katasztrofizáló "belső mozifilmje" miatt elkerüli azokat a helyzeteket, amiknek a lépcsőzetes kipróbálása, a valós - nem képzeletbeli! - megmérettetés, fokozatos fejlődéshez vezethetne - komoly csapdába kerül.
Fél attól, hogy utólagosan majd beteljesül a "rossz előérzete", "jóslata". Ami, csak egyszerű SAANG. Félve a lehetséges sikertelenségtől, biztos sikertelenségre ítéli magát! Hiszen elkerülve a stresszhelyzetnek minősített kihívást, esélyt sem ad magának a fokozatos fejlődésre. Az elkerülő magatartás miatt nem fejlődhet a sikeres megküzdésig lépcsőzetesen sikerről-sikerre.
"Mozifilm", "belső mozizás", "vetítés"... - figyeli a képeket? Az Ön döntésein múlik, hogy félelmei foglya, passzív nézője marad-e saját életének, vagy felismeri, hogy a maga előtt lepergő, maga által választott "pszichotriller" "MOZIGÉPÉSZE" Ön, aki vehetne elő egy másik, realistább "családi filmet"!
Sikeres előre lépéséhez a következő, 5 lépéses, kognitív terápia alapú helyzet-átkeretezési folyamatot javaslom:
Itt az idő!
Már csak arra van szükség, hogy leírja magának azt a 3 legfontosabb vágyát, amit már réges-régóta meg szeretett volna valósítani, de mindeddig, kezeletlen félelmei hatása alatt a megvalósítást csak halogatta. Kezdjen neki! Elég időt (életidőt) veszített már...
Hiszen tudja, csak azért szöszölt idáig, mert önkényesen „megoldhatatlannak”, megoldhatatlan problémának (!) minősítette ezeket a helyzeteket és ezzel együtt lemondott a "hiábavalónak minősített" próbálkozásokról!
A fent ábrázolt átkeretezési folyamat segítségével fogjon hozzá a megvalósításhoz minél hamarabb!
„A lehetetlen nem tény, hanem vélemény.”
Muhammad Ali
Ő pedig profi öklözőként bizonyította ezt meccsről-meccsre... (Ez tény, nem csak vélemény.)
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...