Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Szociális fóbia, szociális szorongás - Lundbeck


SZOCIÁLIS FÓBIA


Amikor a félénkség betegség


„Rosszul vagyok, ha arra gondolok, hogy rám fognak nézni, beszélnek hozzám; biztos nem fog kijönni hang a torkomon, úgy fogok viselkedni, mint egy idióta. Mit fognak gondolni rólam ezután?!”

Bemutatkozni másoknak...
Hivatalos ügyeket elintézni...
Boltban sorban állni és kérni...
Elvégzett munkáról beszámolni...


Mindennapi feladataink, amelyek a hétköznapok elengedhetetlen részei. Mindenki gyorsan, könnyen megoldja ezeket. Vagy mégsem? Egy nem szorongó ember nehezen képzeli el, hogy vannak, akik számára ezek feszültséggel járhatnak. Nem is kicsi feszültséggel! Márpedig nagyon-nagyon sokan vannak azok, akik számára ezek a mindennapi szociális (társas) helyzetek elviselhetetlen szorongás okozói.

Ők - a környezetükkel együtt - azt hiszik magukról, hogy félénkek, szégyenlősek, ezért nem érzik jól magukat ezekben a helyzetekben. Tehát mintha az ő hibájuk, „gyenge pontjuk” lenne, nekik kellene erősnek lenniük, összeszedniük magukat. Csakhogy pont ez nem megy! Miért? MERT a szorongásosságnak ez a fajtája már nem egészséges, ezt egy szorongásos zavar okozza, tehát BETEGSÉG! Orvosi megfogalmazásban szociális szorongásos zavar, köznapi nevén szociális fóbia (szociális=társas, fóbia=félelem).


A szociális fóbia tünetei

 
A szociális fóbia a szorongásos zavarok azon formája, amelyben a betegnél olyan helyzetekben, ahol mások figyelik vagy figyelhetik, rohamszerűen lépnek fel szorongásos tünetek, amelyek lelki és testi panaszok formájában nyilvánulhatnak meg.


Lelki tünetek

A beteg a kudarctól, negatív megítéléstől, megszégyenüléstől tart. A szorongás mindig aránytalanul nagyobb, mint amit a szituáció esetleg kívánna, ezt a beteg fel is ismeri, de kontrollálni félelmeit nem tudja. A fellépő szorongást általában negatív gondolatok előzik meg, a beteg előrevetíti kudarctól való félelmét. Még ha végül valójában nem történik semmi rossz sem, a helyzetet akkor is valódi kudarcnak éli meg, amiért képtelen volt egy hétköznapi helyzetben szorongásmentesen viselkedni. Ez önvádláshoz, csökkent önbizalomhoz, kisebbrendűségi érzéshez vezet, tovább erősítve a már meglévő szorongást.

Testi tünetek

A szorongást szinte mindig kíséri testi tünet is. A heves szívdobogás, szédülés, kézremegés, hőhullám, elpirulás, tenyérizzadás nagyon gyakori. Ezek a tünetek fokozzák a beteg szorongását, hiszen a látható tünetek miatt szégyenérzése fokozódik. A leggyakrabban felmerülő gondolat ilyenkor: „Mit fognak rólam gondolni?”


A leggyakoribb szociális szorongást okozó helyzetek


  Bemutatkozni.
  Mások előtt beszélni.
  Mások szemébe nézni.
  Figyelem középpontjába kerülni.
  Csinálni valamit, miközben mások figyelnek vagy figyelhetnek.
  Mások előtt enni, telefonálni.
  Társasági összejövetelre menni.
  Fontos személlyel találkozni.
  Kritikát, visszautasítást kapni.


Mi jellemző a szociális fóbiára?


A szociális fóbia a leggyakoribb szorongásos zavar! Hihetetlennek tűnik, de nemzetközi és hazai adatok szerint is akár minden 10. embert érinti élete során! Nagyon korán, a tinédzser korban kezdődik, ezért gondolja minden érintett, hogy „én mindig is ilyen voltam”. Bár a beteg panasza - félelem szociális szituációkban (társas helyzetekben) - nem tűnik súlyosnak, a betegség kifejezett élettér beszűkülést, életminőség-romlást okoz.

Ráadásul a betegek nagy része felismerés nélkül marad! A betegek ritkán fordulnak orvoshoz ilyen irányú panasszal, a segítségkérés a szomatikus (testi) tünetek, alvászavar miatt történik. Jellemző lehet, hogy az előrevetített szorongás, negatív gondolatok az otthoni, biztonságosnak ítélt környezetben is negatívan hatnak a közérzetre, a feszültségszint emelkedésén túl hangulati nyomottságot is okoznak.

A szociális fóbiások mindig alulteljesítenek képességeikhez képest: a szorongás és a félelmek okozta elkerülő viselkedés hátrányosan befolyásolja az iskolai és munkahelyi teljesítményt, a párkapcsolatokat.

A szociális fóbiának két alcsoportját különböztetjük meg.

1. A generalizált formában számos (szinte minden) szociális szituáció szorongást vált ki.

2. A szociális fóbia specifikus formájában kizárólag a mások előtti szereplés, előadás vált ki szorongást, ez a köznapi értelemben vett lámpaláz. Mivel izolált, ritkábban előforduló szituációra korlátozódik, kevésbé rontja a mindennapi életvitelt. Kezelése is eltérhet a generalizált forma kezelésétől.


Hogyan alakul ki a szociális fóbia, mi okozza?


Ismereteink szerint több pszichés (lelki) és biológiai tényező is feltételezhető, ezek egyénenként különböző mértékben játszhatnak szerepet a szociális fóbia kialakulásában.

Pszichés tényezők lehetnek: korábban átélt megszégyenülés vagy trauma, negatív tapasztalatok, túl szigorú neveltetés, eltanult rossz viselkedési minta.

A biológiai tényezők között a genetikailag „hozott” (öröklött) fokozott stressz érzékenység, a félelmet kontrolláló agyi központ (amigdala) hibás működése és az ingerületátvivő anyagok (főként a szerotonin) hibás anyagcseréje említhető meg.


Milyen következményekkel járhat, ha a szociális fóbia nem kerül felismerésre?

 
  Beszűkült élettér, elkerülő viselkedés (a beteg olyannyira fél, szorong bizonyos helyzetektől. hogy elkerüli azokat, pl. nem eszik nyilvános helyen).
  Alacsony önértékelés, emiatt állandó alulteljesítés.
  Szorongáscsökkentőként „bevetett” alkohol; veszélye, hogy alkoholizmushoz vezethet.
  Egyéb szorongásos zavar (például pánikbetegség) kialakulása.
  A szorongásos alapbetegséghez depresszió társul, ami az öngyilkossági gondolatok fellépését valószínűsíti.
  A gyakori stressz miatt testi betegségek (például magas vérnyomás vagy gyomorfekély) alakulnak ki.


Hogyan kezelhető a szociális fóbia?


A szociális fóbia jól kezelhető! A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációjával lehetünk a leghatékonyabbak, de ezek önmagukban is jól működhetnek. A gyógyszeres kezelés helyreállítja a kórosan működő agyi stresszkezelő apparátust, a pszichoterápia (főként a kognitív-magatartásterápia) a negatív gondolatokat, az eltúlzott kudarcérzést, a csökkent önbizalmat javítja, a társas helyzetek helyes megélésére mintát ad és azt begyakoroltatja.

Időrendben a szorongáscsökkentők voltak az elsők a szorongásos betegségek kezelésében, de ma már inkább kiegészítő szerepük van a terápia elején. Ma elsősorban a hangulatjavítóknak nevezett gyógyszerek tekinthetők a szociális fóbia fő terápiás eszközének, ugyanis a hangulatjavítók vagy antidepresszívumok nevükkel ellentétben nem kizárólag a depresszió kezelésében, a „hangulat javításában” hatékonyak, hanem kiválóan csökkentik a szorongást, annak testi-lelki tüneteit is.

Ez azért van, mert a hangulatjavítók arra az agyi szerotonin-anyagcserére hatnak, amely kulcsszerepet játszik a fokozott stresszérzékenység, a szociális fóbia kialakulásában. Ráadásul az antidepresszívumok – a szorongáscsökkentőkkel ellentétben – nem okoznak álmosságot, kábaságot, és a hozzászokás, függőség veszélye sem áll fenn a terápia során.

Napjainkban ezért a gyógyszeres kezelés alappillérét a hangulatjavítók jelentik. Korszerű készítmények, könnyen beállíthatók, mellékhatásaik általában enyhék és átmenetiek. Látványos eredmények érhetők el heteken belül! Mit kell tudni a gyógyszeres terápiáról? A hangulatjavítókat fokozatosan emelkedő dózisban állítjuk be. Nem hatnak rögtön, körülbelül 2-3 hétre van szükség a hatás elindulásáig, de léteznek már gyorsabban, 7-10 nap után is szorongást oldó készítmények. A szorongásos tünetek már 4-6 hét alatt megszűnhetnek, de a kórosan csökkent önbizalom, negatív gondolkodás javulása, az életvitel átalakulása pár hónapot is igényelhet. A gyógyszerszedés legalább egy évig tart, de ha szükséges az elért jó közérzet fenntartásához, hosszabb távú is lehet! A terápiát csak az orvossal egyeztetve, fokozatosan szabad abbahagyni.


A szociális fóbia…

…nem szégyenlősség és nem szégyellni való.
…korszerű eszközökkel jól kezelhető.
…gyógyulásával új élet kezdődik!




Írta: Dr. Ágoston Gabriella pszichiáter

A Szociális fóbia betegtájékoztatót kiadta:
Lundbeck Hungaria Kft.
1037 Budapest, Montevideo u. 3/b.



 
 « Szociális fóbia - cikkek 2/3 Mi a szociális fóbia? - Roche  »


Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach, benzodiazepin blogger
gyógyszer-leszokás tanácsadó
Nem rendelek már
túlélőgondozás, öngondoskodás
 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb