
Jó kérdés! Elgondolkodtatott.
Mivel csak az ökör következetes, az az ökör, aki marhára nem tud tanulni tapasztalataiból, saját életelveimmel kapcsolatban a változtatás (tanulás) jogát fenntartom. :-) A pénztártól való távozás után, Péternél már hiába reklamálnék. :-)
Miként próbálom "jól csinálni" én?
Szögezzük le, nem vagyok Jézus... Biztosan lehetne sokkal jobban is... Belőlem ennyi telik.
1. Emlékezem a halálra. Kazinczys latin tanárunk (Makkos Jenő, Makkos papa) számos ókori szentenciát bebifláztatott velünk, latinosokkal. "Memento mori." Rövid és velős. Erre emlékezem a legjobban. Beleivódott hippokampuszomba, átitatta döntéseimet (homlok lebeny). A vég biztos tudata aztán dionüszoszi mámor helyett szelíd mértékletességre sarkalt.
A "memento mori" alapigazsága aztán számos fontos versélménnyel egészült ki, gazdagodott tovább, még szintén a Kazinczy Gimnáziumban. Z. Szabó László tanár úr magyar óráin nem volt nehéz befogadni a "fajsúlyosabb" verseket (Pl.: József Attila Kései sirató, stb.). Addigra már koravén voltam. Most meg cserébe: "későfiatal". :-)
2. Megpróbálom minél többször tudatosítani magamban, hogy van választásom. Megpróbálok esélyeket adni magamnak.
3. Választásaimkor megérzéseimre (Belső vezető) próbálok hallgatni. Persze sokszor nem sikerül és ez így van jól. Hol félelmek (sangok) térítenek el a jónak érzett, vélt iránytól. Hol a remények és pozitív indulatáttételek "szivárvány-hídjáról" esek pofára... Ilyen az élet. Tanulok ebből is, abból is.
4. Amikor rájövök, hogy jobb úton is járhatnék ("Tényleg csak ennyit érdemlek az Élettől?"), nem hibáztatom sem magam, sem a körülményeket, sem a "sorsot". A "hibázás" a tanulás, önfejlesztés része. Megpróbálok mielőbb korrigálni. Esélyt adni egy másik, egy jobbik útnak. (Persze néha "szentségelek". Ezzel engedve ki a gőzt.)
5. Megpróbálok következetes lenni. "Quod dixi, dixi; quod scripsi, scripsi." Amit mondtam, megmondtam; amit írtam, megírtam. – mondta állítólag Poncius Pilátus (Kazinczys ereklye ez is.) Ha egyszer döntöttem, utólag ritkán kérdőjelezem meg kimondott, felvállalt döntésemet.
6. Próbálok sablonok nélkül élni. Megpróbálom eltanulni, tovább fejleszteni mások jónak tartott, jobbnak látszó gyakorlatát (Good Practice). Emelt fővel vállalom egyediségem, egyéniségem.
7. Nem irigykedem.
8. Tökéletesség helyett a teljességre törekszem.
9. Próbálok szűkre szabott kereteimen belül minél többször, minél több embernek adni: tudást, szeretetet, stb.
10. Semmit sem akarok mindenáron.
11. Megélem, mérlegelek | döntök, alkalmazni próbálom. Majd újra megint. (Önfejlesztési modell).
12. Nem várok el a másiktól se többet, se kevesebbet, mint magamtól. Na, jó, átmenetileg kevesebbel is beérem. De, akinek túladok, azon előbb-utóbb túladok. Most egyelőre nem jut eszembe több.
13. Ha úgy érzem, hogy túlterhelt vagyok, megpróbálom egyszerűsíteni az életem. Léghajómból kihajítom, elengedem azokat a felesleges ballasztokat, amik megnehezítik tovább emelkedésemet.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás jegyében
Blogspot