Mona Lisa mosolyaKb. 30 évvel ezelőtt írtam rendszeresebben verseket. Megjelentek a Kisalföldben, a Semmelweis Egyetem lapjában és egy kis példányszámú antológiában is.
Hajdani "költőtársaim" közül többek az irodalmi pályán maradva neves költő, szerkesztők, főszerkesztők lettek. Engem a Múzsa évtizedekig elkerült.
Gioconda mosolya
Éjjel:
Ismerjük már egy (s) mást.
Csókszögbe forduló fejek.
Leeresztett szemhéj függönyünk
bujaság remegteti meg.
Táguló orrlukak.
Egymáshoz koccanó fogak.
Gyorsulva kavargó lélegzetek.
Utat kutat két nyelv.
Íveket, híveket ajzva rajzol.
Ledobja ruháit két test.
Lassú hullámzásba kezd.
Hálás zihálás
párás pároson.
Reggel:
Most modellt ülj Kedves.
Felejtsünk mindent, mi nedves.
Éjjel szüretelt pamacsodból csavarom képedhez ecsetem.
Titkunk sejtelmes mosolyodba rejtem.
Kapcsolódó anyagok
Húúú, wow!!! 18+, erotikus költemény, nagyon szép a nyelvezete, és, ahogyan elrejtette a sorok között az érzékiséget, keverve a vad kéjes tartalommal, ZSENIÁLIS, "elvont", és modern! "Nem szégyenlős!" :) Óriási, tetszik!
Ha ezt Mona Lisa mosolya ihlette, méltán kerülhetett volna a kép mellé a Louvre-ba.
A tekintetete kissé babonázó, úgymint a titokzatos mosolya, és a vers pontosan sugallja az ezen kifejeződések mögötti rejtelmes tartalmat.
S vajon Leonardo mit akart üzenni ezzel az alkotásával, sok kétség, kérdés van a kép körül, de egy biztos zseniálisat alkotott, ahogyan Ön is!
Olybá tűnik, mintha megfejtette volna a kép rejtelmeit!? :)
Kívánom, hogy még sok ilyen gyönyörű verssel ajándékozza, örvendeztesse meg honlapja követőit!