Alvászavar (inszomnia) otthoni kezeléséről Mindenkinek 1.: Szakmai alapok

1. a szubjektív stresszérzékelése (kontrollvesztettség érzése, azaz egyre jobban kétségbe esnek akár ugyanattól is);
2. a negatív stressz túlreagálása;
3. az érzelemorientált megküzdésekre /alkohol fogyasztásra, stresszevésre, (ön)gyógyszerelésre, kiabálásra, veszekedésre/ való hajlama;
4. hízni kezd (nő a testtömege);
5. romlik a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedők glikémiás kontrollja;
6. emelkedik a vérnyomása
7. stb.
 

♦  Korai (indokolatlan) kétségbeesése miatt elkezdheti túlgyógyszerezni, kezelőorvosával túlgyógyszereztetni magát
 

kockáztatva ezzel: a nyugtatókra és/vagy az altatókra hozzászokás veszélyét; ill. az ezek gyors elhagyásakor óhatatlanul előjövő nyugtató-, altató-megvonáshoz kapcsolódó rebound (visszacsapás szerű) inszomniát.

♦  Nappali fáradtságával, türelmetlenségével, meg nem értettség érzésével, alvás-irigységével és ingerült viselkedésével eltávolíthatja magától szeretteit, akik pedig fontos erőforrásai lehetnének az inszomniát kiváltó okok probléma-orientált kezelésében.

♦  Az így kialakuló társas konfliktusai (otthon, munkahelyén és másutt) újabb stresszorokkal gyarapítják azon korábbi stresszorok számát, amik létrehozták alvászavarát, és amikkel korábban (pihenten, támogatókkal a háta mögött) sem tudott megküzdeni.

♦  Mindezek összhatásaként az alvászavar előbb-utóbb depressziót, ill. valamilyen új testi betegséget, vagy egy már meglévőnek a súlyosbodását is kiprovokálhatja…

♦  Álmatlanság (inszomnia): messze ez a leggyakoribb nehézség. (Ezért is foglalkozunk vele többször a stresszdoktor.hu-n, pl. a Benzo Blogban.)

♦  Cirkadián (napszaki) ritmus zavarához társuló alvás-ébrenlét zavarok.

Az ilyenkor megzavaródó cirkadián ritmusok a szervezet belső, biológiai órájának napi ciklusai. Ezek szabályozzák az alvás-ébrenlét ritmusát, de a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását és számos egyéb életfolyamatot. Azaz ilyenkor ezek is felborulnak!

A cirkadián ritmusokat a napfény és a szervezet saját belső időmérő (zeitgeber) rendszere vezérli úgy, hogy a ciklusok napról napra szabályos ritmus szerint ismétlődhessenek.

A cirkadián ritmus zavarai akkor fordulnak elő, ha ezek a belső ritmusok felborulnak, vagy a nappal-éjszaka ritmusához képest eltolódnak.

Leggyakoribb okai: a több-műszakos munkarend, hosszú K-Ny.-i repülések során megélt időzóna-váltás, a rendszertelen étkezés és bizonyos betegségek.

A felborult cirkadián ritmus számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a fenti alvászavart, elhízást, magas vérnyomást, a 2-es típusú cukorbetegséget és a depressziót.

♦  Alváshoz kapcsolódó mozgászavarok: leggyakoribb formái az alábbiak:

Bruxizmus: A bruxizmus során az érintett személy alvás közben akaratlanul összeszorítja és/vagy csikorgatja fogait.

Nyugtalan lábak szindróma (Restless Legs Syndrome, RLS): Az RLS-ben szenvedő személynek ellenállhatatlan (akaratlan) mozgáskésztetés keletkezik a lábaiban, gyakran irritáló, idegesítő, "kényszeres" érzéssel együtt. Az RLS éberen, nyugalomban, pihenés közben, gyakran elalvás előtt jelentkezik. A lábak mozgatása csökkenti a kellemetlen érzést és a mozgáskésztetést.

Periodikus végtagmozgás zavar (Periodic Limb Movement Disorder, PLMD): A PLMD során az érintett személynek alvás közben jelennek meg ismétlődő, ritmikus mozgásai a lábaiban vagy karjaiban.

♦  Légzésproblémákkal összefüggő alvászavarok:

Horkolás: A zavaróan hangos horkolás általában háton fekve, mélyalvásban történik, amikor az összes izom, köztük a nyelv, a lágyszájpad és a garat izmai is teljesen elernyednek.

Zaja a felső légutakban, pontosabban a garatban keletkezik, amikor a nyitott szájon át belélegzett és az elernyedt izmok (és esetleg a nagyobb garatmandulák) miatt kialakuló garat szűkület következtében felgyorsuló levegő a tüdő felé áramolva megrezegteti a lágyszájpadot és a nyelvcsapot (uvula).

A beszűkülő felső légúton nehezebben és kisebb mennyiségben jut át a levegő, ezzel kevesebb oxigén jut a szervezetbe, a horkolók emiatt egész éjjel felszínesebben alszanak. (Mellettük szintén…) Mindenki jobban jár, ha ilyenkor kedvesen felébresztjük a horkolót és megkérjük, hogy forduljon oldalra...

♦  Alvási apnoe szindróma (OSA): Amikor az alvó személy normális, lassú ritmusú légzése ismétlődően másodpercekre megszakad. Az apnoe (légzés kimaradás) akkor tekintendő kórosnak, ha meghaladja a tíz másodpercet.

Leggyakoribb formája az ún. obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), melynek hátterében több tényező is állhat.

1. Alkati hajlamosságok: túlsúly, szűk garat, mély-harapás.
2. Idegrendszer működésének zavarai: renyhe reflexek.
3. Orr- és garatmandulák megnagyobbodása: főleg gyermekkorban.

Az OSAS mielőbbi kezelése (pl. fogyás) nagyon fontos, mert hosszútávon komoly megbetegedések előfordulásának rizikóját (f)okozza:

1. Túlsúly -> elhízás
2. Magas vérnyomás betegség (hipertónia)
3. Stroke
4. Szívinfarktus (AMI)
5. Cukorbetegség (diabetes mellitus)
6. Elbutulás (szellemi hanyatlás, demencia)

Fontos tudni: a benzodiazepinek (BZD-k, benzok) izomlazító hatásuknál fogva, alvás előtt, nagyobb dózisban bevéve fokozzák a légzésproblémákkal összefüggő alvázavarok kialakulásának veszélyét! Ilyenkor kontraindikáltak is!

♦  Paraszomniák: olyan alvászavarok, amelyek az alvás közbeni viselkedési, érzelmi és fizikai eseményekkel kapcsolatosak. A leggyakoribb paraszomniák a következők:

Alvajárás: amikor az alvó személy felkel és járkál, esetleg összetett cselekvéseket hajt végre, mint például evés, ivás, vetkőzés, pakolás, telefonálás. Ezeket követően az alvajáró személy gyakran békésen visszatér az ágyába, és alszik tovább.

Éjszakai rémület: nagy félelemmel, pánikkal történő váratlan, hirtelen felriadást követően felugrik az ágyából, esetleg kirohan a lakásból.

Rémálom

Alvás „bénultság”: az emberek képtelenek mozogni, vagy beszélni az ébredés pillanatában, ill. közvetlenül az elalvás előtt.

Zavart ébredés

Erőszakos mozdulatok: az ebben a paraszomniában szenvedő álmában akaratlanul, tehát nem tudatosan, nem szánt-szándékkal: üt, rúg és hadonász.

♦  Hiperszomnia zavar (pl. narkolepszia).