Mi is az a szociális fóbia és mik a következményei?

Önsegítő Pszichiátriai Tudástár > Félénkség -> Szociális fóbia | Szociális szorongás

A SZOCIÁLIS FÓBIA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI?

Mi is az a szociális fóbia és mik a következményei? - szociális fóbia, szociális szorongás, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

A szociális fóbia, más néven szociális szorongásos zavar, az egyik leggyakoribb gyógyítható (!), átmeneti pszichés probléma, amely több százmillió embert érint világszerte.

Lényegét a társas helyzetekben kialakuló erős szorongás adja. Ilyen szituációkban (l. lent) az érintettek erősen szoronganak amiatt, hogy mások elítélik, megítélik, kritikával illetik vagy nem fogadják el őket, nevetségessé válnak, kínos helyzetbe kerülnek.

Szorongásuk ezekben a szitukban olyannyira intenzív lehet, hogy az érintettek inkább kerülik a társas érintkezéseket, legyen szó akár iskolai szereplésekről, munkahelyi megbeszélésekről, vagy akár egy egyszerű kérésről, beszélgetésről a boltban. Az elkerülő magatartás egyébként jellemzője minden szorongásos-fóbiás betegségnek, nem csak a szociális fóbiának.

Tehát a szociális szorongás nem csupán egy átmeneti, gyorsan múló félénkség vagy zavarba jövés, ami egészséges embereknél is előfordul. Nem egyszerű szégyenlősség vagy introvertált személyiségvonás.

A szociális fóbia egy betegség, ami mélyen és tartósan áthatja az érintett gondolkodását, érzéseit és viselkedését, komolyan megnehezítve a szociális fóbiások társas kapcsolatait és mindennapi életét.

A szociális szorongásos zavar jelei

A pszichiátria két legújabb diagnosztikus rendszere, a DSM-5 (Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv, 5. kiadás) és a BNO-11 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. kiadás) egyaránt leírják a szociális szorongásos zavart (szociális fóbiát). Összefoglalom a bennük szereplő diagnosztikus kritériumokat.

Intenzív és tartós félelem a társas helyzetekben

Félelem attól, hogy mások megfigyelik, kritizálják, elutasítják vagy megszégyenítik az érintettet.
A félelem irracionális mértékű az adott helyzet jelentette valós veszéllyel összevetve.
A félelem középpontjában az áll, hogy az illető kínos vagy megalázó helyzetbe kerülhet.

A társas helyzetek elkerülése vagy szenvedéssel való elviselése

Az érintett próbálja elkerülni a társas helyzeteket, vagy ha mégis részt vesz bennük, azt intenzív szorongással, félelemmel vagy stresszel kísérve teszi.
Az elkerülés gyakran a társadalmi és szakmai élet jelentős szűküléséhez vezet.

Kiemelt fókusz a társas helyzetekben történő önmegfigyelésre

Túlzottan kritikus szemmel figyeli saját magát, s ez a túlzott önfigyelem még tovább fokozza a szorongást.
Az érintett úgy érzi, hogy mások rendkívül kritikusak vele szemben, és folyamatosan figyelik vagy ítélik őt.
Folyamatos aggodalom a „rossz benyomás keltése” miatt.

Kellemetlen testi tünetek és panaszok a stresszesnek megélt társas helyzetekben

Szapora szívverés
Remegés
Izzadás
Kipirulás
Szájszárazság
Hányinger, hasmenés, gyomorpanaszok
Szédülés
Légszomj

A félelem (stresszreakció) aránytalan a helyzethez képest

Jelentős problémák a mindennapi életben

A szociális szorongás vagy annak következményei negatívan befolyásolják a mindennapi életvitelét, a társas kapcsolatait, tanulmányait vagy munkáját.

A tünetek/panaszok időtartama

A szorongás és az elkerülő viselkedés legalább 6 hónapig fennáll.

A tünetek nem írhatók le jobban más pszichiátriai zavarokkal (például pánikzavar, agorafóbia vagy depresszió), illetve nem egy testi betegség vagy szerhasználat következményei.

KIK ÉRINTETTEK?

Az elmúlt évtizedek kutatásai számos fontos adatot tártak fel az érintettek köréről és a zavar jellemzőiről.

A lakosság körülbelül 4–9%-a tapasztal élete során szociális fóbiát (ezt hívják: élettartam prevalenciának). Egy magyarországi vizsgálat szerint az egyéves előfordulási arány 7,1% (egyéves prevalencia).
A szociális fóbia az esetek többségében (95%) 14 és 20 éves kor között kezdődik.
Egyes források szerint a szociális fóbia előfordulása nők és férfiak között közel azonos. Más kutatások azonban női túlsúlyt mutatnak ki, ahol a nők aránya másfélszer magasabb, mint a férfiaké. Bármelyik nemben jelentkezik, a szociális fóbia jelentős hatással van az érintettek életére, különösen a serdülőkorban és fiatal felnőttkorban.

MI OKOZZA?

A szociális fóbia kialakulásának pontos oka nem ismert, mert nem egy ok, hanem több tényező – genetikai, biológiai, pszichológiai és környezeti – együttesen járul hozzá a kialakulásához és fennmaradásához.

Genetikai (örökletes) tényezők

A szociális fóbiával élők családtagjai körében gyakrabban fordul elő, ami legalábbis részben, genetikai hajlamra utal. A kutatások szerint a genetikai tényezők a szociális szorongás kialakulásának 30-40%-áért lehetnek felelősek.

Nem maga a szociális fóbia, hanem általános szorongási hajlam öröklődhet, ami aztán megnöveli bármely szorongásos zavar kialakulásának esélyét.

Neurobiológiai tényezők

Az amygdala nevű, páros mag az agy azon része, amely a stressz (félelem és szorongás) szabályozásában játszik szerepet. Ezek a magok stressz hatására túlaktívak lesznek szorongásos betegségekben szenvedőknél, amely aztán fokozott félelemreakciókat eredményez társas helyzetekben. Jelentős hatása lehet a serdülőkorra jellemző (neuro)hormonális változásoknak is, ugyanis a szociális fóbia gyakran a serdülőkorban kezd el kialakulni, vagy tovább erősödni.

Pszichológiai tényezők

Korábbi pszichotraumák (negatív élmények): pl. gyermekkori megaláztatás, megszégyenítés, bántalmazás vagy más kínos helyzetek növelhetik a szociális fóbia kialakulásának esélyét. Kritikus vagy túlvédő szülői magatartás szintén hozzájárulhat a szorongó személyiség kialakulásához.

Negatív gondolkodási minták: az érintettek hajlamosak túlbecsülni a társas helyzetek veszélyességét és alábecsülni saját megküzdési képességeiket.

Erős önkritika és a hibázástól való félelem is gyakran jellemző rájuk.

Környezeti és szociális tényezők

Társadalmi elvárások: Az olyan kultúrákban, ahol nagy a nyomás a társadalmi megfelelésre vagy a teljesítményre, a szociális szorongás gyakoribb lehet.

Társas készségek hiánya (túlvédő, overprotektív szülői magatartás) ill. az elsorvadása (elkerülő magatartás miatt): növeli a szociális fóbia kialakulásának, ill. erősödésének a valószínűségét.

Digitális kor: Az online kommunikáció elterjedése a személyes kapcsolatok csökkenéséhez vezetett, az ebből adódó "gyakorlatlanság" is növelheti a szociális helyzetekkel kapcsolatos félelmeket.

Szociális fóbiában erős szorongást kiváltó szituációk

Beszélgetések idegenekkel

Bemutatkozás idegeneknek
Kis beszélgetések (pl. boltban a pénztárossal, vagy ha valamit kérni kell a pultban)
Telefonhívások indítása/fogadása
Jegy vásárlása vagy kérdezés a jegypénztárnál
Taxisofőrrel vagy idegenvezetővel való beszélgetés

Nyilvános szereplés (figyelem középpontjába kerülés)

Kis előadás vagy prezentáció tartása iskolában ill. munkahelyen
Kérdések megválaszolása mások előtt felállva, vagy a táblánál tanórán
Fellépés bármilyen csoportos helyzetben pl. táncpartin
Dicséret fogadása egy teljesítményért
Belépés egy zsúfolt helyiségbe, például egy osztályterembe vagy tárgyalóba

Evés vagy ivás mások előtt

Étteremben való étkezés
Ebéd szünetben, kollégák társaságában történő étkezés
Egy pohár ital, csésze kávé elfogyasztása nyilvános helyen

Vélemény nyilvánítás arccal

Saját ötletek vagy nézőpontok kifejtése egy csoportban
Ellentmondás vagy konfliktushelyzet vállalása
Kritika megfogalmazása vagy annak kezelése

Alávetettséggel járó teljesítmény helyzetek

Egy hivatalos szituáció, például állásinterjú
Ügyintézés, például a bankban vagy hivatalban
Kérdések feltétele egy hatósági személynek vagy felsőbb vezetőnek

Intimitás vagy közeli kapcsolatok kialakítása

Flörtölés vagy randizás
Problémák megbeszélése a partnerrel
A sebezhetőségként megélt érzelmek kimutatása (pl. sírás, remegés, elpirulás)

Hibázás (megszégyenítés, konfliktus) lehetőségét hordozó helyzetek

Egy új készség vagy feladat kipróbálása mások előtt
Sportolás nyilvános helyen, például egy edzőteremben
Kérdések feltétele, ami a szociális fóbiás szerint a „tudatlanság” érzését keltheti másokban

Mindezek olyan mértékű szorongást válthatnak ki, amely az érintett személyek jelentős részénél elkerülési stratégiákhoz vezetnek.

Az elkerülő magatartás azonban nem csak, hogy hosszú távon rontja az életminőséget, hanem lehetetlenné teszi a megküzdést és a valóság megismerését. Az elkerülési stratégiák, például a társas helyzetek kerülése, vagy csak a minimális érintkezés másokkal: ördögi kört hoznak létre.

Az érintett személy nem tapasztalhatja meg, hogy a félelmei legtöbbször alaptalanok, hogy a fejében előre lejátszott (saangolt) legrosszabb forgatókönyvek csak igen ritkán válnak valóra.

Az elkerülő magatartás miatt a szociális szorongás tovább mélyül, és egyre szűkül a komfortzóna.

Az elkerülések következményei

Lehetőségek elveszítése: A szociális fóbiások gyógyulásukig kihagynak számos pozitív élménnyel kecsegtető élethelyzetet (állásinterjúkat, előléptetéseket, romantikus kapcsolatokat), amik jelentősen elszürkíti életútjukat, ahhoz képest, ahogy élhetnének. Párkapcsolataikban vagy alulválasztanak, vagy nem is választanak, csak hagyják, hogy magabiztosabb emberek kiválasszák őket.

Elmagányosodás: A még szociális fóbiával élők, mivel az elkerülő magatartásuk következtében, esélyt sem adnak maguknak a sikerre, gyakran elszigetelődnek, ami fokozza a depresszió és más pszichés problémák (addikciók) kialakulásának valószínűségét.

Önértékelési problémák: Siker híján az önbizalom és énhatékonyság érzés csökken.

Tanult tehetetlenség érzése: Az elkerülés hosszú távon megerősíti a szociális szorongó azon hiedelmét (!), hogy képtelen megbirkózni a társas kihívásokkal. (Mintha nem tudná, hogy a puding próbája az evés...)

Distressz (annak minden testi, lelki és gondolati következményével): Pl.: álmatlanság, fejfájás vagy emésztési zavarok stb...

Hogyan lehet kitörni az ördögi körből?

Az első lépés annak a felismerése, hogy a szociális fóbiával járó szorongás jórészt torz gondolkodáson (kognitív disztorziókon) és ezek miatt kialakuló önmagát és a környezetét érintő hibás (torz) feltételezéseken alapul.

Ezért hajlamosak túlbecsülni a társas helyzetek "veszélyeit", és alábecsülni saját megküzdési, stresszkezelési képességeiket.

A gyógyulásban az elkerülés helyett a következő önsegítő stratégiák segítenek

Kognitív átkeretezés

A kognitív viselkedésterápia (CBT) keretében megtanulhatja azonosítani és megkérdőjelezni a társas helyzetekben, vagy nem sokkal azok előtt aktiválódó irracionális gondolatokat (Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolatokat, SAANG-okat). Pl.:

SAANG
„Biztos mindenki engem fog figyelni és kiröhögnek bénázásom miatt...”

ÁTKERETEZVE
„Lehet, hogy észreveszik, hogy izgulok, de valószínűleg senki sem figyel rám olyan kritikusan, mint ahogy én most elképzelem. Mindenki magával van elfoglalva.”

SAANG
„Mindenki jobban tudja majd nálam, mit kell csinálni.”

ÁTKERETEZVE
„Mindenki hibázik olykor, főleg a betanulás elején, ahol én is vagyok. Ezért van a próbaidő szerte a világban. A tanulás mindig egy folyamat. Senki sem születik profinak.”

SAANG
„Ha hibázok, teljesen lejáratom magam.”

ÁTKERETEZVE
„Egy hiba nem határozza meg, hogy mennyit érek – lesz, ami lesz, egy lépés lesz a fejlődés felé.”

SAANG
„Nem merem elmondani a véleményemet, mert biztosan butaságnak tartják.”

ÁTKERETEZVE
„Lehet, hogy így lesz, de lehet, hogy nem. Nem vagyok jövőbe látó... Majd, ha kipróbálom, kiderül. Nem érdemes lemondanom erről a lehetőségről.”

SAANG
„Az emberek biztos azt gondolják, hogy furcsa vagyok.”

ÁTKERETEZVE
„Lehet, hogy igen és lehet, hogy nem. És ha igen? - akkor mi van... Legalább látnak valakit, aki nem játssza meg magát.”

SAANG
„Meg sem fogok tudni szólalni, és mindenki észreveszi, hogy mennyire zavarban vagyok.”

ÁTKERETEZVE
„Ha kicsit zavarban leszek is, az emberek lehetnek megértőek is. Mások is éreztek már így, és nem gondolták ezt tragikusnak.”

Az ilyen átkeretezések segíthetnek reálisabb nézőpontot kialakítani a társas helyzetekben.

Fokozatos, lépcsőzetes próbálkozás (expozíció)

A korábban elkerült társas helyzetekhez való hozzászoktatás, egy tanulási folyamat, ezért csak kis lépésekben hatásos. Ilyen lehet pl.: egy telefonhívás elindítása, egy kávé rendelése vagy egy rövid beszélgetés kezdeményezése. A fokozatosan egyre gyakoribbá váló pozitív élmények megerősítő hatásai aztán segítenek lebontani a félelmeket és egyre nagyobb kihívást jelentő helyzetekkel menni tovább.

Önreflexió és naplóvezetés

A félelmek és a korábban elkerült helyzetekben átélt élmények naplózása segít jobban megérteni saját reakcióikat, és követni a fejlődésüket az expozíciók (valóság kontrollok) során.

Támogató környezet keresése

Lehet az támogató csoport vagy terapeuta, segít a szorongások feldolgozásában és a siker tervezésében.

Relaxációs technikák

Légzőgyakorlatok, progresszív izom relaxáció, mindfulness, jóga stb. hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez és a panaszok fölötti kontroll növeléséhez.

Hashtagek

#SzociálisFóbia #SzociálisSzorongás #Stresszkezelés #TársasSzorongás #ÖnsegítőStratégiák #ÖnbizalomFejlesztés #RelaxációTechnikák #KognitívViselkedésterápia

Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!

Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...

Dr. Kopácsi László
Pszichiáter szakorvos, life coach
gyógyszer-leszokás specialista

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője

Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach, benzodiazepin blogger
gyógyszer-leszokás tanácsadó
"A megosztó tudásmegosztó"
a tájékozott beleegyezés érdekében.
Nem rendelek már
Segítek Önmagán Segíteni

facebook

Frontin, Xanax, Helex hozzászokás tesztek

♦ Frontin / Xanax / Helex (alprazolámok)
♦ folytatom...

Gyógyszerfüggőség, stresszoldás, hirtelen szívhalál, IBD, progresszív izomrelaxáció stb.

♦ Szívszorító történetek...
♦ Gyógyszerfüggőség
♦ Kutyasimogatás a legjobb stresszoldó
♦ Stressz a hirtelen szívhalál fő oka
♦ A bélbetegségek pszichoszociális háttere
♦ Testi-lelki ellazulás - progresszív izomrelaxáció
♦ A hajkorona lombhullása és a Marie Antoinette-szindróma
♦ Csak lazán - a legjobb relaxációs módszerek
♦ Éjszakai pánikroham...

Benzo Blog Ajánló

Siker Napló pánikbetegeknek

Stresszmentes Karácsony - pszichiáter tanácsai

Altató és nyugtató mellékhatásokra alapozott gyilkosság

Amikor a lábaid nem hagynak aludni: A nyugtalan láb szindróma -> alvászavar

Orvos barátnőjét meglopva, orvosi vényeket hamisított, hogy altatóhoz jusson

Dr. Kopácsi László pszichiáter, life coach, betegbiztonsági blogger, nyugtató-, altató-, antidepresszáns-leszokási tanácsadó

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.