A stressz ellenszerei

Szapora szívverés, megemelkedett vérnyomás, csökkenő gyomorműködés a stressz elsődleges tünetei. Az ősember idején valódi vészhelyzet váltott ki ilyen stresszeakciókat, hogy a szervezetet hatékony menekülésre késztesse. Ma a folyamatos stresszhelyzet életformává vált, számos betegség főforrása. Gyógyításához életmódváltásra, a negatív hatások tudatos kezelésére van szükség.


A kiszámíthatatlanság és a teljesítménykényszer a legnagyobb stresszforrás a mai ember életében. írja dr. Valló Ágnes Menedzserbetegségek című könyvében. Ha valakit folyamatosan ilyen hatások érnek. előbb-utóbb elveszíti energiáját, sőt számos fizikai betegség okaként is a stressz okozta érzelmi- és lelkiállapot-romlást teszik felelőssé a szakértők.

A stressz a mindennapok része, tipikus urbánus betegség. Régebben ez a szervezetnek a pillanatnyi fizikai ingerekre adott nem specifikus válaszát jelentette - ahogyan a stresszelmélet megalapozója, Selye János biológus professzor fogalmazott-, és jótékony hatású volt: az ősembert veszélyesetén menekülésre késztette. Mostanában viszont a folyamatos idegességre, feszült helyzetekre való reakciót nevezzük így.

A kiváltó okok sora hosszú és tartós, kezdve a munkahelyi problémáktól a megfelelési kényszeren át a családi gondokig.

Korunk népbetegsége a szervezetet komolyan károsítja. Selye János biológiai kutatásaival már a harmincas években igazolta, hogy a folyamatos túlfeszített állapotban számos szerv sérül: a szív és az érrendszer, az immunrendszer, a mellékvese és a vesék, a tápcsatorna, valamint a bőr. Nem véletlen, hogy a rohanó életet élők gyakran küzdenek szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, fekéllyel, emésztési gondokkal.

A tudomány mai álláspontja szerint további betegségeket is okoz a stressz: egyes szervek túlfeszített állapota állandósul mások rovására, ez vezet a szervezet energiaegyensúlyának felborulásához, és ahhoz, hogy végül fogékonyabbá válik bármilyen betegségre. Olyannyira, hogy a munkahelyi hiányzások nagy része - hozzávetőleg 70 százaléka - is a stresszre vezethető vissza.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy küzdeni kell a stressz ellen. A hogyanra a legkézenfekvőbb válasz a gyökeres életmódváltás lenne, ám ennek lehetősége csupán keveseknek adatik meg. A negatív élethelyzetek felismerésének és megfelelő kezelésének elsajátítása azonban mindenki számára elérhető és megszívlelendő. Azért is, mert a folyamatos stressz hatására előfordulhat, hogy elfelejtünk ellazulni. Ilyenkor pedig a legnyugalmasabb helyzet is irritálóvá válik, és akár a családi nyaralás során is állandóan lesz min idegeskedni.

A stresszoldásnak számos módja létezik. Vannak intézmények, amelyek arra szakosodtak, hogy tréningek útján fejlesszék az önismeretet, utat mutassanak a helyes életfilozófia irányába. Természetgyógyászhoz, kineziológushoz vagy homeopátiás szakorvoshoz is fordulhatunk, hogy segítséget kapjunk a feszültség levezetésében.

Miután a stressz egyik hatása, hogy megfeszülnek az izmok, a rendszeres testmozgás mindenképpen jótékony orvosság. Már napi 30-40 perc séta is a jó levegőn jelentősen javítja az izomzat tónusát, növeli a sejtek oxigénfelvételét. A hatékonyság kulcsa ebben az esetben a rendszeresség. Néhány alapvető, a hétköznapokon is könnyedén végezhető jógagyakorlat is komoly segítség a stresszhatások feloldásában vagy az azokra való felkészülésben. Maga a jóga szó jelentése is erre utal: szanszkritül önlegyőzést, a szellemi és fizikai belső erők teljes egybefogását s a rajtuk való uralmat jelenti. Nem véletlen, hogy mostanában egyre több pszichológus ajánlja például ezt a meditatív testgyakorlatformát rákos betegek kiegészítő kezeléseként.

A stressz hatására kialakult hát- és nyakfájdalom, szorongás, depresszió, fejfájás, magas vérnyomás egyik legrégebbi kezelése a masszázs. A megfelelő módon végzett kúra fokozza az anyagcsere-folyamatokat, és a belső szervekben is beindít bizonyos öngyógyító mechanizmusokat a vér- és nyirokkeringés stimulálásával. Mindezek mellett a masszázs segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket, s jó az idegrendszernek is. Az utóbbi években például egyre több munkahelyi egészségmegőrző programban kap helyet az irodákban végzett mobilmasszázs, amely elsősorban a hát felső részén, a vállakon és a nyakon jelentkező ízületi feszültségeket oldja.

A szaunázás már nem fér bele a munkaidőbe, de a forró levegő és az izzadás mindenképpen fontos oldószere a stressznek. A szaunázás kiűzi a méreganyagokat a szervezetből, erősíti az immunrendszert, edzi a szívet, és fokozza a keringést, mindeközben pedig igazán kellemes kikapcsolódás akár egyedül, akár társasággal.

A kiváltó okok sora hosszú és tartós, kezdve a munkahelyi problémáktól a megfelelési kényszeren át a családi gondokig.

Miután a stressz következtében nő a szervezet tápanyag- és energiaszükséglete, a fokozott vitaminbevitel is segíthet a negatív hatások gátlásában. A C-vitamin például fontos szerepet játszik az idegrendszer egészséges működésében, a B-, A- és E-vitamin pedig erősíti az ideg- és az immunrendszert. A kalcium és magnézium szintén hatékony lehet, mert oldják az izomfeszültséget.

A gyógynövények között is érdemes szétnézni, mielőtt valaki szintetikus nyugtató szedése mellett döntene. A teljesítményfokozó, kiegyenlítő hatású növényeket a szakirodalom adaptogéneknek nevezi. A világon összesen 22 fajta növényt sorolnak ebbe a kategóriába, amelyekről kutatások igazolják, hogy segítenek a szervezetnek alkalmazkodni és helyreállítani az egyensúlyt, vagyis feszült helyzetben nyugtatóan hatnak, nyugalmi állapotban pedig energetizálnak. Ilyen például a ginzeng, az aloe vera, a rózsagyökér (a Rhodiola roseat természetes energiabombaként is szokták emlegetni), vagy az astragalus gyökér, amely a kínai gyógyászatban ismert. Szintén Kínából származik a pecsétviasz (reishi) gomba, amelyről ugyancsak azt állítják, hogy krízishelyzetben fokozza az immunrendszer működését, és a vitalitás növelésében nyújt különleges segítséget. Álmatlanság ellen pedig orvosi macskagyökeret, depresszió ellen orbáncfűkivonatot ajánlanak.

Bizonyos illóolajok ugyancsak nyugtató, lazító hatásúak. Ilyen a bergamott, a citrusfélék, a levendula, a majoránna és az aroma mécsesek között is akad stresszűző. A citromfű-, a szantálfa-, az orgona- és a rózsaolajmécses akár az irodában is illatozhat.



Piac & Profit 2009/5. - Sebők