„Elnyomók” a fejekben. A benzodiazepinek a pszichiáterek és a nem-pszichiáter orvosok által az egyik leggyakrabban receptre felírt gyógyszerek. Olyan pszichoaktív (tudatmódosító) gyógyszercsoport, melynek tagjai a központi idegrendszeri depresszánsként („elnyomóként”) működnek. Ezzel csökkentik a feszültséget (szorongásoldás), így csökkentik az éberséget (altató hatás), ekképpen csökkentik az izomtónust (izomlazítás) és ily módon oldják az epilepsziás görcsöket (antiepileptikus hatás), vagy okoznak koncentráció- és memóriazavart, amit a műtétek előtti premedikációban, érzéstelenítésre és a negatív emlékek kitörlésére használ az orvostudomány.
Ugyan a véletlenszerű vagy akaratlagos benzodiazepin túladagolás ritkán okoz halált, azért más gyógyszerekkel, illetve alkohollal és illegális szerekkel együtt akár halált is okozhat ez a gyógyszercsoport. Lásd: Gyógyszeres bor ivásába halt bele egy 15 éves kislány Gesztelyen
.jpg)
A benzodiazepinek (BZD-k) története
Az első benzodiazepin a klordiazepoxide (gyógyszer nevén: Librium) volt, amelyet 1960-ban hoztak forgalomba a világ nagy gyógyszerpiacain. Nálunk néhány éves késéssel Elenium néven került gyógyszertári forgalomba. Ott van most is a patikák és az otthonok polcain, holott idén 63 éves (!) a klórdiazepoxid. Elavult, őskövület: „paleolit diéta…”.
A gyógyszergyártók a benzodiazepin-boom óriási sikerén felbuzdulva szintetizáltak még vagy 3.000 benzo-változatot. Forgalomba világszerte azonban "csak" kb. 50 került ezekből a benzodiazepin-analógokból.
Minden idők legnagyobb benzodiazepin "siker sztoriját" a diazepam (külföldön: Valium; Hazánkban: Seduxen) aratta. Egészen elképesztő mértékben sikerült a gyógyszergyártónak elterjeszteni a világban. Nagyüzemi gyógyszermarketinggel a legelterjedtebb, legfelkapottabb vényköteles gyógyszerré tették 1972 és 1978 között!
Súlyosabb károkat okoztak, mint mostanában a fentanyllal.
Volt aztán egy második benzo-boom is a 80-as, 90-es években, melyet a Xanax (alprazolám; Xanax, Frontin, Helex), Clonopin (klonazepám, Rivotril, Clonazepam TC) ill. az Ativan (lorazepám; Loranxil) forgalomba hozatalával értek el.
Benzo (BZD) mellékhatások története
Igen gyorsan, már a 60-as években (!!!) kiderült, hogy a benzodiazepinek folyamatos, nagydózisú használata BZD-toleranciához (hatáscsökkenéshez), majd benzodiazepin-függőséghez és ennek részeként durva benzodiazepin megvonási tünetekhez vezethet.
A benzodiazepinek forgalmazásában érdekelt gyógyszeripari lobbi azonban kb. 2 évtizedig semmit sem tett a túlzott gyógyszer felírások, nyugtatózások, agyongyógyszerelések csökkentéséért.
Igazán akkor kezdett stratégiáján módosítani, amikor a nyolcvanas években nemzetközi mozgalom kezdett kibontakozni a pszichiátriai szerek, ezen belül is először a szorongásoldó és nyugtató-altató BZD-k, majd az antidepresszáns-függőségek ellen.
Ennek a média által is felkarolt, nemzeti (angol, amerikai, japán) BZD-ellenes betegszervezetek által kifejtett nyomásgyakorlásnak az eredményeképpen változtatott a gyógyszergyártók meghosszabbított kezeként működő nemzetközi orvos szakmai lobbi a benzodiazepinek terápiás javaslatán, és került be a szedés-korlátozás a betegtájékoztatókba, gyógyszer leiratokba, szakmai ajánlásokba.
Hazánkban egyedül a stresszdoktor.hu-n olvashatók a különböző nyugtatók és altatók betegtájékoztatói több évre visszamenőleg. Tanulságos és szomorú látni, milyen apró lépésekben tárják fel fokozatosan a gyógyszer-használók előtt e "fehér tabletták sötét titkait" a gyártók...
Nagyon-nagyon messze vagyunk még a korrekt gyógyszeres terápiához szükséges tájékozott beleegyezéshez szükséges gyógyszer-információk átadását illetően.
Ezzel a kikényszerített lépéssel papíron, számon kérhető módon – látszólag – minden rendben lett a benzodiazepin-fronton (pl.: Frontin-fronton). Innentől fogva sem a gyógyszergyártók, sem a szakmai szervezetek nem vonhatók felelősségre.
Megtörtént a felelősség-szétterítése a gyógyszerforgalmazásban kulcsszerepet játszó közvetlen gyógyszerfelírók (családorvosok, pszichiáterek stb.) felé, akik egyszer majd egyénileg, személyükben már felelősségre vonhatók lesznek a sokszor hanyag receptírási gyakorlatuk miatt.
A gyógyszergyárak és szakmai kollégiumok pedig bátran lobogtathatják dokumentumaikat, hogy ők mindent megtettek, leírtak a benzodiazepin-függőség elkerülése, megelőzése érdekében.
A benzodiazepinek forgalmazása a fejlettebb államokban, a tudatosabb „vásárlási szokások”, a felelősebb gyógyszerfelírási, gyógyszer kiváltási és gyógyszer szedési gyakorlat miatt már nem növekszik. Telítetté vált a piac. Egyre több a joggal óvatos pszichiátriai gyógyszerszedő.
A benzodiazepinek felírása
A benzodiazepineket a legkülönbözőbb problémákra írják fel okkal és gyakran ok nélkül az orvosok. A pszichiáterek a hivatalos ajánlásoknak megfelelően szorongásos betegségek (pánikroham, szociális fóbia, stb.) és álmatlanság kezelésére írnak fel legtöbbször benzodiazepin recepteket.
De bizony igen sokszor adják „antidepresszánsként”, vagy kezelnek vele krónikus szorongást, krónikus alvászavart, holott a benzodiazepinek hosszabb távon bizonyítottan rontják a depressziós tüneteket, súlyosbítják az alvászavart.
A nem-pszichiáter kollégák pedig – a rendelői tapasztalatom szerint – a legkülönbözőbb, krónikus pszichoszomatikus betegségek és tünetek csökkentésére használják a benzókat.
A benzodiazepinek hatása
Hogy működnek a „lesz@rom” tabletták? A benzodiazepinek szelektíven hatnak az agy legfontosabb gátló idegingerületátvivő anyagát (neurotranszmitterét), a GABA-t (gamma-amino vajsavat) „előállító” neuronokra. Ugyanazokra a központokra, ahová az alkohol és a heroin is kötődik… Ezért van közöttük súlyos, akár életveszélyes alkohol és gyógyszer, illetve gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás.
Amikor valaki benzodiazepint vesz be, az gyorsan felszívódik, bekerül a véráramba, onnan az agyba, ahol elkezd feldúsulni. Ennek hatására az előbb említett GABA gátló hatása felerősödik. Következésképpen a bevett gyógyszer hatóanyagától és dózisától függően: nyugalom, álmosság szállja meg az embert, figyelme elkalandozik, elernyednek az izmai. Ez a „lesz@rom” hatás. Segítség az egyhelyben járáshoz, toporgáshoz...
A gyógyszerre szoruló, vagy önmagát gyengének, gyógyszerre szorulónak tartó ember körül ugyanúgy ott dübörögnek a tények, várják a valódi megoldást a valódi problémák. Azért elegendő a rendeléseimen minimális mennyiségű gyógyszert használni, ha egyáltalán kell, mert a problémák valós megoldásában is segítek.
Bizonyos esetekben a benzodiazepineknek, akár az alkoholnak (lásd: patológiás részegség) paradox hatásai lehetnek. Az elvárttal éppen ellentétes panaszok és tünetek, pl.: idegesség, szorongás, izzadás, feszültség, nyugtalanság, és rémálmok léphetnek fel.
A Hazánkban forgalomban lévő szorongáscsökkentő benzodiazepinek
♦ alprazolam (Frontin, Helex, Helex SR, Xanax, Xanax SR, Xanax Sublinguális)
♦ klonazepam (Rivotril, Clonazepam TC)
♦ diazepam (Seduxen)
♦ lorazepam (Loranxil)
♦ medazepam (Rudotel, Medazepam)
♦ klórdiazepoxid (Elenium)
♦ klobazam (Frisium)
♦ klonazepam (Rivotril, Clonazepam TC)
♦ diazepam (Seduxen)
♦ lorazepam (Loranxil)
♦ medazepam (Rudotel, Medazepam)
♦ klórdiazepoxid (Elenium)
♦ klobazam (Frisium)
Ha fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is.
Ha benzodiazepin nyugtatót vagy altatót szed, ne feledje kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet – segíthet tisztábban látni a saját helyzetét.
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még!
Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
nyugtatók, altatók és antidepresszánsok biztonságos optimalizálása - Segíthetek?
Benzo Blog – alapítva 2014-ben
társadalmi felelősségvállalás jegyében
Kapcsolódó anyagok
.jpg)
