A munkahelyi stressz évtizedek óta világszerte a kiemelt népegészségügyi problémák közé tartozik. És elsősorban nem is a fejlett világban. Gondoljunk csak a fél-, és új-gyarmati sorban tartott államokban jellemző: gyermekmunkára, az itthoni szemmel elképzelhetetlen munkakörülményekre.Az ún. fejlett ipari államokban más típusú a munkahelyi distressz. Erről lesz szó.
Az európai közösség területén évről évre kb. 40-42 millió munkavállalót érint munkahelyi stressz. A negatív munkakörnyezet, a rossz munkahelyi légkör sajnos Hazánkban is elterjedt.
A leggyakoribb munkahelyi stresszforrások (stresszorok)
Nagy valószínűséggel Önt is érinti némelyik Kedves Olvasó befolyásolva a testi-lelki jólétét. Megfelelő stresszkezelés nélkül hozzájárulva szorongáshoz, pánikrohamhoz, alvászavarhoz, depresszióhoz, kényszerhez, stresszevéshez, elhízáshoz és még megannyi más mentális és testi (szomatikus) probléma kialakulásához.
1. Túlterhelés és határidők nyomása: A munkahelyi elvárások és a munkaterhelés túlzott mértéke, amely a munkavállalók képességeit, készségeit, felkészültségét, felkészítését és a rendelkezésre bocsátott időkeretet meghaladja, egyrészt megnehezíti a munka és magánélet egyensúlyának megőrzését, másrészt gyakran vezet kimerültséghez és kiégéshez.
2. Bizonytalanság a munkahelyen: A munkahelyi biztonság hiánya, pl. az átalakítások, a leépítések veszélye, előmeneteli lehetőségek kérdésessége, a titkolódzás, a munkakörök nem világos meghatározása vagy a rossz munkahelyi vezetők hatalmi játszmái stb. – mind-mind (egyike-másika feleslegesen) stresszeli a dolgozót.
3. Elismerés és visszajelzés hiánya: A munka elismerésének, a pozitív visszajelzéseknek a hiánya motiválatlansághoz vezethet.
4. Munkahelyi konfliktusok: Konfliktusok, viszályok a kollégák, vagy éppen a felettesek és beosztottak között, amik akár a munkahelyi zaklatásig vagy bántalmazásig durvulhatnak.
5. Megfelelési kényszer: Az elvárásoknak, normáknak való megfelelés, a teljesítményértékelések, a munkahelyi verseny nyomása, a „havi bevételi kényszer” gyakran vezet a munkavállalóknál saját igényeik, vágyaik háttérbe szorításához és intenzív, gyakran a magánéletet is érintő stresszt, szorongást és alacsony önbecsülést eredményezhet.
6. Nem megfelelő munkakörnyezet: A munkavégzéshez szükséges eszközök, források hiánya vagy a munkahely fizikai környezetének problémái, például zaj, rossz világítás.
7. Technológiai változások: A gyors technológiai fejlődés és annak nyomán a munkavállalók által elvárt folyamatos alkalmazkodás és tanulás is sok stresszhez vezet
Mindezek eredményeként ma már csaknem minden 2. alkalmazottat érnek rendszeresen komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások Hazánkban is.
A stresszes környezetben aztán a dolgozók (beosztottak, közép és felső vezetők) gyakrabban szenvednek a distressz (negatív stressz) lelki kihatásaitól.
Munkahelyi stressz leggyakoribb pszichológiai következményei
A következmények legtöbbször egymást rontó, ördögi körökhöz vezethetnek.
1. Szorongás: feszültség (ingerültség, kooperációs nehézségek), félelem, aggódás és pánikroham(ok): Ezek megoldás híján gyorsan átterjednek a magánéletre, negatívan hatva a családok többi tagjára is, megbontva ezzel a munkavállaló érzelmi hátterét, hinterlandját.
2. Kognitív problémák: Koncentrációs nehézségek, fáradékonyság, döntéshozatali képesség lelassulása és elbizonytalanodása, a problémamegoldó képességek romlása.
3. Alváselégtelenség (inszomnia): A distressz okozta szorongás, ingerültség és aggodalom rontja az alvás minőségét és időtartamát, nyugtalan alváshoz, éjszakai megébredésekhez, ezek pedig nappali álmossághoz, aluszékonysághoz vezethetnek.
4. Csökkent önértékelés és önbecsülés: Különösen, ha a dolgozó úgy gondolja/érzi, hogy „Ő a hibás”, amiért képtelen megbirkózni a munkahelyi elvárásokkal.
5. Kiégés (burnout): Az energia hiánya, az érdeklődés elvesztése és/vagy negatív attitűd a munkával és a kollégákkal szemben, cinizmus és érzelmi (emocionális) kimerültség.
6. Depresszió: Rossz közérzet, rossz hangulat (kedvetlenség), energiahiány, érdeklődés, öröm, humorérzék elvesztése a mindennapi tevékenységekben, étvágytalanság, alvászavar stb. A legsúlyosabb esetekben akár szuicid (öngyilkossági) gondolatok és késztetések.
7. Fokozott alkohol-, nikotin-, nyugtató-, altató- és drogfogyasztás: Sokan stressz kezelésként fordulnak ezekhez, amik tetézve az addig is meglévő bajt, további egészségügyi problémákat és függőségeket okozhatnak.
A munkahelyi stressz pszichológiai következményeinek kezelése érdekében fontos lenne a megelőzés, a korai felismerés és a hatékony megküzdési stratégiák (stresszkezelési technikák) elsajátítása és szükség szerint szakmai segítség (pszichológus, képzett coach, pszichiáter, addiktológus, masszőr, fizikoterapeuta stb.) igénybevétele.
Munkahelyi stressz leggyakoribb testi következményei
1. Izomfeszültség: A krónikus stressz miatti izomfeszültség fejfájáshoz, nyak-, hát- és vállfájdalmakhoz, ill. az arcon izomrángásokhoz, vagy kézremegéshez vezethet.
2. Emésztőrendszeri problémák: Gyakoribbakká válnak a kezeletlen distressz miatt olyan emésztőrendszeri zavarok, mint az irritábilis bél szindróma (IBS), gyomorsav túltengés, peptikus nyombél-, és gyomorfekély stb.
3. Szív- és érrendszeri problémák: A magasvérnyomás, magas koleszterinszint, szívritmuszavarok, angina, szívroham és stroke kockázata is nő.
4. Anyagcsere-problémák: A krónikus distressz növeli a 2-es típusú cukorbetegség (NIDDM) kialakulásának kockázatát, mivel befolyásolja a glükóztoleranciát és az inzulinrezisztenciát.
5. Immunrendszeri problémák: A krónikus negatív stressz (distressz) csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, ezért a dolgozó fogékonyabbá válik különböző fertőzéses betegségekre. De, előidézheti azt is, hogy az immunsejtek a szervezet saját sejtjei ellen támadnak és különböző autoimmun betegségeket (pl.: Hashimoto-tiroiditisz, gyulladásos bélbetegségek: Crohn-betegség, ulceratív colitis; pszoriázis/pikkelysömör, sclerosis multiplex), ill. ezek fellángolásaihoz vezethet.
6. Szexuális és reprodukciós zavarok: A stressz befolyásolhatja a szexuális vágyat és teljesítményt, és problémákat okozhat a reprodukciós egészség terén is.
7. Bőrgyógyászati problémák: A distressz súlyosbíthat vagy előidézhet bőrproblémákat, pl.: ekcéma, pszoriázis, autoimmun bőrbetegségek stb.
A munkahelyi stressz testi következményeinek kezelése érdekében fontos a stresszkezelési technikák alkalmazása, a megfelelő táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás és szükség esetén orvosi vagy pszichológiai segítség igénybevétele.
Munkahelyi stressz megelőzés és kezelés
Mivel a munkahelyi stressz dollár/euró/font és forint milliárdokban kifejezhető profit csökkenéssel jár a hatékonyságcsökkenésnek, a kreativitás-, és innováció-hiánynak, a munkahelyi baleseteknek, a hiányzásoknak, a magas munkaerő elvándorlásnak és a munkaerő toborzási és betanítási költségek következtében – ma már a tulajdonosok és munkaadók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a munkahelyi stressz megelőzésének ill. munkahelyi csökkentésének.
Nagy az átfedés a stressz megelőzés és a stresszkezelés között. Mégis didaktikailag megpróbáltam elkülöníteni egymástól a kettő.
Munkahelyi stresszt megelőző lehetőségek
1. Pihenő, relaxációs zónák: A munkahelyi pihenőterületek, pl.: meditációs vagy csendes szobák, lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak a nap folyamán a pihenésre és relaxációra. (Ezeket inkább a magas hozzáadott értéket nyújtó kreatív és innovatív munkaerő jó szellemi kondícióban tartására alkalmazzák.)
2. Rugalmas munkarend: A munkaidőnek és a munkavégzés helyének (home office) rugalmas kezelése sokat segíthet a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzésében.
3. Munkahelyi wellness programok: Ezek a programok különböző egészségmegőrző és wellness tevékenységeket kínálnak, pl.: fitnesz órák, táplálkozási tanácsadás és egészséges (pl. vegán) étkezési lehetőségek a munkahelyen.
4. Munkahelyi mentorálási és coaching programok: Ezek a programok segíthetnek a munkavállalóknak a személyes és szakmai fejlődésben, nyújtva nekik támogatást a karrierjük során felmerülő kihívások kezeléséhez.
5. Csapatépítő tréningek: Feltéve, ha a csapatépítő események tényleg a munkahelyi légkört szándékoznak javítani, és erősíteni a kollégák közötti kapcsolatot… Nem pedig a csapat lerészegedés élményét, más kiscsoportos tevékenységekről nem is beszélve…
6. Szakmai fejlődési lehetőségek: A szakmai továbbképzési és fejlődési lehetőségek biztosítása, növeli a munkavállalók önbizalmát, önértékelését, lojalitását (kötődését) a céghez és csökkentik a munkahelyi distresszt. Ki ne szeretné azt, ha értékelik erőfeszítéseit és van lehetősége a személyes növekedésre?
7. Önkéntes programok: A munkahely által támogatott önkénteskedési lehetőségek módot adhatnak a munkavállalóknak arra, hogy kilépjenek a munkahelyi környezetből, új perspektívákat nyerjenek, és pozitív hatást gyakoroljanak valamilyen közösségre.
8. Életmód-tanácsadás: Az egészséges életmód (táplálkozás, testmozgás, kikapcsolódás és pihentető alvás) alapvető fontosságú mind a distressz megelőzésében, mind a megfelelő kezelésében. Életmód-tanácsadók segíthetik a munkavállalókat az egészséges szokásokra alapozott egészséges életmód kialakításában és fenntartásában.
9. Mindfulness és meditációs programok: A tudatos jelenlét (mindfulness) és a meditáció gyakorlása segít megtanulni, hogyan kezeljék a dolgozók a stresszt és hogyan maradjanak nyugodtak és összpontosítottak kihívások közepette is.
Munkahelyi stresszkezelési lehetőségek
1. Stresszkezelési tréningek: Rendszeresen szervezett műhelymunkák és képzések, amelyek a stresszkezelési technikákra, időgazdálkodásra, és konfliktuskezelési stratégiákra összpontosítanak.
2. Egészségügyi szolgáltatások: Az egészségbiztosítás kiegészítéseként kínált Alkalmazotti Segítségnyújtási Program (EAP, Employee Assistance Program) szolgáltatások: pszichológiai tanácsadások, szakorvosi konzultációk.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében
Kapcsolódó anyagok
A leírtak alapján először is szeretném biztosítani arról, hogy egyáltalán nem rossz anya, sőt valószínűleg feleségként is jól megállja a helyét. Az, hogy ennyit vállal, már önmagában is azt mutatja, mennyire elkötelezett házastárs és szülő.
Az anyaság csodálatos, de olykor, egy időre nagyon kimerítő is lehet. Ilyenkor elkél a segítség. Jelenlegi helyzete túlzottan megterhelő, hiszen, mint írta, a mindennapi teendők, a gyerekek gondozásától a háztartás vezetéséig, mind az Ön vállait nyomják.
Két kisgyermek mellett szinte lehetetlen, hogy mindig minden tökéletesen és zökkenőmentesen menjen. Teljesen érthető és természetes, ha ilyen körülmények között egyre gyakrabban érzi úgy: sok ez már így együtt.
A fejfájás és a kimerültség jelzései annak, hogy teste-lelke pihenésre, feltöltődésre vágyik. Ezt nem pótolják a fent említett szerek. Ezért sem használnak (mindig).
Kérem, ne legyen túl szigorú önmagával. Ön is megérdemli a törődést. Fontos, hogy ez nem önzés! Mert csak pihentebben tud hosszútávon megfelelően gondoskodni a Családjáról. Családja egyensúlyához szükség van az Ön egyensúlyára is. Annak rovására távlatokban fenntarthatatlan.
Elbizonytalanító belső kérdései nem a kudarc jelei, hanem annak, hogy mindent megtesz őértük, de egy ideje erőn felül, elegendő énidő nélkül… Érdemes lehetne ezen együtt elgondolkodniuk.
Javaslom, ha lehetőséget tudnak rá teremteni, próbáljon meg, időt találni saját magára is – legyen az akár csak néhány 10 percnyi csend, relaxáció, olvasás, séta… Nyilván több jobb lenne, hiszen ennél egy mobil feltöltése is tovább tart… Pedig az egy lélektelen vas csupán.
Ha szükséges, ne habozzon segítséget kérni a férjétől, családtól, rokonoktól, barátnőktől vagy szomszédoktól stb. Együttérző támogatásuk sokat segíthet abban, hogy újra fájdalommentesre töltődjön.
Végül, de nem utolsósorban, amenyiben a fejfájás (distressz) közös erőfeszítéseik ellenére sem enyhülne, érdemes lehet szakember (pszichológus) segítségét kérni, aki további tanácsokkal és támogatással láthatja el Önt, Önöket.
Sok erőt és kitartást kívánok, és kérem, ne feledje: Ön egy csodálatos édesanya.
Együttérző tisztelettel, Kopácsi dr.