Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Munkahelyi stressz, stresszkezelés, stressz menedzsment


Munkahelyi stressz, stresszkezelés, stressz menedzsment A munkahelyi stressz évtizedek óta világszerte a kiemelt népegészségügyi problémák közé tartozik. És elsősorban nem is a fejlett világban. Gondoljunk csak a fél-, és új-gyarmati sorban tartott államokban jellemző: gyermekmunkára, az itthoni szemmel elképzelhetetlen munkakörülményekre.

Az ún. fejlett ipari államokban más típusú a munkahelyi distressz. Erről lesz szó.

Az európai közösség területén évről évre kb. 40-42 millió munkavállalót érint munkahelyi stressz. A negatív munkakörnyezet, a rossz munkahelyi légkör sajnos Hazánkban is elterjedt.


A leggyakoribb munkahelyi stresszforrások (stresszorok)


Nagy valószínűséggel Önt is érinti némelyik Kedves Olvasó befolyásolva a testi-lelki jólétét. Megfelelő stresszkezelés nélkül hozzájárulva szorongáshoz, pánikrohamhoz, alvászavarhoz, depresszióhoz, kényszerhez, stresszevéshez, elhízáshoz és még megannyi más mentális és testi (szomatikus) probléma kialakulásához.

1. Túlterhelés és határidők nyomása: A munkahelyi elvárások és a munkaterhelés túlzott mértéke, amely a munkavállalók képességeit, készségeit, felkészültségét, felkészítését és a rendelkezésre bocsátott időkeretet meghaladja, egyrészt megnehezíti a munka és magánélet egyensúlyának megőrzését, másrészt gyakran vezet kimerültséghez és kiégéshez.

2. Bizonytalanság a munkahelyen: A munkahelyi biztonság hiánya, pl. az átalakítások, a leépítések veszélye, előmeneteli lehetőségek kérdésessége, a titkolódzás, a munkakörök nem világos meghatározása vagy a rossz munkahelyi vezetők hatalmi játszmái stb. – mind-mind (egyike-másika feleslegesen) stresszeli a dolgozót.

3. Elismerés és visszajelzés hiánya: A munka elismerésének, a pozitív visszajelzéseknek a hiánya motiválatlansághoz vezethet.

4. Munkahelyi konfliktusok: Konfliktusok, viszályok a kollégák, vagy éppen a felettesek és beosztottak között, amik akár a munkahelyi zaklatásig vagy bántalmazásig durvulhatnak.

5. Megfelelési kényszer: Az elvárásoknak, normáknak való megfelelés, a teljesítményértékelések, a munkahelyi verseny nyomása, a „havi bevételi kényszer” gyakran vezet a munkavállalóknál saját igényeik, vágyaik háttérbe szorításához és intenzív, gyakran a magánéletet is érintő stresszt, szorongást és alacsony önbecsülést eredményezhet.

6. Nem megfelelő munkakörnyezet: A munkavégzéshez szükséges eszközök, források hiánya vagy a munkahely fizikai környezetének problémái, például zaj, rossz világítás.

7. Technológiai változások: A gyors technológiai fejlődés és annak nyomán a munkavállalók által elvárt folyamatos alkalmazkodás és tanulás is sok stresszhez vezet

Mindezek eredményeként ma már csaknem minden 2. alkalmazottat érnek rendszeresen komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások Hazánkban is.

A stresszes környezetben aztán a dolgozók (beosztottak, közép és felső vezetők) gyakrabban szenvednek a distressz (negatív stressz) lelki kihatásaitól.
 


Munkahelyi stressz leggyakoribb pszichológiai következményei



A következmények legtöbbször egymást rontó, ördögi körökhöz vezethetnek.

1. Szorongás: feszültség (ingerültség, kooperációs nehézségek), félelem, aggódás és pánikroham(ok): Ezek megoldás híján gyorsan átterjednek a magánéletre, negatívan hatva a családok többi tagjára is, megbontva ezzel a munkavállaló érzelmi hátterét, hinterlandját.

2. Kognitív problémák: Koncentrációs nehézségek, fáradékonyság, döntéshozatali képesség lelassulása és elbizonytalanodása, a problémamegoldó képességek romlása.

3. Alváselégtelenség (inszomnia): A distressz okozta szorongás, ingerültség és aggodalom rontja az alvás minőségét és időtartamát, nyugtalan alváshoz, éjszakai megébredésekhez, ezek pedig nappali álmossághoz, aluszékonysághoz vezethetnek.

4. Csökkent önértékelés és önbecsülés: Különösen, ha a dolgozó úgy gondolja/érzi, hogy „Ő a hibás”, amiért képtelen megbirkózni a munkahelyi elvárásokkal.

5. Kiégés (burnout): Az energia hiánya, az érdeklődés elvesztése és/vagy negatív attitűd a munkával és a kollégákkal szemben, cinizmus és érzelmi (emocionális) kimerültség.

6. Depresszió: Rossz közérzet, rossz hangulat (kedvetlenség), energiahiány, érdeklődés, öröm, humorérzék  elvesztése a mindennapi tevékenységekben, étvágytalanság, alvászavar stb. A legsúlyosabb esetekben akár szuicid (öngyilkossági) gondolatok és késztetések.

7. Fokozott alkohol-, nikotin-, nyugtató-, altató- és drogfogyasztás: Sokan stressz kezelésként fordulnak ezekhez, amik tetézve az addig is meglévő bajt, további egészségügyi problémákat és függőségeket okozhatnak.

A munkahelyi stressz pszichológiai következményeinek kezelése érdekében fontos lenne a megelőzés, a korai felismerés és a hatékony megküzdési stratégiák (stresszkezelési technikák) elsajátítása és szükség szerint szakmai segítség (pszichológus, képzett coach, pszichiáter, addiktológus, masszőr, fizikoterapeuta stb.) igénybevétele.

 

Munkahelyi stressz leggyakoribb testi következményei


1. Izomfeszültség: A krónikus stressz miatti izomfeszültség fejfájáshoz, nyak-, hát- és vállfájdalmakhoz, ill. az arcon izomrángásokhoz, vagy kézremegéshez vezethet.

2. Emésztőrendszeri problémák: Gyakoribbakká válnak a kezeletlen distressz miatt olyan emésztőrendszeri zavarok, mint az irritábilis bél szindróma (IBS), gyomorsav túltengés, peptikus nyombél-, és gyomorfekély stb.

3. Szív- és érrendszeri problémák: A magasvérnyomás, magas koleszterinszint, szívritmuszavarok, angina, szívroham és stroke kockázata is nő.

4. Anyagcsere-problémák: A krónikus distressz növeli a 2-es típusú cukorbetegség (NIDDM) kialakulásának kockázatát, mivel befolyásolja a glükóztoleranciát és az inzulinrezisztenciát.

5. Immunrendszeri problémák: A krónikus negatív stressz (distressz) csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, ezért a dolgozó fogékonyabbá válik különböző fertőzéses betegségekre. De, előidézheti azt is, hogy az immunsejtek a szervezet saját sejtjei ellen támadnak és különböző autoimmun betegségeket (pl.: Hashimoto-tiroiditisz, gyulladásos bélbetegségek: Crohn-betegség, ulceratív colitis; pszoriázis/pikkelysömör, sclerosis multiplex), ill. ezek fellángolásaihoz vezethet.

6. Szexuális és reprodukciós zavarok: A stressz befolyásolhatja a szexuális vágyat és teljesítményt, és problémákat okozhat a reprodukciós egészség terén is.

7. Bőrgyógyászati problémák: A distressz súlyosbíthat vagy előidézhet bőrproblémákat, pl.: ekcéma, pszoriázis, autoimmun bőrbetegségek stb.

A munkahelyi stressz testi következményeinek kezelése érdekében fontos a stresszkezelési technikák alkalmazása, a megfelelő táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő alvás és szükség esetén orvosi vagy pszichológiai segítség igénybevétele.
 


Munkahelyi stressz megelőzés és kezelés



Mivel a munkahelyi stressz dollár/euró/font és forint milliárdokban kifejezhető profit csökkenéssel jár a hatékonyságcsökkenésnek, a kreativitás-, és innováció-hiánynak, a munkahelyi baleseteknek, a hiányzásoknak, a magas munkaerő elvándorlásnak és a munkaerő toborzási és betanítási költségek következtében – ma már a tulajdonosok és munkaadók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a munkahelyi stressz megelőzésének ill. munkahelyi csökkentésének.

Nagy az átfedés a stressz megelőzés és a stresszkezelés között. Mégis didaktikailag megpróbáltam elkülöníteni egymástól a kettő.
 


Munkahelyi stresszt megelőző lehetőségek


1. Pihenő, relaxációs zónák: A munkahelyi pihenőterületek, pl.: meditációs vagy csendes szobák, lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak a nap folyamán a pihenésre és relaxációra. (Ezeket inkább a magas hozzáadott értéket nyújtó kreatív és innovatív munkaerő jó szellemi kondícióban tartására alkalmazzák.)

2. Rugalmas munkarend: A munkaidőnek és a munkavégzés helyének (home office) rugalmas kezelése sokat segíthet a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzésében.

3. Munkahelyi wellness programok: Ezek a programok különböző egészségmegőrző és wellness tevékenységeket kínálnak, pl.: fitnesz órák, táplálkozási tanácsadás és egészséges (pl. vegán) étkezési lehetőségek a munkahelyen.

4. Munkahelyi mentorálási és coaching programok: Ezek a programok segíthetnek a munkavállalóknak a személyes és szakmai fejlődésben, nyújtva nekik támogatást a karrierjük során felmerülő kihívások kezeléséhez.

5. Csapatépítő tréningek: Feltéve, ha a csapatépítő események tényleg a munkahelyi légkört szándékoznak javítani, és erősíteni a kollégák közötti kapcsolatot… Nem pedig a csapat lerészegedés élményét, más kiscsoportos tevékenységekről nem is beszélve…

6. Szakmai fejlődési lehetőségek: A szakmai továbbképzési és fejlődési lehetőségek biztosítása, növeli a munkavállalók önbizalmát, önértékelését, lojalitását (kötődését) a céghez és csökkentik a munkahelyi distresszt. Ki ne szeretné azt, ha értékelik erőfeszítéseit és van lehetősége a személyes növekedésre?

7. Önkéntes programok: A munkahely által támogatott önkénteskedési lehetőségek módot adhatnak a munkavállalóknak arra, hogy kilépjenek a munkahelyi környezetből, új perspektívákat nyerjenek, és pozitív hatást gyakoroljanak valamilyen közösségre.

8. Életmód-tanácsadás: Az egészséges életmód (táplálkozás, testmozgás, kikapcsolódás és pihentető alvás) alapvető fontosságú mind a distressz megelőzésében, mind a megfelelő kezelésében. Életmód-tanácsadók segíthetik a munkavállalókat az egészséges szokásokra alapozott egészséges életmód kialakításában és fenntartásában.

9. Mindfulness és meditációs programok: A tudatos jelenlét (mindfulness) és a meditáció gyakorlása segít megtanulni, hogyan kezeljék a dolgozók a stresszt és hogyan maradjanak nyugodtak és összpontosítottak kihívások közepette is.
 

Munkahelyi stresszkezelési lehetőségek


1. Stresszkezelési tréningek: Rendszeresen szervezett műhelymunkák és képzések, amelyek a stresszkezelési technikákra, időgazdálkodásra, és konfliktuskezelési stratégiákra összpontosítanak.

2. Egészségügyi szolgáltatások: Az egészségbiztosítás kiegészítéseként kínált Alkalmazotti Segítségnyújtási Program (EAP, Employee Assistance Program) szolgáltatások: pszichológiai tanácsadások, szakorvosi konzultációk.



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...



Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében

 Hozzászólások
Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód

Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach, benzodiazepin blogger
gyógyszer-leszokás tanácsadó
Nem rendelek már
Segítek Önmagán Segíteni
 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb