
Nagyon sokan vannak manapság a túlhajszolt szülők is, akik rendkívüli nyomás alatt élnek, borzasztó stresszesek, idegesek, türelmetlenek. Ha van munkahelyük, akkor a rengeteg munka és a magas elvárások miatt, ha nincs, akkor a nyomasztó pénztelenség, a gyakori kilátástalanság és tehetetlenség érzés következtében.
Nyomaszthatják ezenkívül a szülőket mások is: beteg rokon, haláleset, pénzügyi terhek, de a házasságok jelentős része sincsen sajnos rendben.
Sokan azt hiszik, hogy ha nem beszélnek a gyerekeknek/gyerekek előtt ezekről a problémákról, akkor azok nem is tudnak róla, nem bántja őket. Pedig ez nagyon nincs így.
Jobban tennék, ha a gyerekkel – természetesen a korának megfelelő szinten – megbeszélnék a problémákat, illetve a megoldási lehetőségeket, mert egyébként a gyerek szorong, aggódik, sajnálja a szüleit, félti apa és anya kapcsolatát, bizonytalan a saját sorsát illetően.
A hosszantartó szorongás és félelem krónikus testi tünetek (pszichoszomatikus zavarok) kialakulásához vezethet (fejfájás, emésztési panaszok, alvászavar, étkezési gondok, pánikroham, gyermekkori depresszió).
Mit tehetünk?
A cikkünk első részében és a második elején felsorolt stresszforrások közös jellemzője, hogy nem nagyon tudunk rajtuk változtatni. A gyermek felé irányuló iskolai elvárások, valamint a felnőttre nehezedő munkahelyi nyomás saját eszközeinkkel, alig ha megváltoztathatók, és a családi problémák sem oldhatóak meg egyik napról a másikra.Egyetlen dolog van, amit változtatni tudunk ezekben a helyzetekben – az a saját hozzáállásunk. Megváltoztathatjuk saját egyéni, vagy csoportos megküzdésünk (Koping).
„Az élet könnyebb, mint gondolnánk: csak annyi kell, hogy elfogadjuk a "lehetetlent", meglegyünk anélkül, ami nélkül "nem lehet meglenni", és elviseljük az "elviselhetetlent”. – mondta Kathleen Norris.
„Tedd meg azt ma, amit más nem tesz meg, hogy holnap megtehesd azt, amit más nem tehet meg.” – ismeretlen.
Nagyon fontos, hogy megtanuljunk ellazulni és pihenni, hogy legyenek olyan időszakok az életünkben, ahol megszabadulhatunk átmenetileg a nyomás alól.
Tanuljunk meg mi magunk is, de feltétlenül tanítsuk meg a gyereknek is különféle relaxációs technikákat, illetve olyan módszereket, amikkel meg tudja magát nyugtatni egy-egy stresszes helyzet alatt, vagy után. Pl.: ilyen a mélylégzés (hasi légzés) módszere.
Vegyük komolyan az alvásproblémákat, hiszen a pihenés létfontosságú a fejlődő gyermeknek és az agyonhajszolt felnőttnek egyaránt! Ha kell, alkalmazzunk különféle trükköket az esti ellazuláshoz: illóolajak, teák, kádfürdő, masszírozás, beszélgetés.
Alkalmazzunk természetes terápiákat a gyermek idegrendszerének megerősítésére, illetve szellemi teljesítményének fokozására. Csak példaként említjük a dióbelet és a többi csonthéjas olajos magvakat, amelyek gazdag beltartalommal (ásványi anyagok, vitaminok, omega-zsírsavak) és könnyen hasznosítható energiaforrásokkal rendelkeznek, és fogyasztásuk segít a megfeszített szellemi munkát végzőknek.
Egy kis odafigyeléssel is javíthatunk gyermekeink közérzetén, mindennapjain.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, ossza meg a Benzo blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog elindítója és szerzője
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
![]() |
Kérem, ![]() |