Az élővilágban megfigyelhető prediktív homeosztázis a ritmikusan bekövetkező környezeti változásokhoz való, előrelátó adaptációt jelent. Ennek eklatáns példái a cirkadián ritmusok, amelyek a nappal és az éjszaka váltakozására készítik föl a szervezetet.

A melatonin termelődés cirkadián ritmusa anticipálja az alvásperiódus várható időzítését és tartamát, az agyi ingerfeldolgozás alvásra jellemző üzemmódját, továbbá – megfelelő környezeti feltételek mellett – az álmosság és részben az alvás megjelenését is elősegíti.

Az ember életének nagyjából egy harmadát tölti alvással. Az alvás az élet nélkülözhetetlen része, ilyenkor pihen a test és lélek.

A jelenleg elfogadott elmélet szerint, a mély alvás fázisa alatt a szervezet élettani folyamatai regenerálódnak; helyreáll a nappali életvitelhez szükséges szellemi-fizikai frissesség, a "készenléti állapot". Az alvás álom fázisa kisgyermekkorban feltehetően az agy fejlődésében, majd későbbi életkorban a gondolkodási, emlékezeti és tanulási folyamatok megfelelő működésében játszik szerepet.

Alvászavart okozhat a cirkadián ritmus felborulása:

Az ember életének mintegy harmadát átalussza. Feltéve, ha nem tartozik a lakosság azon harmadához, akik alvászavarban szenvednek. Az elalvási és/vagy átalvási nehezítettség a másnapi szellemi és fizikai aktivitást tönkretevő civilizációs ártalom. Olyan népegészségügyi probléma, amely nemcsak az egyes ember testi-lelki jóllétét veszélyezteti, hanem - rontva az interperszonális kapcsolatokat - a társadalom szintjén is negatívan hat.

Bár a nyolcórai alvás általánosan elfogadott, valakiknek 4-5 óra is elegendő. Másoknak meg 8-10 óra is kevés. A személyes alvásigény kielégítése befolyásolja másnapi hatékonyságunk. A pihenések és aktív tevékenységek periodikus váltakozását „alvás-ébrenlét ciklusnak” vagy „cirkadián ritmusnak” nevezik.

Az alvászavarok leggyakoribb formája, az alváshiány (inszomnia) olyankor jelentkezik, amikor ez a ciklus valami miatt megtörik. Élete során szinte mindenki szembekerül az alvászavar valamilyen formájával. Amennyiben tartós marad, kezelést igényel. A gyógymód lehet...

Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) ritmusos szerveződése alapvető jellegzetessége az embernek és minden fejlettebb állatfajnak is.

Az alvás olyan élettani állapot, amelyben az agykéreg és egyes kéreg alatti központok működése gátolt, az izomtónus csökken, az akaratlagos izommozgások megszűnnek. Alvásra mindenkinek szüksége van Az alvás lehetőségtől megfosztott személyek néhány nap elteltével egyértelmű tünetektől szenvednek: egyre kevésbé képesek világosan gondolkodni, néhányuknak hallucinációi is lehetnek.

Lássuk, melyek azok a tényezők, amelyek segítenek elérni, hogy minden napunkat kipihenten és energikusan kezdjük ezzel saját és családtagjaink életét is teljesebbé téve.

Ragaszkodjunk egy megszokott alvás-menetrendhez!

Számos tényező akadályozhatja pihentető alvásunkat. ezen dolgok skálája igen széles, kezdve a jól ismert stimuláló szerektől, mint például a kávé, egészen a fájdalomcsillapító és légzésjavító gyógyszerek néhány fajtájáig terjed.

Az állatkísérletek azt mutatták ki, hogy az alvás annyira fontos a túléléshez, mint például a táplálkozás. például az egyébként átlagosan 2 - 3 évig élő patkányok mindössze 5 hétig képesek élni, ha megfosztják őket az alvás egyik (a gyors szemmozgású ún. R.E.M. szakaszától) és csupán 2 -3 hétig, ha egyáltalán nem aludhatnak. Nagyjából ennyi idő alatt következik be nálunk az éhhalál is.

De vajon mennyi alvásra van szüksége az embernek?

Régóta hallom a Stressz Doktor rendeléseken felkereső Betegeimtől, hogy rosszabbul alszanak telihold idején. Még pedig akkor is, ha éjszaka felhős volt az ég, és egyáltalán nem „sütött a Hold”. Ugyan nem értettem, hogy ez, miként lehetséges, amikor szükséges volt, stratégiákat dolgoztunk ki a holdciklusonként vissza-visszatérő kialvatlanság csökkentésére.

Nemrégiben Christian Cajochen, a Baseli Egyetem Pszichiátriai Kórházának kutatója munkatársaival, tudományos bizonyítékokkal is alátámasztotta a népi megfigyelést...