A 2. generációs antipszichotikumokat azért is egyre gyakrabban használják szorongás kezelésére az orvosok, mert e gyógyszerek hatástalanságát, vagy negatív hatásaikat nem hozzák nyilvánosságra. Tudatosan eltitkolják előlük. Régóta. Régi nóta. A 60'-70' években a benzodiazepinekkel is így tettek. És még mindig mennyi a benzókról a félinformáció. Megtévesztés nagyüzemben.A JAMA Psychiatry-ban nemrégiben megjelent tényfeltáró elemzés szerint: hiba 2. generációs antipszichotikumokkal szorongásos kórképeket kezelni. Ön kapott ilyet indokolatlanul?
A 2. generációs antipszichotikumok
amisulpirid
Amitrex
aripiprazol
Abilify
clozapin
Leponex
olanzapin
Bloonis
Olanzapin
Olanzapine
Olazax
Parnassan
Zalasta
Zypadhera
Zyprexa
quetiapin
Ketilept
Ketivastin
Kventiax
Nantarid
Quetiapin
Seroquel
Setinin
Stadaquel
risperidon
Risperdal
sertindol
Serdolect
ziprasidon
Zeldox
Qui prodest? Kinek az érdeke?
A 2. generációs antipszichotikumok szorongáscsökkentőként történő felhasználása, sokszor háttérből szponzorált pszichiátriai „szakcikkek” (reklámanyagok) javaslatain alapulnak.
Mára az orvosi szaklapok egy része a patikákban ingyenesen terjesztett, a recept nélkül kapható szereket, közvetlenül a vásárlóknak propagáló Magazinok (eladáshelyi reklámújságok) szintjére állt be. Csak a „szakcikkek” nem a beteg, hanem a receptfelíró orvos meggyőzésére fókuszálnak. Lévén a gyógyszerek recept köteles szerek.
Mindkét reklámanyag (ingyenes újság, fizetett szaklap) a vásárlási döntést meghozók befolyásolására koncentrál.
Hogyan vezetik félre az orvosokat?
Az orvosok megtévesztésének számos, kiforrott módja van:
♦ publikációs torzítás: főleg olyan „szakcikkek” jelennek meg a a gyógyszeripartól függő „tudományos szaklapokban”, amelyek valamilyen gyógyszer hatásossága mellett érvelnek, vagy azt sugallják. (Nagyon sokszor "szakmai reklámújságként" funkcionálnak.)
A gyógyszerek hatástalanságával, elégtelen hatásosságával kapcsolatos adatokat tendenciaszerűen nem publikálják (elhallgatják), ill. igyekeznek a hatástalanságukról elterelni a figyelmet.
♦ kollégák által lektorált (Peer Reviewed) „szakirodalom” elterjesztése: „manus manum lavat”.
♦ eredmények elferdítése:
♦ a „szakcikkekben” bizonyítani kívánt (!) terápiás hatások aránytalanul nagy figyelmet kapnak
♦ túlhangsúlyozzák a szerek hatásával kapcsolatos pozitív eredményeket a negatív eredmények rovására
♦ a gyógyszerbiztonság legfontosabb kérdései (pl.: toxikus mellékhatások, gyógyszerek okozta szexuális diszfunkciók gyakorisága, súlyossága, visszafordítható volta, lásd antidepresszánsok stb.) a kellőnél kevesebb figyelmet kap.
Ezek alapján pedig a gyógyszerek felírásáról döntő, „szakcikkeket” olvasó, konferenciákra járó orvosoknak pontatlan, vagy akár hibás (manipulált) elképzeléseik lesznek azokkal a gyógyszerekkel kapcsolatban, amiket felírnak a betegeiknek. A burkolt, „kapszulázott” gyógyszer-marketing elérve céljait: plusz gyógyszer eladásokhoz vezet.
Tényleg ez volna a Betegek és az Orvosok tisztességes többségének az érdeke?
Készült a JAMA Psychiatry (2015.03.25.) cikke alapján.
Ehhez a témához kapcsolódó Benzo Blog bejegyzésünk:
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
