Munkahelyi stressz cikkválogatás 2.

Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz (MÖS) jelenti - a hátfájás után - a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely az EU munkavállalóinak 28%-át érinti. A MÖS okai lehetnek pszichoszociális veszélyek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzés, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás.

Az Ügynökség elkészít egy sor tájékoztató anyagot, hogy segítsen a munkával összefüggő stresszt (MÖS) és annak néhány kulcsfontosságú kiváltó okát kezelni. A megfélemlítés nagymértékben összefügg a MÖS-el. Jelen tájékoztató információkat és javaslatokat ad azok számára, akik gyakorlati lépéseket kívánnak tenni a munkahelyi megfélemlítéssel szemben.

Az Ügynökség elkészít egy sor tájékoztató anyagot, hogy segítsen a munkával összefüggő stresszt (MÖS) és annak néhány kulcsfontosságú kiváltó okát kezelni. Jelen tájékoztató információkat és javaslatokat ad azok számára, akik gyakorlati lépéseket kívánnak tenni a munkahelyi erőszakkal szemben. Az erőszak nagymértékben összefügg a MÖS-el.

Az Európai Unióban négy munkavállaló közül egynél többet érint a munkához kapcsolódó stressz (work related stress, WRS). Az Ügynökség egy sor tájékoztatót készít, hogy segítsen leküzdeni a WRS-t, illetve annak néhány fő okát, mint a munkahelyi megfélemlítést és erőszakot. Ez a tájékoztató ismerteti, hogyan lehet hozzáférni az Ügynökség honlapjáról a WRS-sel és annak fő okaival kapcsolatos információhoz.

A munkahelyi stressz bárkit érinthet. Ez a tény-lap a munkavállalók számára ad tájékoztatást és javaslatokat arról, hogy hogyan kezeljék a munkával összefüggő stresszt és annak okait. Lehet valaki például igazgató vagy felügyelő, szakember vagy technikus, vagy a termelésben dolgozó munkavállaló.

„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.”

(Schopenhauer [1788–1860], német filozófus)

Schopenhauer nem az egyetlen, aki felismerte, hogy az egészség érték. Öt európaiból négy azt mondja, hogy életminőségéhez a jó egészség elengedhetetlen (1). A krónikus betegség komolyan befolyásolja az életminőséget.

A munkahelyi egészségfejlesztés a munkáltatók, a munkavállalók és a társadalom közös erőfeszítése, amelynek célja az emberek egészségének és jólétének javítása a munkahelyen (1). Ez a következők együttes alkalmazásával érhető el:

A 2003. évi Európai Munkavédelmi Hét témája a veszélyes anyagok kockázatainak megelőzése. Az Ügynökség egy sorozat tájékoztató tény-levelet készít a veszélyes anyagokkal, közöttük a biológiai hatóanyagokkal kapcsolatos munkavédelmi tájékoztatásra.

Az építő, karbantartó és tisztító/takarító munkások valamennyien ki vannak téve az azbesztexpozíció potenciális veszélyének. Az alábbi ténylap arra próbál magyarázatot adni, hogy mi az azbeszt, milyen hatással van az egészségre, kit veszélyeztet, és milyen helyeken fordul elő.

Nap mint nap európai munkavállalók milliói vannak kitéve a munkahelyi zajnak és az azzal járó veszélyeknek. Bár a zaj legnyilvánvalóbban az iparban – például a gyáriparban és az építőiparban – probléma, a legkülönfélébb egyéb munkakörnyezetekben is gondot jelenthet, a telefonos ügyfélszolgálati központoktól az iskolákig, a zenekari árkoktól a bárokig.

A munkahelyi zaj káros lehet a munkavállalók egészségére. A munkahelyi zaj legismertebb hatása a halláskárosodás, melyet 1731-ben a rézöntők körében figyeltek meg. A zaj azonban növelheti a stresszt és a balesetek kockázatát is. Ez a tájékoztató a munkahelyi zaj hatásait mutatja be.

A túlzott munkahelyi zaj kiküszöbölése, illetve csökkentése nem csupán a munkáltató jogszabályban előírt kötelezettsége, hanem a szervezet gazdasági érdeke is. Minél biztonságosabb és egészségesebb a munkakörnyezet, annál kisebb a valószínűsége az olyan jelenségeknek, mint a munkavállalók költségekkel járó távolmaradása, a balesetek és a nem megfelelő teljesítmény.

A szálloda- és vendéglátóipar (Horeca) magában foglalja a szállodákat, a bárokat, a pubokat, az éttermeket, a szerződéses vendéglátókat, az elviteles gyorséttermeket, a kávézókat és a bisztrókat. Fontos munkahelyteremtő a szolgáltatási szektorban, és számos EU-tagállamban a gazdaság egészét tekintve is.