A pánikbetegség (Panic Disorder) a lakosság 2-4 százalékát érinti, főleg nőket. Sokszor nem egyértelmű miért alakul ki. Rizikófaktorairól, a veszélyeztetettekről lejjebb lesz szó.
Jó hír: az esetek 90 százalékában pszichoterápiával (kognitív-viselkedés terápiával, relaxációval) vezetett önfejlesztéssel és sz.sz. farmakoterápiával (antidepresszáns és átmenetileg benzodiazepin) teljes mértékben gyógyítható.
Pánik: tünetek v. panaszok?
A pánikrohamok sokszor a semmiből, váratlanul előtörő, máskor a várakozási feszültség által is kiváltott ("bevonzott"), testinek tűnő, hirtelen és heves panaszokkal és tünetekkel járnak (Pánikroham önkitöltő kérdőív)
| Objektív tünetek | Szubjektív panaszok |
| kapkodó, ziháló légzés | légszomj (fuldoklás érzés) |
| mellkasi fájdalom, nyomásérzés | |
| szapora pulzus (EKG: szinusz tachikardia, magas T-hullámok, esetleg: mitrális prolapszus szindróma, MPS) | palpitáció érzés: „Majd kiugrik a szívem a helyéről.” |
| torokszorítás, gombóc érzés a torokban | |
| szájszárazság | |
| remegés | remegés érzés (belső remegés) |
| szédülés-, bizonytalanság-, ájulásérzés | |
| hányinger | |
| hasfájás, diszkomfort érzés | |
| libabőrözés | hidegrázás |
| izzadás, kipirulás | forróságérzés |
| zsibbadás-, bizsergés-, hangyamászás-érzés | |
| derealizáció (realitás elvesztésének érzése) | |
| deperszonalizáció (önmaga elvesztésének érzése) | |
| félelem, rettegés a haláltól (pl.: szívinfarktus, megfulladás, stroke) | |
| félelem, rettegés a megőrüléstől, a kontrollvesztéstől |
Mint látható: a pánikroham sokkal több szubjektív panasszal jár, mint objektív tünettel. A pánikzavar: panasz-gazdag, ugyanakkor tünetszegény betegség. Leggyakoribb tünete: a komoly, objektív eltérések nélküli súlyos szubjektív panaszok (l. fent) miatti panaszkodás, meg nem értettség, kiszolgáltatottság érzés.
A panaszok és a tünetek rendkívüli szorongással járó, ám VESZÉLYTELEN intenzitása kb. 1-10 perc alatt éri el a tetőfokát, majd 20-30 perc alatt a pánikroham fokozatosan, önmagától elmúlik.
Kétszer, két autóbaleset kapcsán, magam is éltem át „pánikrohamot” (akut stressz reakciót). Pokoli és pocsék volt. A panaszok pár perc alatt megfelelő helyzetértékelésemre, lehiggadásomra maguktól elmúltak…
Megszűnik tehát a pánikroham akkor is, ha valaki nem kezd el nyomban: xanaxozni, frontinozni, vagy rivotrilozni!
Mikor beszélünk pánikbetegségről?
Akkor, ha a fenti tünetekkel és panaszokkal jellemezhető pánikrohamok 1 hónap alatt legalább 4x megismétlődnek, és az átmenetileg beteggé váló embert a rohamok a mindennapjaiban jelentősen zavarják, korlátozzák. Pl.: a rohammentes (tulajdonképpen tehát tünetmentes) időszak is állandó aggodalmaskodással (szubjektív panasszal, panaszkodással) telik. A Kliens szinte folyamatosan fél egy újabb roham lehetőségétől. Ezt hívják: előre vételezett szorongásnak.
Pánikrohamok, ill. pánikbetegség rizikófaktorai
♦ női nem
♦ fiatal életkor
♦ pánikbetegség a családi kórelőzményben (anamnézisben)
♦ szorongó, aggodalmaskodó gondolkodás (akik hajlamosak testi panaszaikat, stressz reakcióikat félreértelmezni: túlreagálni, „katasztrofizálni”, saangolni)
♦ másnaposság
♦ benzodiazepin megvonási tünetek
♦ más lélektani betegségek (depresszió, szociális szorongás, agorafóbia, generalizált szorongás betegség, kényszerbetegség, hipochondria; kiégés)
♦ pszichotrauma
♦ krónikus distressz:
♦ Túl sok stresszor:
♦ munkahelyi stresszorok
♦ anyagi stresszorok
♦ családon belüli stresszorok
♦ anyagi stresszorok
♦ családon belüli stresszorok
♦ Elégtelen, v. nem megfelelő stresszkezelési módszerek
♦ pszichostimuláns használók (kokain, energiaital, koffein)
♦ alkoholos másnaposság
♦ túl gyors nyugtató-, altató-, antidepresszáns megvonás
♦ alkoholos másnaposság
♦ túl gyors nyugtató-, altató-, antidepresszáns megvonás
♦ pajzsmirigy betegek
♦ bizonyos gyógyszereket szedők
♦ kokainozók, vagy más "gyorsítót" használók
♦ bizonyos gyógyszereket szedők
♦ kokainozók, vagy más "gyorsítót" használók
Pánikroham = akut stresszreakció
A pánikroham jellemzői a valamiért kezelhetetlen mértékűvé váló mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói.
A különbség pánikroham és akut stressz reakció között csupán annyi, hogy míg az ember:
♦ egészségesen: a stressz jeleit aktuális élethelyzete normális (egészséges, elfogadott, hatalma, kontrollja alatt állónak gondolt) következményének tudja be (pl.: vizsgahelyzet, autóbaleset), addig
♦ pánikbetegen: nem ismeri fel ezeket a kiváltó okokat, ehelyett kontroll-vesztetten, hipochonder módjára, valamilyen súlyos betegségben gondolkodik… pánikol (sangol). Panaszai súlyosságát, azokra koncentrálva abban a beszűkült tudatállapotban, akaratlanul felnagyítja, ami aztán tovább erősíti szorongását.
Pl.: egyre jobban zihál, amitől egyre erősödik a légszomj, szédülés, ettől pedig egyre jobban kétségbeesik, pánikol. "Ördögi-kör" alakiul ki sokszor.
Éppen ezért fontos, hogy a Betegek még a pánikzavar súlyosbodása előtt, mielőbb segítséget kérjenek, hiszen pánikbetegség megfelelő kezeléssel 90 %-ban teljesen meggyógyítható.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2020) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás jegyében
Blogspot
