Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Kényszerbetegség - Lundbeck betegtájékoztató



"A KÉNYSZERBETEGSÉG



 
Biztosan kihúztam a vasalót?
Elég tiszta a kezem?
Biztosan bezártam az ajtót?


 

Ezeket a kérdéseket nap mint nap feltesszük magunknak, és általában megnyugtató választ kapunk. Ha mégsem, ellenőrizzük a kételkedésünk tárgyát, és ezzel túltesszük magunkat a problémán. Ez természetes kételkedés és természetes ellenőrzés. De egészséges-e, ha valaki órákon keresztül, újra és újra ellenőrzi ugyanazt, és nemhogy megnyugodna, hanem egyre nagyobb szorongással tölti el, hogy valamit nem jól csinál, és szörnyű következménye lesz? Természetesen ez már nem egészséges, megszokott dolog, ez már egy szorongásos állapotot jelez.

Sajátos szokásaink, netalán „bogaraink”, mindennapi rítusaink célja, hogy megkönnyítse, vagy jobbá tegye a mindennapokat. Ez még nem betegség, mindannyiunkra jellemző. Vannak azonban, akiknél e rituálék eltúlzott formában jelentkeznek, idejük jelentős részét lekötik, mindamellett rengeteg szorongást, szenvedést okoznak: ők a kényszerbetegek.


Mikor betegség?

Kényszerbetegség alatt kényszergondolatokból (latin neve: obszesszió), és/vagy kényszercselekvésekből (latin neve: kompulzió) álló olyan tünetegyüttest értünk, amely naponta legalább egy órát kitölt, ráadásul jelentősen zavarja a mindennapi életvitelt. A kényszerbetegséget obszesszív-kompulzív zavarnak is nevezzük.

A kényszergondolat akarattói függetlenül jelentkező és visszatérő, kellemetlen gondolat, amely igen erős szorongást vált ki. A beteg igyekszik ezeket elnyomni vagy más gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni. A beteg érzi, hogy a gondolat visszatérése ésszerűtlen, de tenni ellene nem tud. Mintha a lemezjátszó tűje megakadna, és mindig ugyanaz a dallamfoszlány szólna...

A kényszercselekvések ismétlődő, valójában is vagy csak gondolatban véghezvitt cselekvések, amelyeknek eltúlzott mértékével a beteg tisztában van. A cselekvés célja a kényszergondolat által kiváltott szorongás csökkentése vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása, legtöbbször egyedi „forgatókönyv”, ún. rituálé alapján. Jellemző, hogy a beteg kételkedni kezd abban, hogy a végrehajtott cselekvés elég hatásos volt-e a gondolattal szemben, ezért újra és újra el kell végeznie, képtelen abbahagyni.


A leggyakoribb kényszergondolatok

♦  Állandó félelem beszennyeződéstől, megfertőződéstől.
♦  Állandó félelem attól, hogy magának vagy másnak sérülést okozhat, árthat.
♦  Állandó félelem attól, hogy valamit elveszít.
♦  Túlzottan fontossá válik, hogy valami jó/szerencsés/pozitív legyen.
♦  Túlzottan fontossá válik, hogy rend vagy szimmetria legyen.
♦  Eltúlzott morális, vallási elvek.
♦  Tudatba betolakodó, sokszor a beteg személyiségétől és értékrendjétől idegen, agresszív vagy szexuális tartalmú képek/gondolatok.


A leggyakoribb kényszercselekvések

♦  Az elvégzett cselekedetek többszörös ellenőrzése/ismétlése.
♦  Számolás (pl. "szerencsés", "szerencsétlen" számok figyelése, tettek számlálása).
♦  Túlzásba vitt kézmosás/tisztálkodás.
♦  Állandó rendrakás, a holmik folytonos rendezgetése.
♦  Megérintési kényszer (pl. kabalát vagy a kétségbe vont cselekvés tárgyát).
♦  Imádkozás/fohászkodás.
♦  Felhalmozás/gyűjtögetés.


A kényszerbetegség jellemzői

A kényszerbetegség sokkal gyakoribb pszichiátriai betegség, mint ahogyan régebben gondoltuk! Az emberek 2,5-3%-át érinti élete során! Ez a szám minden országban, kultúrában hasonló, független a gazdasági-társadalmi helyzettől, az iskolai végzettségtől! Férfiak és nők egyenlő arányban betegszenek meg, de a férfiaknál hamarabb indul a betegség, átlagosan 11-18 év között, a nőknél gyakran az első szülés után, 20-24 éves korban.

Szinte minden kényszerbeteg érzi, hogy eltúlzott vagy irreális a viselkedése, ezért szégyelli és igyekezik eltitkolni azt. Általában 7 szenvedéssel teli év telik el addig, amíg a beteg orvoshoz fordul! A betegség súlyossága nagyon eltérő lehet. Egyeseknél a környezet szinte észre sem veszi, másoknál az egész napot kitölthetik a kényszerek, így munkaképtelenek, egy részük önellátásra is képtelen.


Mi okozza a kényszerbetegséget?

A kényszerbetegség kialakulásban genetikai (öröklött), biológiai és pszichológiai tényezőknek egyaránt szerepük van. A kényszer az egyik legerősebben biológiai meghatározottságú pszichiátriai megbetegedés. Tehát nem szégyellni való, bűntudattal megélt hiba, hanem a központi idegrendszer kóros működésén alapuló betegség!


Hogyan kezelhető a kényszerbetegség?

A leghatékonyabb kezelést a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia együttes alkalmazása jelenti. A pszichoterápia viselkedésterápiát jelent legtöbbször. A beteget kitesszük a számára szorongást keltő, kényszerviselkedést kiváltó helyzetnek, és utána megakadályozzuk a kényszeres tünetekben (rituálékban) megnyilvánuló ún. elkerülő viselkedést. Lassan megszokja, hogy kényszercselekvés hiányában sem következik be semmi katasztrofális, amitől tartani szokott.

Más pszichoterápiás módszerek közül a kognitív terápiával a beteg eltúlzott kockázat/veszély becslését, felelősségérzetét, állandó kételkedésre való hajlamát korrigáljuk, csökkentjük. Néha családterápiára is szükség van.


A gyógyszeres terápia

Régen a kényszerbetegséget általában szorongáscsökkentőkkel, nyugtatókkal kezelték, de ma már ezeknek inkább kiegészítő szerepük van a terápia során. Nagy áttörést jelentett a '90-es években, hogy az erős szerotoninhatással rendelkező hangulatjavítók hatékonyak a kényszeres tünetekre is. Ma elsősorban a hangulat javítóknak nevezett gyógyszerek tekinthetők a kényszerbetegség fő terápiás eszközének, ugyanis a hangulatjavítók vagy antidepresszívumok nevükkel ellentétben nem kizárólag a depresszió kezelésében, a „hangulat javításában” hatékonyak, hanem képesek visszaszorítani a kényszergondolatokat, ezáltal csökkentve a szorongást.

Ez azért van, mert a hangulatjavítók arra az agyi szerotonin-anyagcserére hatnak, amely kulcsszerepet játszik a kényszeres mechanizmusok kialakulásában. Ráadásul az antidepresszívumok - a szorongáscsökkentőkkel ellentétben - nem okoznak álmosságot, kábaságot, és a hozzászokás, függőség veszélye sem áll fenn a terápia során.

Elsőként leginkább az ún. SSRI (szelektív szerotoninvisszavétel-gátló) szereket alkalmazzuk, de egy régebbi antidepresszívum, a clomipramin is igen hatásos. Kiegészítésképpen a beteg szedhet szorongáscsökkentőt is, de csak kényszerellenes hatású szert választunk közülük.

A gyógyszeres terápia kulcsszava a türelem! Ugyanis a kényszeres tünetek magasabb gyógyszeradagra reagálnak és arra is későbben, mint ha „egyszerűbb” szorongásos zavarról lenne szó! A beállított gyógyszer általában 3-4 hét után kezdi csak kifejteni a hatását, de a teljes hatás kialakulásáig 2-3 hónap is eltelhet. Vannak újabb készítmények, amelyek hatása kicsivel korábban indul.

A magasabb gyógyszeradag a terápia elején enyhe mellékhatásokat okozhat, de a gyógyszer a tartós terápia idején már jól tolerálható. A kényszeres tünetek fokozatosan visszaszorulnak, ebben a viselkedésterápia is segít. A gyógyszerszedést legalább egy évig fenn kell tartani, de előfordul, hogy hosszabb, akár éveken keresztül tartó terápia szükséges. A gyógyszert – az összes tünet visszaszorítása után – lassan, fokozatosan hagyjuk el.


A gyógyulás útja kényszerbetegségben

♦  Szégyennek nincs helye!
♦  Első a felismerés!
♦  Gyógyszerszedés, türelem, kitartás és idő!


Írta: Dr. Ágoston Gabriella pszichiáter"


A Kényszerbetegség (OCD) betegtájékoztatót kiadta:
Lundbeck Hungaria Kft.
1037 Budapest, Montevideo u. 3/b.


 
 « 1/3 Amit az OCD-ről tudni kell  »

Senki sem tehet többet Önért, minthogy:
segít Önmagán segíteni
.

Győri rendelés (20 eFt/óra)
Skype rendelés I.-II.

Bejelentkezés kontrollra:

30 286 2097
H-P: 08-19

Laptop, v. PC használata ajánlott ennyi információhoz!

Kedves Bagdy Emőke, köszönöm!

 Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” -
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

József Attila: Thomas Mann üdvözlése
1937. január eleje

Szavazzon! KÖSZÖNÖM!

Milyen pszichiátriai szerről szeretne leszokni?
Senkit sem biztatok gyógyszer elhagyásra! Ám, kötelességem segíteni azokat, akiket a nem megfelelő gyógyszerelési gyakorlat, ill. a kellő tájékoztatás hiánya tett gyógyszerfüggővé. Szóval: miről szeretne leszokni?
Altatóról
638 szavazat (13%)
Szorongásoldóról
2729 szavazat (57%)
Antidepresszánsról
1416 szavazat (30%)
4783 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

W3.stresszdoktor.hu

A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.

Tisztelem ...


GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2020

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintás-vadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!

A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mert e pszichiátriai szerek alkalmazásakor is az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb