Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Gondolkodási hibák (kognitív disztorziók) 1.: korai következtetések


Gondolkodási hibák (kognitív disztorziók) 1.: korai következtetések Napra pontosan, 1897 évvel ezelőtt, i. sz. 121. április 26.-án született meg Rómában Marcus Aurelius a Római Birodalom legbölcsebb császára.

Terápiás beszélgetéseink egyikén, Orsinak Marcus Aurelius császárt és gondolkodót idéztem. Annyira megtetszett neki, hogy önszorgalomból, a következő terápiás ülésre, Marcus Aurelius idézeteket gyűjtött a netről.

Ez fogott meg a legjobban: „Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság."

Irgalmas ég! - Marcus Aurelius ezt már 19. évszázada tudta.... Hol voltunk még akkor pszichiáterek és pszichológusok...


A túláltalánosítások megértéséhez egy ismeretlen szerző tanmeséjét fogom segítségül hívni. Marcus Aurelius bölcsessége kapcsán jutott az eszembe.


A fehér ló (kognitív terápiás tanmese)


Élt egyszer egy idős, szegény ember egy kis faluban. Egyetlen vagyona volt: szép fehér lova. Olyan szép volt az a ló, hogy még a király is megirigyelte és nagy vagyont ajánlott érte. De az öreg nem adta el.

Egy nap a ló megszökött. Az egész falu összejött és az emberek azt mondták: Milyen buta vagy te öregember, mit mondtunk neked? Add el azt a lovat. Tudtuk, hogy ez fog történni, jobb lett volna eladni. Micsoda szerencsétlenség!

Az öreg azt mondta: lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Miért kell rögtön ítélkezni? Mondjátok azt, ami van. A ló nincs az istállóban. Ez tény. A többi csak vélemény. Hogy ez szerencse vagy szerencsétlenség nem tudom, mert nem tudom, hogy mi történik majd ezután.

Az emberek kinevették az öreget.

Két hét elmúlt és a ló visszatért. Nem lopták el, elkószált és 12 vadlovat hozott magával. Megint összejött a falu és az emberek azt mondták: Milyen igazad volt öreg, mégis nagy szerencse volt, hogy a lovad eltűnt.

Az öreg azt mondta: lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Miért kell rögtön ítélkezni? Mondjátok azt, ami van. A ló visszatért. Ez tény. Ha egyetlen egy szót olvastok el egy könyvben, hogyan tudnátok az egész könyvet megítélni?

Az emberek értetlenül hallgattak.

Az öregnek volt egy fia. A fiú elkezdte betörni a vad lovakat. Egy hét múlva leesett a lóról és eltörte a lábát. Megint összegyűltek az emberek és véleményt mondtak. Micsoda szerencsétlenség! Kitörte a lábát a fiad és most még neked sem tud segíteni.

Az öreg azt mondta: lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Miért kell rögtön ítélkezni? Mondjátok azt, ami van. A fiam kitörte a lábát. Senki sem tudhatja, hogy ez egy szerencse vagy szerencsétlenség.

Az emberek csodálkoztak az öreg kijelentésén.

Nemsokára háború tört ki. A fiúkat besorozták katonának, az öreg fia pedig otthon maradt a törött lába miatt. Az emberek sírtak fiaikért és eljöttek az öreghez és azt mondták: Milyen igazad volt öreg, mégis nagy szerencse, hogy a fiad kitörte a lábát. Így legalább megmaradt az élete.


-- ♦ --


Túláltalánosítás és a Ravennai mozaikok

Túláltalánosítunk, amikor a Múlt mozaikjai alapján, próbáljuk megalkotni a Jövőt.

Gondoljuk csak el, hogy a sok millió darabból álló, teljes templombelsőt megtöltő ravennai-mozaikok pár véletlenszerűen megmaradt töredékéből ki tudta volna, ki merte volna megalkotni ezt a csodát? Hozzáértő senki.

Mi, egyszerű emberek, mégis napról-napra ilyet teszünk, amikor elnagyoltan, a valóság pár mozaikja, egy-egy keresztmetszete alapján alkotunk korai következtetést.

Túláltalánosítás és a Ravennai mozaikok
A ravennai San Vitale-templom az egyetemes művészettörténet egyik legrangosabb
és legfontosabb kora keresztény alkotása.
Világhírű belső mozaik-díszítését Maximilián érsek i. sz. 548. április 19-én (1470 éve) avatta fel.

 


Gondolkodási hibák - kognitív disztorziók


Egy korábbi Benzó blog bejegyzésben (Troll önkonTroll - gondolkodási hibáink) már írtam ezekről a distressz okozta és további distresszt (negatív stresszt) okozó gondolkodási hibákról.

Most ezek egyikét, a túláltalánosítást, vagy korai, megalapozatlan következtetést kívánom kiemelni.

Amikor az ember túláltalánosít, általában ilyen szavakat használ: „mindig“, „soha“, „minden”, stb.

A túláltalánosítás, hibás következtetés egy kognitív torzítás, mely rengeteg, felesleges és megfelelő technikákkal (lásd később) elkerülhető érzelmi fájdalmat (distresszt) okoz. Ha megkérdőjelezés nélkül bedőlünk ezeknek a megalapozatlan következtetéseknek, számos formában fogják korlátozni életünk és kapcsolataink.
 

Egyik változatuk a „Jövőbelátás

... amikor egy, vagy néhány korábbi tapasztalatunk alapján „előre megjósoljuk” valaminek a kimenetelét.

Pl.:

Tény1: napok óta hiába keresünk munkát, és még csak visszajelzés sem érkezik...

Hibás következtetés (SAANG): soha nem fogunk munkát találni… aztán, ahogy ez az alaptalan következtetés az eszünkbe jutott, reménytelennek kezdjük érezni helyzetünket és benne magunk s el is  megy a kedvünk a további CV küldözgetéstől...

Tény2: társkeresős próbálkozásunk ismét csalódással zárult...

Hibás következtetés (SAANG): soha nem fogok hozzám illő Társat találni. Az ilyen megalapozatlan következtetés (Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolat) aztán megint csak elkeseredettséget szül s az ember begubózik (állandósítva ezzel társtalanágát, magányát).

A megalapozatlan túláltalánosítás, mint minden jóslás (!), természetesen nagyon pontatlan, olykor annyira, hogy kellő kitartással épp az ellenkezőjét éri el az ember (munkát és méltó Társat talál).

Kellő kitartás… A konok kitartás, a hit a sikerben és a rugalmas alkalmazkodás nagyon fontos siker tényezők.

Gondoljuk csak át, ha valaki elkezd sangolni, azaz hagyja, hogy a SAANG-ok negatívan torzítsák érzéseit és észleléseit, nem valószínű, hogy elegendő és megfelelő erőfeszítéseket tesz céljai elérése érdekében. Ez pedig „utólag beteljesülő jóslatokhoz” vezethet!

Az utólag beteljesülő jóslat igazságát jól ismeri a közgazdaságtan is. Amikor a tőzsdén a kisbefektetők, egy szándékosan elhelyezett hazugság (rémhír) miatt elkezdték eladni részvényeiket, félve, hogy pakettjeik elértéktelenednek, a részvények ára a túlzott kínálat miatt tényleg zuhanó repülésbe kezd, hogy aztán fillérekért megvehesse azokat egy tőzsde-cápa.

Általában, amikor csalódunk, amikor elvárásaink nem teljesülnek, fájdalmas érzések lesznek úrrá rajtunk. Minél erősebb ez a negatív érzés, annál valószínűbb, hogy negatívan befolyásolja, torzítja a gondolkodásunkat. És minél negatívabban gondolkodunk (pl. sangolunk), annál negatívabban fogunk érezni. Ezt hívják cirkuláris okságnak.



Mit tehetünk gondolkodási hibáink ellen?


Számos kognitív terápiás technika létezik a kognitív torzítások érvényességének vizsgálatára. Az egyik leghatékonyabb, hogy „jövőbe látáskor” tegyünk fel magunknak a következő ellenőrző kérdéseket, amik segíthetnek átgondolni a „jövőbe látás” ésszerűtlenségét.

Szól-e valamilyen bizonyíték emellett a „jövőbe látó” jóslat (feltételezés) mellett?
Ha a legjobb barátom lenne hasonló helyzetben és ő gondolkodna ilyen negatívan, vajon megtámogatnám ezeket a negatív jóslatait, vagy felhívnám a figyelmét alternatív és pozitívabb lehetséges következtetésekre?
Vajon – hasonló helyzetben – mindenki, pl. valamelyik pozitívan gondolkodó barátunk is ugyanerre a következtetésre jutna? Ha nem, vajon miért nem?
Lehet, hogy volna olyan más következtetés, ami hatékonyabban segíthetne a kívánt eredmény elérésében?

Amennyiben ezek alapján levonjuk a következtetést: hogy múltbeli tapasztalataink, soha nem adnak, soha nem adtak és soha nem fognak adni tökéletes támpontokat a Jövő „pontos megjóslásához”, elgondolkodhatunk azon, hogy: optimistán, vagy pesszimistán érdemes-e gondolkodnunk? Melyik gondolkodás jár kisebb kárral, nagyobb haszonnal: az optimista, vagy a kognitív disztorziókkal teli pesszimista.

Természetesen az OPTIMISTA!
 

Lehet, hogy hosszú távon a pesszimistának van igaza,
de a táv alatt csak az optimista élvezi az utazást.

Ismeretlen



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!



Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger

gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog elindítója és szerzője
Facebook



Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!




 

 Hozzászólások
Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód

+36 30 286 2097
SEGÍT ÖNMAGÁN SEGÍTENI

Senki nem tehet érted többet, minthogy segít önmagadon segíteni

- 2018 -

Győri rendelés (18 eFt/óra)
Skype rendelés

Bejelentkezés kontrollra
30 286 2097

(Ne emailben!)

BZD-függőség világnapja

jatrogén benzodiazepin függőség, benzodiazepin megvonási tünetek világnapja
Még 50 nap van hátra!

Szavazzon!

Milyen pszichiátriai szerről szeretne leszokni?
Senkit sem biztatok gyógyszer elhagyásra! Ám, kötelességem segíteni azokat, akiket a nem megfelelő gyógyszerelési gyakorlat, ill. a kellő tájékoztatás hiánya tett gyógyszerfüggővé. Szóval: miről szeretne leszokni?
Altatóról
185 szavazat (14%)
Szorongásoldóról
765 szavazat (56%)
Antidepresszánsról
405 szavazat (30%)
1355 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

W3.stresszdoktor.hu

A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2018

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintásvadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!

A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb