Számos alkalommal jelezte szorongásos problémával, vagy hangulatzavarral küzdő felelős szülő, hogy saját problémájánál is jobban zavarja, hogy mi lesz majd gyermekével, gyermekeivel? Nem szeretné, hogy ők is szenvedjenek.Olvasta, hogy a genetikai halmozódás (familiaritás) miatt nagyobb az esélye a különböző pszichiátriai problémák kialakulásának azoknál, akiknek egyenesági felmenői (szülei, nagyszülei, nagybátyjai, nagynénjei) között fordult már elő ilyen betegség.
Lelkiismeret-furdalással küzd... Lehet tenni valamit a jövő árnyai ellen? Ezt a százezreket érintő, sürgető kérdést járjuk ma körül.
Mit tehet a szülő, hogy gyermekénél megelőzhessék az őt kinzó szorongásos betegséget, vagy depressziót?
Sajnos, 100%-os garancia nincs. Azonban az biztos, hogy a szülők szerepe, támogatása kulcsfontosságú gyermekük mentális egészségének megerősítésében és későbbi pszichés problémáik rizikójának csökkentésében.
Két tényből érdemes kiindulni:
♦ A felnőttkori mentális zavarok jelentős része gyermekkorban indul, ezáltal a gyermekkori lelki problémák megelőzése az egész életre kihat.
♦ Arra érdemes koncentrálni, amiről tudományosan megalapozott bizonyítékok vannak, hogy a (gyermekkori) pszichés zavarok rizikó-, ill. védőfaktorai. Előbbieket elkerülni utóbbiakat erősíteni érdemes.
Védelem a rizikófaktoroktól
Átgondolt (felelős) párválasztás
Ne csak a királyi családok feladata legyen...
Első gyermeke megszületésekor erről a szülő valószínűleg már lekésett… Mindenesetre tény, hogy ha csak az egyik szülő életében (és elsőfokú rokonai között) volt valamilyen pszichés probléma, az jóval kisebb kockázattal jár, mintha mindkettőjükében.
Azt az elvet sem érdemes elfelejteni, hogy: lehetőleg olyan párt válasszunk magunknak, akinek tulajdonságait örömmel látjuk majd viszont utódainkban (gyermekek és unokák)…
Tehát, pl. ne higgyünk abban, hogy meg tudunk majd váltani valakit, aki önmaga felnőttkoráig sem volt képes önmagát megvált… megváltoztatni. Nincsenek csodák.
Mint, ahogy nincsenek csodák ott sem, ahol valaki felnőttkorára sem tudott leválni a szülőjéről, vagy volt feleségéről, férjéről, haverjairól, barátnőiről, piáról, játékgépről, videójátékról stb. Nincsenek csodák. Csak kemény munka van…, pontosabban lenne, de ezekre az emberekre ez nem jellemző.
Számos más módszer is van, de ezek egytől egyig kikövetkeztethetők a következő "Védőfaktorok erősítése" fejezetből, mert azoknak pont az ellentétei.
Védőfaktorok erősítése
Példamutatás
A szülőknek fontos példát mutatniuk gyermeküknek önelfogadásból, önbizalomból, pozitív hozzáállásból, a saját kihívásokkal való megküzdésből, a hatékony stresszkezelésről és az egészséges életmódról. (Ez magában foglalja: a megfelelő időbeosztást, egészséges étkezési szokásokat, rendszeres testmozgást és időben történő lefekvést.)
Fontos, hogy a szülők – gyermekeik érdekében is – vigyázzanak saját magukra. Az önmagukról való gondoskodás példát mutathat gyermeküknek, hogyan lehet pozitívan és hatékonyan kezelni az élet kihívásait, és segíthet csökkenteni a családi össz-stresszt is.
Adaptív stresszkezelési stratégiák tanítása, taníttatása
Természetesen még pszichológus szülők sem képesek az összes hatékony probléma-orientált, ill. érzelem-orientált stresszkezelési technikát (légzésgyakorlatokat, meditációt stb.) megtanítani a gyermeküknek, nem, hogy egy laikus szülő.
De, segíthetnek gyermeküknek az az önbizalmuk, asszertív kommunikációjuk, öngondoskodásuk, érzelmi intelligenciájuk és értékrendjük fejlesztésében, ha ezeket maguk elsajátítják, vagy lehetőséget biztosítanak gyermeküknek ezek megtanulására.
Dicséretek és pozitív visszajelzések
Fontos, hogy a szülők, a sikeres teljesítmények, erőfeszítések vagy jó viselkedési formák kapcsán a gyermeket következetesen biztassák, dicsérjék vagy más (nonverbális) pozitív visszajelzést (mosoly, ölelés, érintés stb.) adjanak gyermeküknek. Az ilyen pozitív megerősítések segíthetnek a gyermekben az önbizalom és az önbecsülés kialakításában.Szeretetteljes, őszinte, tabumentes kommunikáció
Fontos, hogy a szülők nyitottak legyenek gyermekükkel, és bátorítsák őket arra, hogy nyugodtan beszéljenek érzéseikről, vágyaikról, de félelmeikről, aggályaikról is. Az őszinte kommunikáció segíthet az érzelmi támogatás és megértés kialakításában.Támogató, biztonságos környezet
A szülők tőlük telhető mértékben támogató, megnyugtató, kiszámítható, az énhatárokat tiszteletben tartó és szeretetteljes környezetet (elsősorban érzelmi, másodsorban fizikai) kereteket biztosítsanak otthon, amely segít megelőzni, ill. csökkenteni a gyermek bizonytalanságát és distresszét (negatív stresszét).A biztonságos és támogató környezetben a gyermek bátrabban (könnyebben) merészkedik ki addigi kényelmi (komfort) zónájából és próbál ki új dolgokat. Inkább érezheti azt, hogy képes az újdonságok, lehetőségek kockázatát vállalni és fejlődni ezek által.
Feladatok és felelősségek adása
Azáltal, hogy a szülők olyan feladatokat és ezzel együtt járó felelősségeket adnak gyermeküknek, amelyek megfelelnek életkoruknak és képességeiknek, lehetőséget biztosítanak nekik a fejlődésre és tapasztalat szerzésre. Az ilyen kihívások segítik a gyermek önbizalmának, énhatékonyság érzésének megerősödését, ill. fejlődését.Bátorítás a kudarcokkal való megküzdésben
Fontos, hogy bátorítsák gyermeküket arra, hogy ne féljenek a kudarcoktól vagy hibáktól, mert azok nem „kudarcok”, ill. „hibák”, hanem tapasztalatok, amikből lehet és érdemes tanulni. Az ilyen pozitív hozzáállás segít a gyermeknek érzelmi rugalmasságot, rezilienciát fejleszteni.Kognitív disztorziók
Betegeimnek, Klienseimnek szoktam javasolni, hogy amiket megtanul, lejegyzetel a konzultációkon, azt vigye haza, tanítsa tovább szeretteinek.Mivel a háborútól, polgárháborútól és természeti katasztrófáktól mentes élethelyzetekben az emberek leggyakoribb és legfontosabb „idegesítői”, stresszorai belül vannak. Ezek a saját gondolkodási hibái (kognitív disztorziói, Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolatai = SAANG-jai) nagyon fontos az egész családnak, köztük a gyermekeknek is, minél hamarabb megtanulnia ezek felismerését és kezelését.
Több családról tudok, ahol a segítőkész „lehet, hogy most saangolsz?” kérdés, és már kognitív terápiás vagy pozitív pszichológiai ismeret már „családi pszichés vagyon” közkincsének a része lett. Növelve a harmonikus együttélés lehetőségét.
Minap óriási kitüntetés ért. Egy tanárnő édesanya elmondta és Skype-on megmutatta, hogy nagylánya 18. születésnapjára gyönyörűen bekötve megkapta a mi kb. 15 éves együttműködésünk jegyzeteinek és rajzainak legjavát.
Egyensúly a túlkorlátozó aggódás, az elővigyázatosság és a bátorítás között
Szülőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy gyermekeiknek nemcsak a biztonságos, óvó-védő környezetre van szükségük, hanem arra is érdemes lehetőséget biztosítaniuk, hogy fejleszthessék függetlenségüket és önállóságukat. A szülők tehát rendre biztassák, segítsék gyermeküket az új helyzetek és kihívások kezelésében. Ez elengedhetetlen az önbizalomhoz, önértékeléshez és magabiztossághoz.Keressenek segítséget, ha szükséges
Ha a szülők úgy éreznék, hogy saját szorongásos, vagy hangulati életüket érintő panaszaik/tüneteik vagy azok hatása nyomot hagy a családi mindennapokon, érdemes szakember segítségét kérni. Ezzel ugyanis nemcsak maguknak segítenek, segítenek a gyermeküknek is.
Ne habozzanak segítséget, támogatást kérni akkor sem, ha a gyermeküknél látnának kibontakozni valamit, ami aggodalommal tölti el őket. Forduljanak szakemberhez. Ez a legjobb. Másodsorban érdemes lehet támogató, sorstárs közösségeket keresni, amelyek segíthetnek nekik megosztani tapasztalataikat és tanácsokat kapni más hasonló helyzetben lévő szülőktől.Utószó
A szülőknek gyermekük mentális egészségének alakításában teljes a kontrolljuk, de alakulásában már nem. Ez már sok mindentől és sok mindenkitől, részben a cseperedő gyereken múlik.
Ám a fenti szülői stratégiák segíthetnek csökkenteni a szorongásos zavarok kialakulásának kockázatát a gyermekeiknél.
Segítenek a gyermek önbizalmának, önértékelésének növelésében, lelki immunrendszerének támogatásában és hozzájárulnak ahhoz, hogy lelkileg is erős, magabiztos egyén nőjön fel belőle.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében
Kapcsolódó anyagok
