Egy perc alatt diagnosztizálható a poszttraumás stressz

90%-os hatékonysággal diagnosztizálja egy mindössze egyperces teszt a poszttraumás stresszt. A Neural Engineering hasábjain adták hírül egy olyan vizsgálati módszer kidolgozását amerikai kutatók, amellyel a poszttraumás stressz zavar néven ismert mentálhigiénés probléma nagy pontossággal, hihetetlen rövid idő alatt diagnosztizálható.  

A Minnesota Egyetem kutatói által kidolgozott módszer olyan apró mágneses ingadozásokat mér az agyunkban, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy-egy neuron csoport egyszerre továbbít jeleket, még akkor is, ha az adott személy éppen nem is gondolkozik semmin.

Az agyi elektromos impulzusok aprócska mágneses mezőket hoznak létre, amelyeket a magnetoenkefalográfia diagnosztikai módszer segítségével a tudósok az 1960-as évek óta vizsgálnak. Az így nyert tudás révén már sikerült olyan betegségek azonosítását megkönnyíteni, mint a tinnitusz, de akár azt is előre lehet jelezni, hogy mikor követ el majd valaki hibát.

A magnetoenkefalográfia által rögzített rengeteg jelből a Minnesota Egyetem kutatói által kidolgozott SNI (szinkronban működő neurális interakciók) módszerrel matematikai úton lehetséges annak megállapítása, hogy milyen betegség, illetve agyi jelenség zajlik le a megfigyelt páciensben. 2007-ben ezzel a módszerrel már sikeresen diagnosztizáltak szklerózis multiplexes, Sjögren-szindromás és alkoholista betegeket is.

A kutatók azonban legutóbb a poszttraumás stressz diagnosztizálásában is próbára tették módszerüket. A próbákban 250 civil és 74 katona vett részt, utóbbiak mind olyanok voltak, akiknél a poszttraumás stresszt már korábban azonosították. A résztvevőknek csak egy pontra kellett összpontosítaniuk egy percen keresztül, míg agyuk mágneses hullámait rögzítették a megfelelő műszerrel.

Egy korábbi, mágneses rezonancia vizsgálattal végzett kísérlet során úgy próbálták azonosítani a poszttraumás stressz zavar jelenlétét, hogy a műszeres vizsgálat során a résztvevőknek harci helyzetekről készült felvételeket mutattak. Az SNI-módszer ugyanakkor ezt már nem igényelte és ezzel együtt 90%-os pontossággal állapította meg, hogy az adott résztvevő szenved-e poszttraumás stressztől, vagy sem.



Medipress – 2010.02.02.