Kannabisz használattal kapcsolatos zavarokról - Egészségügyi Szakmai Kollégium irányelv
(3. részlet)
VII. Melléklet
1. A BNO-10 és a DSM-IV a témát érintő diagnosztikai kritérium rendszerei
BNO-10
Pszichoaktív szer használatával összefüggő mentális zavarok
F10.0 Akut intoxikáció
Pszichoaktív szer adását követően kialakuló tudat- és percepciózavar, kognitív, affektív vagy viselkedési zavar, illetve más pszichofiziológiai funkció és válasz zavara. A zavar közvetlenül kapcsolatba hozható a kapott szer akut farmakológiai hatásával, és idővel oldódik, teljes tünetmentességgel, kivéve, ha szövetkárosodás vagy más szövődmény nem lépett fel.
F10.03 – delíriummal
Pszichoaktív szer intoxikációs delírium
A. Tudatzavar (azaz: a környezet felismerésének csökkenése) a figyelem terelésének, megtartásának vagy fókuszálásának csökkent képességével.
B. A kogníció változása (mint memóriadeficit, dezorientáció, beszédzavar) vagy perceptív zavar kialakulása, amelyek nem magyarázhatók jobban előzőleg meglévő, fennálló vagy kifejlődő demenciával.
C. A zavar rövid idő alatt fejlődik ki (rendszerint óráktól napokig) és fluktuáló mértékben fennáll a nap folyamán.
D. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van az alábbiak valamelyikére:
(1) az A és B alatti tünetek pszichoaktív szer intoxikáció alatt fejlődtek ki
(2) a medikáció etiológiailag kapcsolódik a zavarhoz*
Figyelem! Ezt a diagnózist csak akkor adjuk a pszichoaktív szer intoxikáció diagnózis helyett, ha a kognitív tünetek meghaladják azokat, amelyek rendszeresen társulnak az intoxikációs szindrómával, és amikor ezen tünetek elég súlyosak ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet érdemelnek.
Idetartozik: „bad trips” (kábítószerek esetében); patológiás intoxikáció; transz- és kontrollzavarok pszichoaktív szer intoxikációja esetén.
F10.1 Káros használat (abusus)
A pszichoaktív szer használatának olyan módja, mely egészségkárosodást okoz. A diagnózishoz szükséges, hogy aktuális mentális vagy testi károsodást okozott a pszichoaktív szer használata.
F10.2 Dependencia (szindróma)
Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt használatot követően alakulhat ki. A következők jellemzik: erős vágy a szer bevételére, a használat kontrollálási nehézsége, a káros következmények ellenére a szedés folytatása, a drog szedésének előnybe részesítése más aktivitásokkal szemben, és hiányérzet, megnövekedett tolerancia, valamint néha fizikai megvonási tünetek.
F10.3 Megvonási szindróma
A szer állandó használatát követően relatív vagy teljes megvonás után kialakuló különböző, változatos csoportjai a tüneteknek. Kezdete és lefolyása időben behatárolt, és a pszichoaktív szer típusától, valamint az abbahagyás vagy a jelentős mérséklés előtti, legutoljára használt dózis nagyságától függ.
F10.4 Megvonási szindróma delíriummal
Az az állapot, amikor a megvonási szindróma szövődik delíriummal, az F05.- pontban leírt kritériumok szerint. Convulsiók szintén előfodulhatnak.
Pszichoaktív szer megvonásos delírium
A. Tudatzavar (azaz: a környezet felismerésének csökkenése) a figyelem terelésének, megtartásának vagy fókuszálásának csökkent képességével.
B. A kogníció változása (mint memóriadeficit, dezorientáció, beszédzavar) vagy perceptív zavar kialakulása, amelyek nem magyarázhatók jobban előzőleg meglévő, fennálló vagy kifejlődő demenciával.
C. A zavar rövid idő alatt fejlődik ki (rendszerint óráktól napokig) és fluktuáló mértékben fennáll a nap folyamán.
D. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van arra, hogy az A és B alatti tünetek egy megvonásos szindróma keretében vagy röviddel azután fejlődtek.
Figyelem! Ezt a diagnózist a pszichoaktív szer megvonás diagnózis helyett csak akkor adjuk, ha a kognitív tünetek meghaladják azokat, amelyek rendszeresen társulnak a megvonásos szindrómával, és elég súlyosak ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet érdemelnek.
Kivéve: ha organikus okok is számításba jönnek a delírium kialakulásában, akkor az F05.8 pontnál kell besorolni.
F10.5 Pszichotikus zavar
Pszichotikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív szer használata alatt vagy azt követően, és a tünetek nem magyarázhatók akut intoxikációval vagy megvonással. Jellemzik a hallucinációk (tipikusan akusztikusak, de gyakran több mint egy sensoros modalitás), percepció zavarai, téveszmék (gyakran paranoid vagy üldöztetéses tartalmakkal), pszichomotorium zavara (nyugtalanság vagy stupor), és abnormális affektusok, az intenzív félelemtől az eksztázisig. A sensorium tiszta, de enyhe tudatzavar, nem súlyos zavartság lehetséges.
♦ .50 szkizofréniformis, de ez inkább egyéb pszichoaktiv szereknél.
♦ .51 elsősorban téveszmékkel (paranoid tünetekkel)
♦ .52 elsősorban hallucinációkkal
♦ .53 elsősorban polimorf
Pszichoaktív szer okozta pszichotikus zavar
A. Hallucinációk vagy téveszmék vannak előtérben. Megjegyzés: Nem tekintendő hallucinációnak az a jelenség, amelyről a személy belátja, hogy a szer idézte elő.
B. Az anamnézis, a fizikális vizsgálat vagy a laboratóriumi leletek alapján adat van (1) vagy (2) meglétére:
(1) Az A-kritérium tünetei a szer által okozott mérgezés vagy megvonás alatt, illetve azt követő egy hónapon belül fejlődtek ki
(2) A gyógyszer használata etiológiailag összefügg a zavarral
C. A zavar nem magyarázható jobban nem pszichoaktív szer által okozott pszichotikus zavarral. Ebben az esetben az alábbiaknak kell teljesülnie: a tünetek megelőzik a (gyógy)szerhasználatot, az akut megvonás vagy súlyos intoxikáció megszűnése után is tartósan (legalább egy hónapig) fennállnak, vagy az adott szer fajtájától vagy mennyiségétől várható mértéket lényegesen meghaladják, vagy egyéb adat van független, nem pszichoaktív szer okozta pszichotikus zavar meglétére (pl. az anamnézisben szerepelnek visszatérő, nem pszichoaktív szer okozta epizódók).
D. Nem kizárólag delírium folyamán észlelhető. Megjegyzés: ezt a diagnózis csak akkor szabad a pszichoaktív szer mérgezés vagy pszichoaktív szer megvonás helyett használni, ha a tünetek túllépnek a mérgezési vagy megvonási szindrómáknál megszokottakon, és elég súlyosak ahhoz, hogy külön klinikai figyelmet indokoljanak.
♦ .54 elsősorban depressziós tünetekkel
♦ .55 elsősorban maniform tünetekkel
♦ .56 kevert tünetekkel
Pszichoaktív szer okozta hangulatzavar
A. Feltűnő és tartós hangulatzavar uralja a klinikai képet, és jellemző a következők egyike:
(1) nyomott hangulat vagy jelentősen csökkent érdeklődés és öröm minden vagy majdnem minden tevékenységben
(2) emelkedett, expanzív vagy irritált hangulat
B. Az anamnézis, a fizikális vizsgálatok vagy a laboratóriumi leletek alapján vagy (1) vagy (2) áll fenn:
(1) Az A-kritérium tünetei a szer által okozott mérgezés vagy megvonás alatt, ill. azt követően 1 hónapon belül fejlődtek ki
(2) a gyógyszer használata etiológiailag összefügg a zavarral
C. A zavar nem magyarázható jobban nem pszichoaktív szer eredetű hangulatzavarral. (Ebben az esetben az alábbiaknak kell teljesülnie: a tünetek megelőzik a (gyógy)szerhasználatot, az akut megvonás vagy súlyos intoxikáció megszűnése után is tartósan (legalább egy hónapig) fennállnak, vagy az adott szer fajtájától vagy mennyiségétől várható mértéket lényegesen meghaladják, vagy egyéb adat van független, nem pszichoaktív szer okozta hangulatzavar meglétére (pl. az anamnézisben szerepelnek visszatérő, nem pszichoaktív szer okozta epizódok).
D. Nem kizárólag delírium lefolyása során észlelhető.
E. A tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, foglalkozási vagy egyéb fontos működések romlását okozzák. Idetartozik: alkoholos hallucinózis, alkoholos féltékenység, alkoholos paranoia, alkoholos pszichózis k.m.n. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer indukáltak reziduális vagy késői kezdetű pszichózis (F10-19, a közös negyedik jegy a 7-es).
F10.8 Egyéb mentális és viselkedészavarok
Pszichoaktív szer okozta szorongászavar
A. Feltűnő szorongás, pánikrohamok, kényszerek uralják a klinikai képet.
B. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van (1) vagy (2) teljesülésére:
(1) az A-kritériumban leírt tünetek pszichoaktív szer intoxikáció vagy megvonás alatt, vagy azt követően egy hónapon belül alakultak ki.
(2) a zavarral etiológiai kapcsolatban álló medikáció mutatható ki
C. A zavar nem magyarázható jobban más, nem pszichoaktív szer okozta szorongásos zavarral.
Pszichoaktív szer okozta szexuális diszfunkció
A. Klinikailag jelentős szexuális funkciózavar, amely észrevehető szenvedést vagy interperszonális
nehézségeket eredményez.
B. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van arra, hogy a szexuális funkciózavar valamilyen pszichoaktív szer használat következménye, vagy (1) vagy (2) szerint:
(1) az A-kritériumban leírt tünetek pszichoaktív szer intoxikáció alatt, vagy azt követően egy hónapon belül alakultak ki
(2) a zavarral etiolgóiai kapcsolatban álló gyógyszerelés mutatható ki.
C. A zavar nem magyarázható jobban nem pszichoaktív szer okozta szexuális diszfunkcióval. (Ebben az esetben az alábbiaknak kell teljesülnie: a tünetek megelőzik a (gyógy)szerhasználatot, az akut megvonás vagy súlyos intoxikáció megszűnés után is tartósan (legalább egy hónapig) fennállnak, vagy az adott szer fajtájától vagy mennyiségétől várható mértéket lényegesen meghaladják, vagy egyéb adat van független, nem pszichoaktív szer okozta szexuális zavar meglétére (pl. az anamnézisben szerepelnek visszatérő, nem pszichoaktív szer okozta epizódok).
Pszichoaktív szer okozta alvási zavar
A. Az alvás során feltűnő zavar elég súlyos ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet indokoljon.
B. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor-leletek alapján adat van vagy (1), vagy (2) meglétére:
(1) az A-kritériumban leírt tünetek pszichoaktív szer intoxikáció alatt, vagy azt követően egy hónapon belül alakultak ki
(2) a zavarral etiológiai kapcsolatban álló gyógyszerelés mutatható ki
C. A zavar nem magyarázható jobban nem pszichoaktív szer okozta alvási zavarral. (Ebben az esetben az alábbiaknak kell teljesülnie: a tünetek megelőzik a (gyógy)szerhasználatot, az akut megvonás vagy súlyos intoxikáció megszűnése után is tartósan (legalább egy hónapig) fennállnak, vagy az adott szer fejtájától vagy mennyiségétől várható mértéket lényegesen meghaladják, vagy egyéb adat van független, nem pszichoaktív szer okozta alvászavar meglétére (pl. az anamnézisben szerepelnek visszatérő, nem pszichoaktív szer okozta epizódok).
D. A zavar nem kizárólag delírium folyamán fordul elő.
E. Az alvási zavar klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, foglalkozási vagy más fontos funkciók romlását okozza.
F10.9 K.m.n. mentális vagy viselkedészavarok
DSM-IV-TR
Kannabisz használatával kapcsolatos pszichiátriai zavarok
♦ 304.30. Kannabisz dependencia
♦ 305.20. Kannabisz abúzus
♦ 292.89. Kannabisz intoxikáció
♦ Észrevevési zavarral vagy anélkül
♦ 292.81. Kannabisz intoxikáció deliriummal
♦ 292.11. Kannabisz indukált pszichotikus zavar téveszmékkel
♦ 292.12. Kannabisz indukált pszichotikus zavar hallucinációkkal
♦ 292.89. Kannabisz indukált szorongásos zavar
♦ 292.9. Kannabisz használattal kapcsolatos egyéb zavar
Gyakori társbetegségek
Szorongás, pánikzavar, pszichózis, krónikus bronchitis, károsodott immunitás.
Érintett társszakmákkal való konszenzus
Az alapellátásban dolgozók feladata a betegség felismerése, és a szakemberhez történő irányítása. Az irányelv a következő szakmai társaságokkal került egyeztetésre:
♦ Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége
♦ Magyar Addiktológiai Társaság
♦ Narkológiai Társaság
♦ Drogambulanciák Szakmai Szövetsége
Egyéb megjegyzések
Társadalmi és gazdasági hatás: A szer-abúzussal kombinálódó – beleértve a kábítószerek széles skáláját – pszichiátriai betegségek prognózisa rosszabb. A relapszus ráta, a hospitalizáció időtartama és gyakorisága, a hajléktalanság vagy lakásbizonytalanság, a compliance, az interperszonális kapcsolati zavarok (főleg családtagokkal, a szenvedő személy családjára nehezedő megnövekedett terhek) és a magasabb kezelési költségek tekintetében szignifikáns különbséget találtak a két csoport között. Ezek közül sok vizsgálat a kábítószerek széles skálájának használatára utal, nemcsak a kannabisz éra. Hall és munkatársai (1985) egy specifikusabb vizsgálatban azt figyelték meg, hogy a pszichózisban szenvedő kannabisz-használat növeli a szkizofréniának tulajdonítható jelentős gazdasági terheket. Egy, az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban (Kivlahan és társai, 1991) azt találták, hogy a szkizofréniában szenvedők és szert használók egészségügyi költségei 19 százalékkal magasabbak voltak a vizsgálat évében, mint a csak szkizofréniában szenvedőkre eső költségek.
Zárszó
Jelen irányelvekben javaslatokat fogalmaztunk meg a kannabisz okozta zavarok diagnosztizálása és kezelése terén a rendelkezésre álló tudományos információk összegyűjtése alapján. Egyetlen értékelhető hazai vizsgálat sem született a kannabisz-függőség kezelését vagy más kannabisszal társuló zavart illetően, ezért elsősorban az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi kutatásokra alapoztunk, amely országokban a kannabisz fogyasztás sokkal gyakoribb, mint (még) nálunk. A jelen irányelv érvényességét legalább három év múlva újra kell értékelni.
Forrás: Országos Addiktológiai Intézet: Egészségügyi szakmai irányelv - Kannabisz használattal kapcsolatos zavarokról

Kapcsolódó anyagok
Cikkek