Helex SR
Alkalmazási előírás
(lényegre koncentrálva)
1. A GYÓGYSZER NEVE
Helex SR 0,5 mg retard tabletta
Helex SR 1 mg retard tabletta
Helex SR 2 mg retard tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Helex SR 0,5 mg retard tabletta
0,5 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 193,41 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Helex SR 1 mg retard tabletta
1 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 193,35 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
Helex SR 2 mg retard tabletta
2 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Ismert hatású segédanyag: 192,55 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Retard tabletta.
Helex SR 0,5 mg retard tabletta: zöldes-sárga, kerek, mindkét oldalán enyhén domború felületű tabletta.
Helex SR 1 mg retard tabletta: fehér, kerek, mindkét oldalán enyhén domború felületű tabletta.
Helex SR 2 mg retard tabletta: világoskék, kerek, mindkét oldalán domború felületű tabletta.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
♦ Az alprazolám-kezelés a szorongás rövid távú tüneti kezelésére javallott felnőtteknél.
♦ Az alprazolám csak abban az esetben javallott, ha a betegség súlyos, a beteg életvitelét nagymértékben károsítja, vagy rendkívüli stresszt okoz számára.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A kezelés időtartama
Az alprazolámot a lehető legkisebb hatásos dózisban kell alkalmazni, a lehető legrövidebb ideig, legfeljebb 2–4 hétig. A kezelés folytatásának szükségességét gyakran újra kell értékelni. A hosszú távú kezelés nem javasolt. A hozzászokás kockázata a dózis nagyságával és a kezelés időtartamával együttesen növekszik (lásd 4.4 pont).
Az optimális adagot egyénenként, a tünetek súlyossága és a beteg egyéni válasza alapján kell meghatározni. Azoknál a betegeknél, akiknél nagyobb adagok alkalmazása szükséges, az adagot óvatosan kell emelni, hogy a mellékhatásokat elkerüljük. Ha nagyobb adagokra van szükség, akkor előbb az esti adagot kell emelni.
Általánosságban, pszichotróp kezelésben még nem részesült betegeknek alacsonyabb adag is elegendő, mint azoknak, akik már kaptak valamikor minor trankvillánst, antidepresszánst vagy altatószert. Ajánlott a legkisebb hatásos adagot alkalmazni, különösen idős vagy legyengült betegeknél, ilyen módon elkerülve a túlzott szedálást vagy ataxia kialakulását.
Amennyiben a Helex SR retard tablettát naponta egyszer kell alkalmazni, javasolt az előírt adagot reggel bevenni. A retard tablettákat nem szabad széttörni, összerágás nélkül, egészben kell lenyelni.
A Helex SR retard tabletta adagolási javaslatai naponta három vagy négy alkalommal Helex tablettát kapó, illetve naponta kétszer Helex SR retard tablettát kapó egészséges egyéneknél mért hasonló farmakokinetikai profilon alapulnak.
A kezelés abbahagyása
Az alprazolám dózisát fokozatosan kell csökkenteni az elvonási tünetek elkerülése érdekében (lásd 4.4 pont).
Szorongásos állapotok
A kezdő napi adag 1 mg este, vagy naponta 2 × 0,5 mg. A fenntartó adag 0,5‑4 mg egy vagy két részletben.
Gyermekek és serdülők
Az alprazolám biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták, ezért az alprazolám 18 éves kor alatt nem alkalmazható.
Idős vagy legyengült betegek
A napi kezdő adag 0,5‑1 mg 1-2 részletre elosztva. A napi adag a továbbiakban 0,5‑1 mg naponta 1-2 részletre elosztva. Ha szükséges, és ha a beteg jól tolerálja, az adag emelhető.
Retard tablettákkal végzett klinikai gyógyszervizsgálatokban az átlagos fenntartó adag ± 5-6 mg/nap volt egyszeri bevétellel vagy napi 2 adagra osztva, de egyes betegek napi adagja elérte a 10 mg-ot is.
Az alkalmazás módja
A tablettákat egészben kell lenyelni.
4.3 Ellenjavallatok
♦ A készítmény hatóanyagával, benzodiazepinekkel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
♦ Myasthenia gravis
♦ Súlyos légzési elégtelenség
♦ Alvási apnoe szindróma
♦ Súlyos májelégtelenség
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Kezelés időtartama
A kezelésnek a lehető legrövidebb ideig kell tartania, legfeljebb 2–4 hétig (lásd 4.2 pont). Ezt az időtartamot nem lehet meghosszabbítani a beteg állapotának újraértékelése nélkül.
Hasznos lehet a beteget tájékoztatni a kezelés megkezdésekor arról, hogy a kezelés korlátozott ideig fog tartani és részletesen elmagyarázni, hogy hogyan történik az adagok fokozatos csökkentése. Bizonyított, hogy a rövid hatástartamú benzodiazepinek esetében az alkalmazott dózisok közötti időszakban is megjelenhetnek elvonási tünetek, különösen magas dózisok esetében. A hosszú hatástartamú benzodiazepinek alkalmazása esetén fontos tájékoztatni a beteget, hogy ne váltson át rövid hatástartamú benzodiazepinekre, mert elvonási tünetek alakulhatnak ki.
Opioidok egyidejű alkalmazásának kockázata
A Helex SR és az opioidok egyidejű alkalmazása szedációt, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. Ezen kockázatok miatt, a szedatív gyógyszerekkel, pl. benzodiazepinekkel, vagy kémiailag rokon gyógyszerekkel, pl. Helex SR‑rel, való együttes rendelést azoknak a betegeknek kell tovább fenntartani, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem megoldhatók. Ha a döntés alapján mégis a Helex SR-t együtt rendelik opioidokkal, a legalacsonyabb hatásos dózist és a lehető legrövidebb kezelési időt kell alkalmazni (lásd még az általános adagolási javaslatokat a 4.2 pontban).
A betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani a légzésdepresszióra és szedációra utaló jelekre és tünetekre vonatkozóan. Erősen ajánlott erről tájékoztatni a betegeket és (adott esetben) gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás, illetve májkárosodás
Vesekárosodásban, illetve enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő, valamint az idős betegeket fokozott elővigyázatossággal kell kezelni.
A kezelés alatt alkoholt fogyasztani tilos. Azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében alkoholbetegség vagy gyógyszerabúzus szerepel, a benzodiazepineket különösen nagy óvatossággal kell alkalmazni (lásd 4.5 pont).
Szorongásos, vagy depresszióval társult szorongásos betegek
A benzodiazepineket és a benzodiazepin‑szerű gyógyszereket nem lehet önállóan alkalmazni a depresszió kezelésére, mivel öngyilkosságot idézhetnek elő, vagy növelhetik annak kockázatát. Ezért az alprazolámot elővigyázatossággal kell alkalmazni, és a felírás során a gyógyszerhez való hozzáférést korlátozni kell azon betegek számára, akik depresszió jeleit és tüneteit vagy öngyilkossági hajlamot mutatnak.
Szűk- és zártzugú glaukóma esetében alkalmazása az előny/kockázat gondos orvosi megfontolását teszi szükségessé.
Idősek
Idős és/vagy legyengült betegek esetében ajánlott a legkisebb hatásos dózis alkalmazásának általános elvét követni, az ataxia kialakulásának vagy a túlszedálás elkerülésének érdekében. A benzodiazepineket és a benzodiazepinszerű gyógyszereket fokozott óvatossággal kell alkalmazni, időseknél, mivel a nyugtató hatás és/vagy a vázizomrendszeri gyengeség kockázata elősegítheti az elesést, ami gyakran súlyos következményekkel járhat ebben a betegcsoportban.
Gyermekek és serdülők
Az alprazolám biztonságosságát és hatékonyságát 18 évesnél fiatalabb gyerekek és serdülők esetében nem igazolták, ezért az alprazolám alkalmazása nem javasolt ebben a korcsoportban.
Dependencia
Benzodiazepinekkel, köztük az alprazolámmal történő kezelés pszichés és szomatikus dependencia kialakulásához vezethet. Mint az összes benzodiazepin esetében, az adag emelésével, és a kezelés időtartamának növelésével a hozzászokás kockázata növekszik. Ez a kockázat nagyobb azoknál a betegeknél, akik kórtörténetében alkoholbetegség vagy gyógyszerabúzus szerepel.
Farmakodependencia kialakulhat már a terápiás dózisok alkalmazása esetén is és/vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb rizikófaktor nem áll fent. Több benzodiazepin együttes alkalmazásával a farmakodependencia kockázata növekszik, függetlenül az anxiolitikus vagy hipnotikus javallattól. A gyógyszerabúzus ismert kockázat az alprazolám és egyéb benzodiazepinek vonatkozásában, így a betegeket ennek megfelelően kell monitorozni az alprazolám-kezelés során. Az alprazolám érintett lehet az illegális forgalmazásban. Jelentettek olyan túladagolással kapcsolatos haláleseteket, amelyekben az alprazolám-abúzus más, központi idegrendszeri depresszánsokkal együttesen történt, köztük opioidokkal, egyéb benzodiazepinekkel és alkohollal. Az alprazolám felírásakor és expediálásakor mérlegelni kell ezeket a kockázatokat.
A kockázatok csökkentése érdekében a lehető legkisebb megfelelő mennyiséget kell alkalmazni, és a betegek figyelmét fel kell hívni a fel nem használt gyógyszer megfelelő tárolására és megsemmisítésére (lásd 4.2, 4.8 és 4.9 pont).
Elvonási tünetek
Amennyiben a dependencia már kialakult, a kezelés hirtelen történő abbahagyásakor elvonási tünetek jelentkeznek. Ezen tünetek közé tartozhat a fejfájás, az izomfájdalom, az extrém szorongás, a feszültség, a nyugtalanság, a zavartság, az ingerlékenység és az insomnia.
Súlyos esetben a következő tünetek jelentkezhetnek: derealizáció, deperszonalizáció, hyperacusis, zsibbadás és bizsergő érzés a végtagokban, fokozott érzékenység fényre, zajokra és a fizikai kontaktusra, hallucináció vagy epilepsziás görcsök (lásd 4.2 pont – A kezelés abbahagyása és 4.8 pont).
Rebound szorongás
Az alprazolám-kezelés abbahagyása esetén egy átmeneti szindróma fordulhat elő, amelyben a benzodiazepin alkalmazását korábban szükségessé tevő tünetek a kezelést megelőzőhez képest nagyobb intenzitással ismét megjelennek. A szindrómát egyéb tünetek, úgymint hangulati ingadozások, szorongás, alvási zavarok vagy nyugtalanság, kísérhetik. Mivel a megvonási és/vagy rebound tünetek kockázata nagyobb a dózis gyors csökkentése vagy a kezelés hirtelen megszakítása esetén, javasolt az adag fokozatos csökkentése.
Az alprazolám‑kezelés leállításakor, a helyes orvosi gyakorlatnak megfelelően, az adagokat lassan kell csökkenteni.
Amnézia
A benzodiazepinek anterográd amnéziát okozhatnak. Ez az állapot leggyakrabban néhány órával a gyógyszer bevétele után jelentkezik.
Pszichiátriai és paradox reakciók
Ismert, hogy a benzodiazepinek alkalmazásakor a következő reakciók észlelhetőek: nyugtalanság, agitáció, ingerlékenység, agresszív viselkedés, téveszme, düh, rémálmok, hallucináció, pszichózis, nem megfelelő viselkedés és egyéb szokatlan magatartási hatások. Ezen reakciók esetében a gyógyszer alkalmazását meg kell szakítani. A reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő gyermekek és idősek esetében.
Tolerancia
Néhány hétig tartó folyamatos kezelés esetén a benzodiazepinek altató hatása csökkenhet.
Mánia és hipománia eseteit jelentették az alprazolám alkalmazása során depresszióban szenvedő betegeknél.
Az alprazolám hatásossága a depresszió bizonyos típusaiban még nem igazolt (lásd 4.1 pont).
A Helex SR retard tabletta laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban ez a gyógyszer nem szedhető.
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A benzodiazepinek a központi idegrendszer additív depresszióját váltják ki, ha együttesen alkalmazzák alkohollal vagy egyéb gyógyszerekkel, melyek önmaguk is a központi idegrendszer depresszióját okozzák (lásd 4.4 pont).
Alkohol
Az alprazolám-kezelés alatt alkohol fogyasztása tilos.
Együttadás központi idegrendszeri depresszánsokkal
Az alprazolámot központi idegrendszerre ható depresszánsokkal fokozott óvatossággal kell együttadni. A központi idegrendszeri depresszív hatás fokozódhat antipszichotikumokkal (neuroleptikumokkal), altatószerekkel, szorongásoldókkal/nyugtatókkal, antidepresszánsokkal, narkotikumokkal, antiepileptikumokkal, anaesthetikumokkal és szedatív antihisztaminokkal való együttes alkalmazás esetén. Narkotikumok esetében a megnövekedett euphoria a pszichés függőség fokozódását eredményezheti.
Opioidok
Szedatív gyógyszerek, pl. benzodiazepinek, vagy rokon gyógyszerek, pl- Helex SR egyidejű alkalmazása opioidokkal fokozza a szedáció, légzésdepresszió, kóma és halál kockázatát az additív depresszáns központi idegrendszeri hatása miatt. Korlátozni kell az egyidejű alkalmazás dózisát és idejét (lásd 4.4 pont).
Farmakokinetikai interakció fordulhat elő, amikor az alprazolámot a metabolizmusával interferáló gyógyszerekkel együtt alkalmazzák.
CYP3A4‑gátlók
A máj gyógyszermetabolizáló enzimeit (különösen a citokróm P450 3A4‑et) gátló gyógyszerek megnövelhetik az alprazolám koncentrációját, és az aktivitását fokozhatják. Az alprazolám klinikai vizsgálataiból, in vitro vizsgálataiból, és az alprazolámhoz hasonlóan metabolizálódó gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok bizonyítják számos gyógyszernek az alprazolámmal történő különböző fokú és lehetséges interakcióit. A kölcsönhatás mértékén és az elérhető adatok alapján a következő ajánlások tehetők:
♦ Ketokonazollal, itrakonazollal vagy egyéb azol típusú antifungális gyógyszerekkel (pl. pozakonazol, vorikonazol, metronidazol) az alprazolám együttadása nem ajánlott.
♦ Óvatosság és a dózis csökkentésének megfontolása ajánlott, amikor az alprazolámot nefazodonnal, fluvoxaminnal és cimetidinnel együtt alkalmazzák.
♦ Óvatosság és a dózis csökkentésének megfontolása ajánlott, amikor az alprazolámot fluoxetinnel, propoxifénnel, dextropropoxifénnel, orális kontraceptívumokkal, szertralinnal, diltiazemmel vagy makrolid típusú antibiotikumokkal, mint például eritromicinnel, klaritromicinnel, telitromicinnel, troleandomicinnel alkalmazzák együtt.
CYP3A4-induktorok
Mivel az alprazolámot a CYP3A4 metabolizálja, ezért ezen enzim induktorai fokozhatják az alprazolám metabolizmusát.
♦ HIV-proteáz inhibitorok (pl. ritonavir) és alprazolám kölcsönhatása komplex és időfüggő. Alacsony dózisú, rövid ideig adott ritonavir az alprazolám clearance-ének nagymértékű csökkenését eredményezte, eliminációs felezési idejét meghosszabbította, és fokozta klinikai hatását. Ugyanakkor hosszú távú ritonavir-expozíció estén a CYP3A indukció ellensúlyozza ezt a gátló hatást. Ez a kölcsönhatás dózismódosítást, vagy az alprazolám-terápia leállítását teszi szükségessé.
Megnövekedett digoxin-koncentrációkról érkeztek jelentések az alprazolám egyidejű alkalmazásakor, különösen az idős (65 év fölötti) betegek esetében. Ezért az olyan betegeket, akik alprazolámot és digoxint kapnak, monitorozni kell a digoxin-toxicitás jeleinek és tüneteinek tekintetében.
Különös gondot kell fordítani a légzésdepressziót okozó készítményekre, mint amilyenek az opioidok (fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók, a szubsztitúciós kezelések), főképpen idős emberek esetében.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Benzodiazepinekkel történő kezelést követő teratogenitásra és az újszülött fejlődésére és viselkedésére vonatkozó ismeretek inkonzisztensek, nem egyértelműek.
A benzodiazepinek osztályába tartozó gyógyszerekkel történt korábbi vizsgálatok szerint az intrauterin expozíció kongenitális malformációt idézhet elő. Nagyszámú, kohorsz vizsgálatokon alapuló adat azt mutatja, hogy az első trimeszter alatti benzodiazepin‑expozíció nincs összefüggésben a major malformáció kockázatának megnövekedésével. Ugyanakkor néhány korai esetkontrollos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy megnövelte a szájpadhasadék kialakulásának kockázatát. A rendelkezésre álló adatok alapján a kockázat arra, hogy a születetett gyermeknél előforduljon szájpadhasadék, az anyai benzodiazepin‑expozíció után kevesebb, mint 2/1000 összehasonlítva az ilyen defektusok várható előfordulási arányával az átlagos populációban, ami körülbelül 1/1000.
A terhesség második és/vagy harmadik trimeszterében a benzodiazepin‑kezelés csökkent magzati aktivitást és a magzati szívritmus változékonyságát eredményezte.
Amikor a terhesség késői szakaszában orvosilag indokolt kezelés történik, még alacsony dózisoknál is úgynevezett floppy‑baby szindróma tüneteit figyelték meg, köztük az axialis hypotoniát, illetve szopási nehézségeket, ami kis testtömeg‑gyarapodást eredményezett. Ezen tünetek reverzibilisek, de egy héttől akár három hétig is tarthatnak, a gyógyszer felezési idejétől függően.
Magas dózisoknál légzésdepresszió vagy légzéskimaradás és hypothermia jelentkezhet az újszülöttnél. Ezen kívül, néhány nappal a születés után, az újszülöttnél elvonási tüneteket észleltek fokozott ingerlékenységgel, agitációval és remegéssel, még akkor is, ha a floppy‑baby szindróma nem is jelentkezett. A hatóanyag felezési idejétől függ, hogy a születés után mennyi idő elteltével jelentkeznek az elvonási tünetek.
Az alprazolámot nem szabad alkalmazni a terhesség alatt, kivéve, ha a beteg klinikai állapota indokolttá teszi az alprazolám‑kezelést. Ha az alprazolámot terhesség alatt alkalmazzák, vagy ha a beteg az alprazolám‑kezelés alatt esik teherbe, tájékoztatni kell a beteget a magzati károsodás veszélyéről. Ha az alprazolám‑kezelés a terhesség késői szakaszában szükséges, kerülni kell a magas dózisok alkalmazását, továbbá az elvonási tüneteket és/vagy az úgynevezett floppy‑baby‑szindrómát monitorozni kell az újszülöttnél.
Szoptatás
A benzodiazepinek, köztük az alprazolám koncentrációja az anyatejben alacsony. Ugyanakkor, az alprazolám alkalmazása alatt nem javasolt szoptatni.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Helex SR szedációt, amnéziát, csökkent koncentrációs képességet vagy károsodott izomműködést okozhat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a gépjárművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Kialvatlanság esetén a csökkent éberség valószínűsége megnövekszik (lásd 4.5 pont).
4.8 Nem kívánatos hatások, mellékhatások
Mellékhatások elsősorban a kezelés kezdetén jelentkeznek és a kezelés folyamán, vagy az adag csökkentésével többnyire megszűnnek.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A következő nemkívánatos hatásokat figyelték meg és jelentették a megadott gyakorisággal az alprazolám‑kezelés során.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak szerint kerültek megadásra:
♦ nagyon gyakori (≥ 1/10),
♦ gyakori (≥ 1/100 – < 1/10),
♦ nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100),
♦ ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000),
♦ nagyon ritka (<1/10 000);
♦ nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
Szervrendszer |
Gyakoriság |
Mellékhatás |
Endokrin betegségek és tünetek |
Nem ismert |
Hyperprolactinaemia* |
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Gyakori |
Étvágycsökkenés |
Pszichiátriai kórképek |
Nagyon gyakori |
Depresszió* |
Gyakori |
Zavart állapot, dezorientáció, megváltozott libidó (csökkent vagy fokozott*), insomnia, szorongás, idegesség |
Nem gyakori |
Mánia* (lásd 4.4 pont), hallucináció*, düh*, agitáció*, gyógyszerfüggőség |
Nem ismert |
Hipománia*, agresszió*, ellenséges magatartás*,
rendellenes gondolkodás*,
pszichomotoros hiperaktivitás*, gyógyszerabúzus* |
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Nagyon gyakori |
Szedáció, aluszékonyság, ataxia, memóriakárosodás, dysarthria, szédülés, fejfájás |
Gyakori |
Egyensúlyzavar, koordinációs zavar, figyelemzavar, hypersomnia, lethargia, tremor |
Nem gyakori |
Amnesia |
Nem ismert |
Autonóm idegrendszeri zavarok*, dystonia* |
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
Gyakori |
Homályos látás |
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Nagyon gyakori |
Constipatio, szájszárazság |
Gyakori |
Émelygés |
Nem gyakori |
Hányás |
Nem ismert |
Emésztőrendszeri betegségek* |
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek |
Nem ismert |
Hepatitis*, kóros májműködés*, sárgaság* |
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Gyakori |
Bőrgyulladás* |
Nem ismert |
Angiooedema*, fényérzékenységi reakció* |
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
Nem gyakori |
Izomgyengeség |
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek |
Nem gyakori |
Incontinentia* |
Nem ismert |
Vizeletretenció* |
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
Gyakori |
Szexuális diszfunkció* |
Nem gyakori |
Menstruációs zavarok* |
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Nagyon gyakori |
Kimerültség, irritábilitás |
Nem gyakori |
Gyógyszerelvonási szindróma* |
Nem ismert |
Perifériás oedema* |
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
Gyakori |
Testtömeg-növekedés, testtömegcsökkenés |
Nem ismert |
Intraocularis nyomásfokozódás* |
*A forgalomba hozatal után jelentett mellékhatások.
Szedése (még terápiás dózisokban is) fizikai dependencia kialakulását eredményezheti. A kezelés megszakítása elvonási tüneteket vagy rebound jelenséget eredményezhet. Pszichés dependencia is kialakulhat. Benziodiazepin abúzust jelentettek (lásd 4.4 pont).
A viselkedésbeli rendellenességek számos spontán esetét azoknál a betegeknél jelentették, akik egyidejűleg egyéb központi idegrendszerre ható gyógyszert is kaptak és/vagy már pszichiátriai alapbetegség miatt kezelés alatt álltak. A borderline személyiségzavarban szenvedőknél vagy azoknál a betegeknél, akik anamnézisében erőszakos vagy agresszív magatartás, alkohol- vagy drogabúzus szerepel, fennáll ezen események kialakulásának a kockázata. Poszttraumás stressz zavarban szenvedő betegek az alprazolám megvonása idején ingerlékeny, ellenséges magatartásról és tolakodó gondolatokról számoltak be.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Hasonlóan egyéb benzodiazepinekhez, a túladagolás következtében nem alakul ki életet veszélyeztető állapot, kivéve, ha egyéb központi idegrendszerre ható depresszánsokkal (köztük alkohollal) együtt alkalmazzák.
A benzodiazepinek túladagolásának általános tünete a különböző fokozatú központi idegrendszeri depresszió, az álmosságtól egészen a kómáig. Enyhébb esetekben a tünetek közé tartozik az elmosódott beszéd, az álmosság, a mentális zavar, a letargia, súlyosabb esetekben ataxia, izomtónus-csökkenés, hypotensio, légzésdepresszió, néha kóma és nagyon ritkán halál fordul elő.
Bármilyen gyógyszertúladagolás kezelésekor gondolni kell arra, hogy többszörös gyógyszerbevétel is történhetett.
Kezelés
♦ A benzodiazepinek per os történt túladagolása esetén (1 órán belül) hánytatni kell a beteget, ha eszméleténél van, vagy gyomormosást kell végrehajtani, védve a légutakat, ha a beteg eszméletlen.
♦ Ha a gyomorkiürítésből nem származik előny, aktív szenet kell alkalmazni az abszorpció csökkentése érdekében. Intenzív osztályokon különös figyelmet kell fordítani a légzési és cardiovascularis funkciókra.
♦ Általános, a légzést és keringést támogató, szupportív terápiát kell alkalmazni.
♦ A dialízis hasznát nem határozták meg.
♦ A túladagolással összefüggésben a légzőrendszeri és cardiovascularis működés fenntartása mellett kiegészítő kezelésként flumazenil alkalmazható.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Anxiolitikumok, benzodiazepin származékok; ATC kód: N05B A12
Hatásmechanizmus
Általánosan elfogadott tény, hogy a benzodiazepinek hatása a gamma-aminovajsav (GABA) közvetítésével kiváltott – pre- és posztszinaptikus – neurális gátláson alapul.
Farmakodinámiás hatások
Az alprazolám egy triazolo-benzodiazepin, ami minőségileg a benzodiazepinekhez hasonló tulajdonságokkal (szorongásoldás, nyugtató-altató hatás, izomlazítás, antiepileptikus hatás) rendelkezik. Farmakodinámiás hatásaik között azonban kvantitatív különbségek vannak, ezért a benzodiazepinek alkalmazási területei eltérnek egymástól.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Az alprazolám hatékony gyógyszer a szorongás kezelésében. Egészséges önkéntesek vizsgálatában nem tapasztaltak szignifikáns, a kardiovaszkuláris- vagy a légzőrendszerre kifejtett hatást.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
A Helex SR retard tablettából a hatóanyag felszívódása lassabb, az alkalmazás után 5-11 óra múlva éri el a maximális plazmakoncentrációt.
Eloszlás
In vitro, az alprazolám 80%-ban kötődik az emberi szérumproteinhez.
Egészséges idős betegekben az alprazolám felezési ideje átlagosan 16,3 óra, egészséges nőkben, antikoncipiensek egyidejű alkalmazása mellett 12,4 óra. Alkoholos hepatopathiában a felezési idő 5,8‑65,3 óra (átlag 19,7 óra), obesitas esetén 9,9-40,4 óra (átlag 21,8 óra).
Máj- és vesekárosodás, alkoholos hepatopathia vagy kóros elhízás esetén, valamint az idősebb betegeknél a felezési idő meghosszabbodik.
Biotranszformáció
♦ Fő oxidációs metabolitja az alfa-hidroxi-alprazolám és egy benzofenon származék.
♦ Az alfa-hidroxi-alprazolám biológiai aktivitása megközelítőleg a fele az alprazoláménak. Az aktív metabolitok felezési ideje az alprazoláméval egyező nagyságrendű.
♦ A benzofenon metabolit lényegében inaktív. Ezen metabolitok plazmaszintje rendkívül alacsony.
♦ Hasonlóan egyéb benzodiazepinekhez, az alprazolám is átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe.
Elimináció
A hatóanyag és metabolitjai főleg a vizelettel ürülnek ki. Az átlagos felezési idő 11,2 óra.
Linearitás/nem-linearitás
Orális warfarinnal kezelt önkéntesekben az alprazolám nem befolyásolta a plazma prothrombin, illetve warfarin szintjét.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Mutagenesis
Az alprazolám in vitro Ames-tesztben nem volt mutagén. Az alprazolám nem okozott kromoszóma-aberrációt patkányokban végzett in vivo mikronukleáris tesztben a tesztelt legmagasabb, 100 mg/ttkg dózisig, mely a 10 mg-os legmagasabb ajánlott humán napi dózisnál 500-szor magasabb.
Carcinogenesis
Az alprazolámmal patkányokban ≤ 30 mg/ttkg/nap dózisokkal (a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 150‑szerese) és egerekben ≤ 10 mg/ttkg/nap dózisokkal (a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 50‑szerese) végzett, 2 éven át tartó bioassay-vizsgálatok során karcinogén potenciált nem igazoltak.
Termékenység
Az alprazolám 5 mg/ttkg/nap legmagasabb tesztelt dózisig, mely a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 25‑szöröse, patkányokban nem csökkentette a fertilitást.
Szemészeti hatások
Amikor a patkányok két éven át orálisan 3, 10, és 30 mg/ttkg/nap alprazolámot kaptak (a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 15-150-szerese), a nőstényekben dózisfüggő cataractát, a hímekben cornea vascularisatiót figyeltek meg. Ezek az elváltozások 11 hónapnál rövidebb kezelés esetén nem jelentkeztek.
Az anesztetikumok és szedatívumok hatása
Nem klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy azok az anesztetikumok és szedatívumok, amelyek gátolják az N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptorokat és/vagy potencírozzák a gamma-amino-vajsav (GABA) aktivitását, fokozhatják az idegsejtek halálát az agyban, és ezzel hosszú távú kognitív és viselkedésbeli károsodást eredményezve fiatal állatokban az agyfejlődés tetőzésének időszakában történő beadás esetén.
Nem klinikai fajok közötti összehasonlítások alapján az agy sérülékenységi időszaka ezen hatásokra nézve korrelál a terhesség harmadik trimesztere és az első életév közötti humán expozícióval, ám akár hozzávetőleg 3 éves korig is terjedhet. Noha erről a hatásról alprazolám vonatkozásában korlátozott információ áll rendelkezésre, hasonló hatás előfordulhat, mivel a hatásmechanizmus része a GABA-aktivitás potencírozása. Ezen nem klinikai kutatási eredmények relevanciája a humán felhasználás vonatkozásában nem ismert.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Helex SR 0,5 mg retard tabletta:
♦ laktóz-monohidrát
♦ hipromellóz
♦ magnézium-sztearát
♦ indigókármin (E132)
♦ kinolinsárga (E104)
Helex SR 1 mg retard tabletta:
♦ laktóz-monohidrát
♦ hipromellóz
♦ magnézium-sztearát
Helex SR 2 mg retard tabletta:
♦ laktóz-monohidrát
♦ hipromellóz
♦ magnézium-sztearát
♦ indigókármin (E132)
6.2 Inkompatibilitások
Nem ismert.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Helex SR 0,5 mg retard tabletta: 30 db (3×10), OPA/Al/PVC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.
Helex SR 1 mg retard tabletta: 30 db (3×10), OPA/Al/PVC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.
Helex SR 2 mg retard tabletta: 30 db (3×10), OPA/Al/PVC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.
7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2022. október 20.
Forrás: ogyei.gov.hu