Frontin
Alkalmazási előírás

(lényegre koncentrálva)

1. A GYÓGYSZER NEVE

 
Frontin 0,25 mg tabletta
Frontin 0,5 mg tabletta
Frontin 1 mg tabletta
 
 

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

 
Frontin 0,25 mg tabletta:
0,25 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Frontin 0,5 mg tabletta:
0,5 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
Frontin 1 mg tabletta:
1 mg alprazolámot tartalmaz tablettánként.
 
Ismert hatású segédanyag

96 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.
 
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
 
 

3. GYÓGYSZERFORMA

 
Tabletta.
 
Frontin 0,25 mg tabletta
Fehér vagy sárgásfehér színű, szagtalan, ovális alakú, egyik oldalán mélynyomású bemetszéssel, másik oldalán stilizált "E" és "311" kódjelzéssel ellátott, mindkét oldalán domború tabletta. Törési felülete fehér vagy sárgásfehér színű.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
 
Frontin 0,5 mg tabletta
Halványsárga színű, szagtalan, ovális alakú, egyik oldalán mélynyomású bemetszéssel, másik oldalán stilizált "E" és "312" kódjelzéssel ellátott, mindkét oldalán domború tabletta. Törési felülete halványsárga színű.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
 
Frontin 1 mg tabletta
Halvány rózsaszín, szagtalan, ovális alakú, egyik oldalán mélynyomású bemetszéssel, másik oldalán stilizált "E" és "313" kódjelzéssel ellátott, mindkét oldalán domború tabletta. Törési felülete halvány rózsaszín.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
 
 

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

 

4.1 Terápiás javallatok

 
A Frontin tabletta a szorongás rövid távú tüneti kezelésére javallott felnőtteknél.
A Frontin tabletta csak abban az esetben javallott, ha a betegség súlyos, a beteg életvitelét nagymértékben károsítja, vagy rendkívüli stresszt okoz a számára.
 

4.2 Adagolás és alkalmazás

 
Adagolás
 
A kezelés időtartama: A Frontin tablettákat a lehető legkisebb hatásos adagban kell alkalmazni, a lehető legrövidebb ideig, legfeljebb 2–4 hétig. A kezelés folytatásának szükségességét gyakran újra kell értékelni. A hosszú távú kezelés nem javasolt. A hozzászokás kockázata a dózis nagyságával és a kezelés időtartamával együttesen növekszik (lásd 4.4 pont).
 
Az optimális adagot egyénenként, a tünetek súlyossága és a beteg egyéni válasza alapján kell meghatározni. Azoknál a betegeknél, akiknél nagyobb adagok alkalmazása szükséges, az adagot óvatosan kell emelni, hogy a mellékhatásokat elkerüljük.
 
Általánosságban, pszichotróp kezelésben még nem részesült betegeknek alacsonyabb adag is elegendő, mint azoknak, akik már kaptak valamikor minor trankvillánst, antidepresszánst vagy altatószert. Ajánlott a legkisebb hatékony adagot alkalmazni, főleg idős vagy legyengült betegeknél, ilyen módon elkerülve a túlzott szedálást vagy ataxia kialakulását.
 
A kezelés abbahagyása

Az adagot fokozatosan kell csökkenteni az elvonási tünetek elkerülése érdekében. (Lásd 4.4 pont).
 
Adagolás szorongásos állapotokban

A kezdő napi adag a tablettából 3-szor 0,25-0,5 mg. A továbbiakban napi 0,5-4,0 mg a tablettából több részletben.
 
Idősek vagy legyengült betegek
A napi kezdő adag a tablettából 2-3-szor 0,25 mg. A napi adag a továbbiakban a tablettából 0,5-0,75 mg több részletben. Az adag fokozatosan emelhető, ha szükséges, és ha a beteg jól tolerálja.
 
Gyermekek és serdülők
Az alprazolám biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták, ezért az alprazolám 18 éves kor alatt nem alkalmazható.
 
Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.
 

4.3 Ellenjavallatok

 

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

 
Kezelés időtartama

A kezelésnek a lehető legrövidebb ideig kell tartania, legfeljebb 2–4 hétig (lásd 4.2 pont). Ezt az időtartamot nem lehet meghosszabbítani a beteg állapotának újraértékelése nélkül.
 
Hasznos lehet a beteget tájékoztatni a kezelés megkezdésekor arról, hogy a kezelés korlátozott ideig fog tartani és részletesen elmagyarázni, hogy hogyan történik az adagok fokozatos csökkentése. Vannak olyan indikációk, a rövid hatásidejű benzodiazepinek esetében, amikor a dózisok közötti időszakon belül is megjelenhetnek elvonási tünetek, különösen magas dózisok esetében. A hosszú hatásidejű benzodiazepinek alkalmazása esetén fontos figyelmeztetni a beteget, hogy rövid hatásidejű benzodiazepinekre való áttéréskor elvonási tünetek alakulhatnak ki.
 
A vesekárosodásban, illetve enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeket, valamint az időseket fokozott elővigyázatossággal kell kezelni.
 
A kezelés alatt alkoholt fogyasztani tilos.
 
Öngyilkossági gondolatok

A benzodiazepineket és a benzodiazepinnel rokon gyógyszereket nem szabad önállóan felírni a depresszió kezelésére, mivel öngyilkosságot idézhetnek elő vagy növelhetik annak kockázatát. Az alprazolámot elővigyázatossággal kell alkalmazni, és a felírás során a gyógyszerhez való hozzáférést korlátozni kell azon betegek számára, akik depresszió jeleit és tüneteit vagy öngyilkossági hajlamot mutatnak.
 
Idősek és/vagy legyengült betegek

Benzodiazepineket és rokon vegyületeket időseknél elővigyázatossággal kell alkalmazni a szedáció és/vagy a mozgásszervi gyengeség kockázata miatt, amelyek ebben a populációban gyakran súlyos következményekkel járó eleséshez vezethetnek.

Idősek és/vagy legyengült betegek esetében ajánlott a legkisebb hatásos dózis alkalmazásának általános elvét követni, az ataxia kialakulásának vagy a túlszedálás elkerülésének érdekében.
 
Gyermekek és serdülők

Az alprazolám biztonságosságát és hatékonyságát gyermekek és 18 évesnél fiatalabb serdülők esetében nem igazolták, ezért az alprazolám alkalmazása nem javasolt.
 
Alkoholbetegség vagy gyógyszerabúzus

Azoknál a betegeknél, akik kórtörténetében alkoholbetegség vagy gyógyszerabúzus szerepel a benzodiazepineket különösen nagy óvatossággal kell alkalmazni (lásd 4.5 pont).
 
Dependencia

Benzodiazepinekkel, köztük az alprazolámmal történő kezelés pszichés és szomatikus dependencia kialakulásához vezethet. Mint az összes benzodiazepin esetében, az adag emelésével, és a kezelés időtartamának növelésével a hozzászokás kockázata növekszik. Ez a kockázat nagyobb azoknál a betegeknél, akik kórtörténetében alkoholbetegség vagy gyógyszerabúzus szerepel.

Farmakodependencia kialakulhat már a terápiás dózisok alkalmazása esetén is, és/vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb rizikófaktor nem áll fent. Több benzodiazepin együttes alkalmazásával a farmakodependencia kockázata növekszik, függetlenül az anxiolitikus vagy hipnotikus javallattól. A gyógyszerabúzus ismert kockázat az alprazolám és egyéb benzodiazepinek vonatkozásában, így a betegeket ennek megfelelően kell monitorozni az alprazolám-kezelés során. Az alprazolám érintett lehet az illegális forgalmazásban. Jelentettek olyan túladagolással kapcsolatos haláleseteket, amelyekben az alprazolám-abúzus más, központi idegrendszeri depresszánsokkal együttesen történt, köztük opioidokkal, egyéb benzodiazepinekkel és alkohollal. Az alprazolám felírásakor és expediálásakor mérlegelni kell ezeket a kockázatokat. A kockázatok csökkentése érdekében a lehető legkisebb megfelelő mennyiséget kell alkalmazni, és a betegek figyelmét fel kell hívni a fel nem használt gyógyszer megfelelő tárolására és megsemmisítésére (lásd 4.2, 4.8 és 4.9 pont).
 
Elvonási tünetek

Amennyiben a dependencia már kialakult, a kezelés hirtelen történő abbahagyásakor elvonási tünetek jelentkeznek. Ezen tünetek közé tartozhat a fejfájás, az izomfájdalom, az extrém szorongás, a feszültség, a nyugtalanság, a zavartság, az ingerlékenység és az insomnia.

Súlyos esetben a következő tünetek jelentkezhetnek: derealizáció, deperszonalizáció, hyperacusis, zsibbadtság és bizsergő érzés a végtagokban, fokozott érzékenység fényre, zajokra, és a fizikai kontaktusra, hallucináció vagy epilepsziás görcsök (lásd 4.2 pont – A kezelés abbahagyása és 4.8 pont).
 
Rebound szorongás

Az alprazolám-kezelés abbahagyása esetén egy átmeneti szindróma fordulhat elő, amelyben a benzodiazepin alkalmazását korábban szükségessé tevő tünetek a kezelést megelőzőhöz képest nagyobb intenzitással ismét megjelennek. A szindrómát egyéb tünetek, úgymint hangulatingadozások, szorongás, alvászavarok vagy nyugtalanság kísérhetik. Mivel a megvonási és/vagy rebound tünetek kockázata nagyobb a dózis gyors csökkentése vagy a kezelés hirtelen megszakítása esetén, javasolt az adag fokozatos csökkentése.
 
Az alprazolám‑kezelés leállításakor, a helyes orvosi gyakorlatnak megfelelően, az adagokat lassan kell csökkenteni.
 
Amnézia

A benzodiazepinek anterográd amnéziát okozhatnak. Ez az állapot leggyakrabban néhány órával a gyógyszer bevétele után jelentkezik.
 
Pszichiátriai és paradox reakciók

Ismert, hogy a benzodiazepinek alkalmazásakor a következő reakciók észlelhetőek: nyugtalanság, agitáció, ingerlékenység, agresszív viselkedés, téveszme, düh, rémálmok, hallucináció, pszichózis, nem megfelelő viselkedés és egyéb szokatlan magatartási hatások. Ezen reakciók esetében a gyógyszer alkalmazását meg kell szakítani. A reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő gyerekek és idősek esetében.
 
Tolerancia

Néhány hétig tartó folyamatos kezelés esetén a benzodiazepinek altató hatása csökkenhet.
 
Mánia és hipománia eseteit jelentették az alprazolám alkalmazása során depresszióban szenvedő betegeknél.
 
Az alprazolám hatásossága a depresszió bizonyos típusaiban még nem igazolt (lásd 4.1 pont).
 
Opioidok együttes alkalmazásának kockázata

A Frontin és opoidok együttes alkalmazása szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt szedatív gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, mint a Frontin együttes felírása opioidokkal olyan betegek számára korlátozódik, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem alkalmazhatóak.

Amennyiben a Frontin és opioidok együttes alkalmazásáról születik döntés, a legkisebb hatásos dózisokat kell alkalmazni és a kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie (lásd az általános adagolásnál is a 4.2 pontban). A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. Feltétlenül tájékoztatni kell a betegeket és gondozóikat annak érdekében, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).
 
Segédanyagok

A Frontin tabletta 96 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.

Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
 
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
 

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

 
A benzodiazepinek a központi idegrendszer additív depresszióját váltják ki, ha együttesen alkalmazzák alkohollal, vagy egyéb gyógyszerekkel, amelyek önmaguk is a központi idegrendszer depresszióját okozzák.

Az alprazolám-kezelés alatt alkohol fogyasztása tilos!
 
Az alprazolámot a központi idegrendszerre ható depresszánsokkal óvatossággal kell együtt adni. A központi idegrendszeri depresszív hatás megerősödhet antipszichotikumokkal (neuroleptikumokkal), altatószerekkel, szorongásoldókkal/nyugtatókkal, antidepresszánsokkal, narkotikumokkal, antiepileptikumokkal, anesztetikumokkal és szedatív antihisztaminokkal való együttes alkalmazása esetén. Narkotikumok esetében a megnövekedett eufória a pszichés függőség fokozódását eredményezheti.
 
Farmakokinetikai interakció fordulhat elő, amikor az alprazolámot a metabolizmusával interferáló gyógyszerekkel együtt alkalmazzák.
 
CYP3A4-gátlók

A máj gyógyszermetabolizáló enzimeit (különösen a citokróm P4503A4-et) gátló gyógyszerek megnövelhetik az alprazolám koncentrációját, és az aktivitását fokozhatják. Az alprazolám klinikai vizsgálataiból, in vitro vizsgálataiból, és az alprazolámhoz hasonlóan metabolizálódó gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok bizonyítják számos gyógyszernek az alprazolámmal történő különböző fokú és lehetséges interakcióit. A kölcsönhatás mértékén, és az elérhető adatok alapján a következő ajánlások tehetők:
 
CYP3A4-induktorok

Mivel az alprazolámot a CYP3A4 metabolizálja, ezért ezen enzim induktorai növelhetik az alprazolám metabolizmusát.
 
Megnövekedett digoxin-koncentrációkról érkeztek jelentések az alprazolám egyidejű alkalmazásakor, különösen az idősek (65 év fölött) esetében. Ezért az olyan betegeket, akik alprazolámot és digoxint kapnak, monitorozni kell a digoxin-toxicitás jeleinek és tüneteinek tekintetében.
 
Különös gondot kell fordítani a légzésdepressziót okozó gyógyszerekre, mint amilyenek az opioidok (fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók, a szubsztitúciós kezelések), főképpen idősek esetében.
 
Opioidok

Szedatív gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy rokon gyógyszerek, mint a Frontin, és opioidok együttadása az additív központi idegrendszeri depresszív hatás miatt növeli a szedáció, légzésdepresszió, kóma és halál kockázatát. Az egyidejűleg alkalmazott dózisokat és a kezelés időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).
 
Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
 

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

 
Terhesség

Benzodiazepinekkel történő kezelést követő teratogenitásra és az újszülött fejlődésére és viselkedésére vonatkozó ismeretek inkonzisztensek/nem egyértelműek.
 
A benzodiazepinek osztályába tartozó gyógyszerekkel történt korábbi vizsgálatok szerint az intrauterin expozíció kongenitális malformációt idézhet elő. Nagyszámú, kohorsz vizsgálatokon alapuló adat azt mutatja, hogy az első trimeszter alatti benzodiazepin‑expozíció nincs összefüggésben a major malformáció kockázatának megnövekedésével. Ugyanakkor néhány korai esetkontrollos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy megnövelte a szájpadhasadék kialakulásának kockázatát. A rendelkezésre álló adatok alapján a kockázat arra, hogy a születetett gyermeknél előforduljon szájpadhasadék, az anyai benzodiazepin‑expozíció után kevesebb, mint 2/1000 összehasonlítva az ilyen defektusok várható előfordulási arányával az átlagos populációban, ami körülbelül 1/1000.
 
A terhesség második és/vagy harmadik trimeszterében a benzodiazepin‑kezelés csökkent magzati aktivitást és a magzati szívritmus változékonyságát eredményezte.
 
Amikor a terhesség késői szakaszában orvosilag indokolt kezelés történik, még alacsony dózisoknál is úgynevezett floppy‑baby szindróma tüneteit figyelték meg, köztük axialisan csökkent izomtónust, illetve szopási nehézségeket, ami kis testtömeg‑növekedést eredményezett. Ezen tünetek reverzibilisek, de egy héttől akár három hétig is tarthatnak, a gyógyszer felezési idejétől függően.
 
Magas dózisoknál légzésdepresszió vagy légzéskimaradás és hypothermia jelentkezhet az újszülöttnél. Ezen kívül, néhány nappal a születés után, az újszülöttnél elvonási tüneteket észleltek fokozott ingerlékenységgel, agitációval és remegéssel, még akkor is, ha a floppy‑baby szindróma nem is jelentkezett. A hatóanyag felezési idejétől függ, hogy a születés után mennyi idő elteltével jelentkeznek az elvonási tünetek.
 
Az alprazolámot nem szabad alkalmazni a terhesség alatt, kivéve, ha a beteg klinikai állapota indokolttá teszi az alprazolám‑kezelést. Ha az alprazolámot terhesség alatt alkalmazzák, vagy ha a beteg az alprazolám‑kezelés alatt esik teherbe, tájékoztatni kell a beteget a magzati károsodás veszélyéről. Ha az alprazolám‑kezelés a terhesség késői szakaszában szükséges, kerülni kell a magas dózisok alkalmazását, továbbá az elvonási tüneteket és/vagy az úgynevezett floppy‑baby szindrómát monitorozni kell az újszülöttnél.
 
Szoptatás

A benzodiazepinek, köztük az alprazolám koncentrációja az anyatejben alacsony. Ugyanakkor, az alprazolám alkalmazása alatt nem javasolt szoptatni.
 

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

 
A szedáció, az amnézia, a csökkent koncentrációs képesség vagy a károsodott izomműködés hátrányosan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez, vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Kialvatlanság esetén a csökkent éberség valószínűsége megnövekszik (lásd 4.5 pont).
 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
Mellékhatások elsősorban a terápia kezdetén jelentkeznek, és a kezelés folyamán vagy az adag csökkentésével többnyire megszűnnek.
 
A következő nemkívánatos hatásokat figyelték meg és jelentették a megadott gyakorisággal az alprazolám-kezelés során.
 
A gyakorisági kategóriák az alábbiak szerint kerültek megadásra: Nagyon gyakori (³1/10), gyakori (³1/100 – <1/10), nem gyakori (³1/1000 – <1/100), ritka (³1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
 

Szervrendszer	Gyakoriság	Nemkívánatos hatások
Endokrin betegségek és tünetek	Nem ismert	hyperprolactinaemia*
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	étvágycsökkenés
Pszichiátriai kórképek	Nagyon gyakori	depresszió
	Gyakori	zavart állapot, dezorientáció, megváltozott libidó (csökkent vagy fokozott*), insomnia, szorongás, idegesség
	Nem gyakori	mánia* (lásd 4.4 pont), hallucináció*, düh*, agitáció*, gyógyszerfüggőség
	Nem ismert	hipománia*, agresszió*, ellenséges magatartás*, rendellenes gondolkodás*, pszichomotoros hiperaktivitás*, gyógyszerabúzus*
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	szedáció, aluszékonyság, ataxia, memóriakárosodás, dysarthria, szédülés, fejfájás
	Gyakori	koordinációs zavar, egyensúlyzavar, figyelemzavar, hypersomnia, lethargia, tremor
	Nem gyakori	amnesia
	Nem ismert	autonóm idegrendszeri zavarok*, dystonia*
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Gyakori	homályos látás
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	székrekedés, szájszárazság
	Gyakori	émelygés
	Nem ismert	emésztőrendszeri betegségek*
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nem ismert	hepatitis*, májkárosodás*, sárgaság*
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Gyakori	bőrgyulladás*
	Nem ismert	angiooedema*, fényérzékenységi reakció*
A csont- és izomrendszer,valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nem gyakori	izomgyengeség
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Nem gyakori	incontinentia*
	Nem ismert	vizeletretenció*
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Gyakori	szexuális diszfunkció*
	Nem gyakori	menstruációs zavarok*
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Nagyon gyakori	kimerültség, irritabilitás
	Nem gyakori	gyógyszerelvonási szindróma*
	Nem ismert	perifériális oedema*
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Gyakori	testtömeg‑növekedés, testtömegcsökkenés
	Nem ismert	intraocularis nyomásfokozódás*

*A forgalomba hozatal után jelentett mellékhatások.
 
Használata (még terápiás dózisokban is) fizikai dependencia kialakulását eredményezheti. A kezelés megszakítása elvonási tüneteket vagy rebound jelenséget eredményezhet. Pszichés dependencia is kialakulhat. Benziodiazepin abúzust jelentettek (lásd 4.4 pont).
 
A viselkedésbeli rendellenességek számos spontán esetét azoknál a betegeknél jelentették, akik egyidejűleg egyéb központi idegrendszerre ható gyógyszert is kaptak és/vagy már pszichiátriai alapbetegség miatt kezelés alatt álltak. A borderline személyiségzavarban szenvedőknél, vagy azoknál a betegeknél, akik anamnézisében erőszakos vagy agresszív magatartás, alkohol- vagy drogabúzus szerepel, fennáll ezen események kialakulásának a kockázata. Poszttraumás stressz zavarban szenvedő betegek az alprazolám megvonása idején ingerlékeny, ellenséges magatartásról és tolakodó gondolatokról számoltak be.

 

4.9 Túladagolás

 
Hasonlóan egyéb benzodiazepinekhez, a túladagolás következtében nem alakul ki életet veszélyeztető állapot, kivéve, ha egyéb központi idegrendszerre ható depresszánsokkal (köztük alkohollal) együtt alkalmazzák.
 
Bármilyen gyógyszertúladagolás kezelésekor gondolni kell arra, hogy többszörös gyógyszerbevétel is történhetett.
 
A benzodiazepinek per os történt túladagolása esetén (1 órán belül) hánytatni kell a beteget, ha eszméleténél van, vagy gyomormosást kell végrehajtani, védve a légutakat, ha a beteg eszméletlen. Ha a gyomorkiürítésből nem származik előny, aktív szenet kell alkalmazni az abszorpció csökkentése érdekében. Intenzív osztályokon különös figyelmet kell fordítani a légzési és cardiovascularis funkciókra.
 
A benzodiazepinek túladagolásának általános tünetei: különböző fokozatú központi idegrendszeri depresszió az álmosságtól egészen a kómáig. Enyhébb esetekben a tünetek közé tartozik az elmosódott beszéd, az álmosság, a mentális zavar, a letargia, súlyosabb esetekben ataxia, csökkent izomtónus, hypotonia, motoros koordináció zavar, légzésdepresszió, néha kóma és nagyon ritkán halál fordul elő.
 
Általános, a légzést és keringést támogató szupportív terápiát kell alkalmazni.
 
A dialízis hasznát nem határozták meg.
 
A túladagolással összefüggésben a légzőrendszeri és cardiovascularis működés fenntartása mellett kiegészítő kezelésként flumazenil alkalmazható.

 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: Psycholepticumok, benzodiazepin-származékok, ATC kód: N05B A12
 
Hatásmechanizmus

Általánosan elfogadott tény, hogy a benzodiazepinek hatása a gamma-amino-vajsav (GABA) közvetítésével kiváltott – pre- és posztszinaptikus – neurális gátláson alapul.
 
Farmakodinámiás hatások

Az alprazolám egy triazolo-benzodiazepin, ami minőségileg a benzodiazepinekhez hasonló tulajdonságokkal (szorongásoldás, nyugtató-altató hatás, izomlazítás, antiepileptikus hatás) rendelkezik. Farmakodinámiás hatásaik között azonban kvantitatív különbségek vannak, ezért a benzodiazepinek alkalmazási területei eltérnek egymástól.
 
Klinikai hatásosság és biztonságosság

A Frontin hatékony gyógyszer a szorongás kezelésében.
Egészséges önkéntesek vizsgálatában nem tapasztaltak szignifikáns, a cardiovascularis vagy a légzőrendszerre kifejtett hatást.
 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Felszívódás

A hatóanyag a plazmában a tabletta esetén 1-2 óra múlva éri el a csúcskoncentrációt. A plazmaszint arányos a beadott gyógyszer mennyiségével; 0,5-3,0 mg alprazolám 8,0-37 ng/ml plazmaszintet eredményez.
 
Eloszlás

In vitro, az alprazolám az emberi szérumproteinhez 80%-ban kötődik.
Egészséges idős betegekben az alprazolám felezési ideje átlagosan 16,3 óra, egészséges nőkben, antikoncipiensek egyidejű alkalmazása mellett 12,4 óra. Alkoholos hepatopathiában a felezési idő 5,8-65,3 óra (átlag 19,7 óra), obesitas esetén 9,9-40,4 óra (átlag 21,8 óra).
Máj- és vesekárosodás, alkoholos hepatopathia esetén, valamint az idősekben és kórosan elhízott betegekben a felezési idő meghosszabbodik.
 
Biotranszformáció

Fő oxidációs metabolitja az alfa-hidroxi-alprazolám és egy benzofenon.
Az alfa-hidroxi-alprazolám biológiai aktivitása megközelítőleg a fele az alprazoláménak. Az aktív metabolitok felezési ideje az alprazoláméval egyező nagyságrendű.
A benzofenon metabolit lényegében inaktív. Ezen metabolitok plazmaszintje rendkívül alacsony.
Hasonlóan egyéb benzodiazepinekhez, az alprazolám is átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe.
 
Elimináció

Az alprazolám és metabolitjai főként vizelettel ürülnek ki. Az átlagos felezési idő 11,2 óra.
 
Linearitás/nem linearitás

Orális warfarinnal kezelt önkéntesekben az alprazolám nem befolyásolta a plazma prothrombin, illetve a warfarin szintjét.
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
Mutagenesis

Az alprazolám in vitro Ames-tesztben nem volt mutagén. Az alprazolám nem okozott kromoszóma-aberrációt patkányokban végzett in vivo mikronukleáris tesztben a tesztelt legmagasabb, 100 mg/ttkg dózisig, ami a 10 mg-os legmagasabb ajánlott humán napi dózisnál 500-szor magasabb.
 
Carcinogenesis

Az alprazolámmal patkányokban ≤ 30 mg/ttkg/nap dózisokkal (a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 150‑szerese) és egerekben ≤ 10 mg/ttkg/nap dózisokkal (a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 50‑szerese) végzett, 2 éven át tartó bioassay-vizsgálatok során karcinogén potenciált nem igazoltak.
 
Termékenység

Az alprazolám 5 mg/ttkg/nap legmagasabb tesztelt dózisig, mely a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 25‑szöröse, patkányokban nem csökkentette a fertilitást.
 
Szemészeti hatások

Amikor a patkányok két éven át orálisan 3, 10, és 30 mg/ttkg/nap alprazolámot kaptak (a 10 mg-os javasolt legmagasabb humán napi dózis 15-150-szerese), a nőstényekben dózisfüggő cataractát, a hímekben cornea vascularisatiót figyeltek meg. Ezek az elváltozások 11 hónapnál rövidebb kezelés esetén nem jelentkeztek.
 
 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

 
Frontin 0,25 mg tabletta: vízmentes kolloid szilicíum-dioxid, nátrium-lauril-szulfát, kukoricakeményítő, magnézium-sztearát, mikrokristályos cellulóz, laktóz-monohidrát (96 mg).
 
Frontin 0,5 mg tabletta: sárga vas-oxid (E172), vízmentes kolloid szilicíum-dioxid, nátrium-lauril-szulfát, kukoricakeményítő, magnézium-sztearát, mikrokristályos cellulóz, laktóz-monohidrát (96 mg).
 
Frontin 1 mg tabletta: vörös vas-oxid (E172), vízmentes kolloid szilicíum-dioxid, nátrium-lauril-szulfát, kukoricakeményítő, magnézium-sztearát, mikrokristályos cellulóz, laktóz-monohidrát (96 mg).
 

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem ismert.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
Frontin 0,25 mg tabletta: 2 év.
Frontin 0,5 mg tabletta: 2 év.
Frontin 1 mg tabletta buborékcsomagolásban: 2 év.
Frontin 1 mg tabletta barna üvegben: 3 év.
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

 
Frontin 0,25 mg tabletta és Frontin 0,5 mg tabletta:
30 darab, illetve 100 darab tabletta, garanciazáras fehér színű műanyag kupakkal lezárt barna üvegben, dobozban.
 
Frontin 1 mg tabletta:
30 darab, illetve 100 darab tabletta, garanciazáras fehér színű műanyag kupakkal lezárt barna üvegben, dobozban, vagy 6×15 (90) darab tabletta színtelen, átlátszó PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
 
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
 
 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

 
2022. október 30.

Forrás: ogyei.gov.hu